Vadvirágnak dal a párja, énekszótól zeng a háza, oly vidám a gyereknóta, nevet, sír is Őzanyóka. melegszívű, dolgos, derék mese őrzi aranyszívét. Gidára vár sós kenyérke, kalácscipó aprónépre; egyszer te is légy vendége, itt a vége, fuss el véle! Őzanyó Aprócska házban, völgy ölén, öreg anyóka éldegél. Nyuszik, gidák, dalos rigók, jól ismerik a házikót. És ismerik a fák, hegyek, a Mátrán úszó fellegek, a lepke, pinty, kakukkmadár, az őzcsalád, mely arra jár. Szelíd, kezes kis őzikék keresik meg a nénikét, kit, kedveskedve, réges-rég csak Őzanyónak hív a nép. Anyót az első napsugár serény munkában látja már: csuporra, tálra pettyeket, virágos ágat festeget. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje - Róna Emy krétarajzaival. Ecsetje fürgén föl-le jár, csapongva, mint a vadmadár. Csak akkor nyugszik, nem siet, ha ráborul a szürkület. Az út felől, a kert alatt vidám gyerekcsapat szalad, és réten termett nagy nyaláb kakukkfű, zsálya, szarkaláb, Törökszegfű meg kankalin virít a lányok karjain. Anyóé mind e sok virág. Topognak pettyes őzgidák, ugrál a Bodri és ugat, Cili cicus velük mulat, zsivajjal hegy-völgy megtelik, és játszadoznak estelig.
A virágon döngicséltek halk hangú és kedves méhek. Nagymessze, fönn repülő szállott. De lentről- az is méhnek látszott. Osváth Erzsébet. Kánikula Rekkenő hőség, kánikula. Lógó nyelvvel lohol egy kutya. Virágok szirmát belepte a por, esőre szomjas fű, fa és bokor. Levél nem rezzen, szellő nem matat. A kert kapuján néma csendlakat. Nagy László: Balatonparton – részlet Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer, s csodaszépet láttam. bóbitás nádon nádi- veréb fészket, sásbokor alján kis vízicsibéket. Senki sem látta, csak magam csodáltam, ott a vízpartján még sokáig álltam. Könyv: Hercsula (Fazekas Anna). Játszott a nádas széllel és derűvel, s hazaindultam nádihegedűvel. Sarkady Sándor: Nyár Dünnyög a dongó, forró nyár- álmos a lepke, lustán száll. Szitakötő zümmög, öreg béka hümmög- záport vár. Szól a pacsirta, zengő nyár- búzamezőben fürj sétál. Bókol a búza, pipacs koszorúzza- sarlót vár. Vihar Béla: Aranylepke Nyáron, nyáron, egy fiúcska kergetőzik hetedhét országon, feje fölött aranylepke, éppen tizenhárom. Ha a tizenhárom lepkét sipkájába fogta, boldogságát odaírja, fel a csillagokra.
Ahol mókus ugrabugrál, kopácsol a tarka harkály, vígan szól a kakukk hangja, bábot cipel szorgos hangya. Várja patak, várja szellő, kék ég alján futó felhő, harmatgyöngyös harangvirág, vadárvácskák, kékek, lilák. Öreg néne megsiratja, vissza – dehogy – mégse tartja, ki-ki lakjék hazájában, őz erdőben, ember házban. Kapuig is elkíséri, visszatipeg öreg néni, és integet, amíg látja: "Élj boldogul, őzgidácska! " Lassan lépdel, csendben ballag, kattan ajtó, zörren ablak, onnan lesi öreg néne, kisgidája visszanéz-e. Haszontalan állatkája, egyre jobban szaporázza, s olyan gyorsan, mint a villám, fenn terem a mohos sziklán. Aforizma - Idézet - Vers - Mese - Képek: Öreg néne őzikéje. De a tetőn, hegygerincen megfordul, hogy búcsút intsen: "Ég áldjon, rét, kicsi csalit" – s mint a szél, eliramodik. Nyár elröppen, levél sárgul, lepereg a vén bükkfárul, hó borul már házra, rétre, egyedül él öreg néne. Újra kihajt fű, fa, virág, nem felejti a kisgidát, fordul a föld egyszer-kétszer, zörgetnek a kerítésen. Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut, kitárja a kicsi kaput.
lakik az öreg néném, melegszívű, dolgos, derék mese őrzi aranyszívét. Gidára vár sós kenyérke, kalácscipó aprónépre; egyszer te is légy vendége, itt a vége, fuss el véle!
Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 36709713 OSZK: 000000012346 NEKTÁR: 41622 PIM: PIM53614 LCCN: no2007133438 ISNI: 0000 0000 7855 3618 GND: 1049818644 NKCS: xx0037713 BNF: cb170343356
Akkor támad meg ez a betegség, ha bűnösnek érzem magam egy helyzettel kapcsolatosan, vagy ha nagyobb engedékenységre vágyom, esetleg ha másokat, vagy általában az életet állandóan kritizálom. A mononukleózis a lép problémákhoz is kapcsolódik, mivel lépmegnagyobbodással jár. Tartozom magamnak annyival, hogy rendet rakok az életemben, és több szeretetet tanúsítok magammal és másokkal szemben. Újra bízom magamban, bátrabb leszek, és ez által visszanyerem az energiáimat és az életörömömet, amelyek több szeretet megtapasztalásához vezetnek majd el engem.
A szezonális influenza senkit nem lep meg, mégis több százan halnak bele évente Magyarországon is. Már megszoktukmár. Sőt gyakran banalizáljuk is. Nem kezeljük az állapotot megfelelően. Az influenza ellen létezik már oltás s emberről-emberre terjed. De vannak vírusok, melyek mutálnak és állatról-emberre terjednek. Szokatlanok. Nem vagyunk megfelelően felkészülve rájuk. MI A 2019-nCoV KORONAVÍRUS? A vírusok, nem tudnak gazdaszervezet nélkül szaporodni. A vírusoknak receptoraik vannak, melyek úgy alakultak ki, hogy a gazdaszervezet számukra alkalmas helyén meg tudjanak "kapaszkodni". Ezek a receptorok a korona vírus esetében, mint egy korona úgy néznek ki, s innen kapta az elnevezését. A beágyazás után a vírus bejut a sejtbe, s ezt elpusztítja. Minél több vírus, annál nagyobb kár. Mivel a vírusok ellen nincs ellenszer, csak a megfelelően erős immunrendszer jelenti a megoldást. HOGYAN TERJED A KORONAVÍRUS? A koronavírus terjedése emberről-emberre történik, amikor a fertőzött és az addig meg nem fertőzött egyén bizonyos ideig közelségben maradnak, hogy a vírusnak módja legyen a fertőzésre, beszéddel, tüsszentéssel, kézfogással, stb.