JETfly | 2012. 12. 20., 11:06 Tovább bővíti járatai számát a KLM Holland Királyi Légitársaság. A nyári menetrend életbelépése után, 2013. április 28-tól kezdve naponta immár négy járattal közlekednek Budapest és Amszterdam között (szombat kivételével). A Transavia diszkont légitársaság emiatt viszont Amszterdam helyett Rotterdamba, Európa legnagyobb kikötővárosába kínál majd heti négy járatot. Az egyre növekvő piaci érdeklődésre reagálva a KLM Holland Királyi Légitársaság úgy döntött, hogy beállít a nyári menetrendbe egy napi negyedik járatot, április végétől kezdődően. Hétfőtől újra lehet repülni Budapestről Amszterdamba a KLM-mel - mfor.hu. Ezzel heti 27-re emelkedik a KLM-járatok száma Budapest és Amszterdam között. A KLM év közben is bővített ezen a járaton, először a Boeing 737-800-as, majd később a még nagyobb befogadóképességü, 189 személyes, vadonatúj Boeing 737-900-as típussal teljesíti ezt a járatot. A KLM az új járattal jelentős mértékben az üzleti utazóknak is kedvez, akik egy Budapesten töltött tárgyalási nap után még kényelmesen elérik a 19. 40-kor induló járatot Amszterdamba.
A március 27-től kezdődő nyári menetrendben a 2019-essel megegyezően naponta négy járatot kínál a KLM Amszterdam és Budapest között, az Air France pedig átlagosan a járvány előtti kapacitásának 70 százalékát biztosítja a francia és a magyar főváros közötti útvonalán. A járvány előtti 2019-es év nyári menetrendjében az Air France és a KLM is heti 28-28, átlagosan napi 4-4 járatot közlekedtetett Budapestre. A légitársasági csoport lapunk megkeresésére adott válaszában közölte, hogy a 2022. március 27-től kezdődő nyári menetrendben a KLM-nél visszaáll a járvány előtti kínálat, ez heti 28, azaz napi 4 járatot jelent Amszterdam-Schiphol és Ferihegy között. A járvány előtti szinten pörög a KLM budapesti járata a nyáron. Fotó: Az Air France átlagosan 70 százalékos kapacitást biztosít a 2019-eshez képest a párizsi Charles de Gaulle-repülőtérről Budapestre a nyári időszakban, azaz naponta átlagosan három járat közlekedik az útvonalon. A foglalási rendszerek adatai szerint egyes napokon 4, míg más napokon 2 járatot kínál a légitársaság a francia és magyar főváros között.
Jövő hétfőtől újraindítja a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és az amszterdami Schiphol repülőtér közti légiforgalmát a KLM Holland Királyi Légitársaság. A biztonságos repülésről fokozott reptéri és fedélzeti intézkedések gondoskodnak majd. A KLM Holland Királyi Légitársaság Budapestet és Amszterdamot összekötő járatát Embraer 190 típusú gépek teljesítik majd, amelyek a tervek szerint minden nap 12:00-kor indulnak a magyar fővárosból és 14:05-kor érkeznek Amszterdamba. Azok, akik Amszterdamból szeretnének Budapestre utazni a 9:15-kor induló és 11:15-kor érkező járatot tudják majd igénybe venni. Április 27. és május 3. közötti héten a KLM 25 tengerentúli járatát üzemelteti a Schiphol repülőtérről. A nyári menetrend szerint tervezett összes járat változhat. A KLM azt tanácsolja, hogy az utasok a foglalás előtt ellenőrizzék a különféle korlátozásokat, amelyek országonként és személyenként változnak, és bármikor megváltozhatnak. A járvány előttinél is több KLM-járat lesz Budapestre. Naprakész menetrend információ itt elérhető. Annak érdekében, hogy a légiközlekedés újraindulása minél zavartalanabb legyen, és az utasok kényelmesen tervezhessék meg következő repülésüket, a KLM ingyenes lehetőséget kínál a lefoglalt utak időpontjának megváltoztatására.
A Holland Királyi Légitársaság tovább bővíti budapesti kínálatát, így az idei nyári csúcsidőszakban már egyes napokon öt, összesen heti 33 járat közlekedik Budapest és Amszterdam között – közölte lapunkkal a KLM. Az utazási szabályok folyamatos változása, enyhítése miatt egyre többen váltottak jegyet a járatokra, ezért a KLM korábban azzal számolt, hogy a 2019-es szinttel megegyező, napi négy, azaz heti 28 járatot biztosít Budapestre az idei nyári menetrendben. A légitársaság a folyamatosan bővülő kereslet miatt döntött most arról, hogy július 3. és augusztus 28. között, kedd és vasárnap kivételével a hét többi napján egy ötödik járatot is indít a magyar fővárosba, ezzel heti 33-ra növelve számukat. Az új járat KL 1979-es számmal 17 órakor indul Amszterdamból, 18. 55-kor landol Budapesten, ahonnan KL1980-as számmal 19. 40-kor száll fel, és 21. 45-kor érkezik vissza a Schiphol repülőtérre. Az új járatpárt Embraer E175 típusú géppel üzemeltetik. Fotó: A többi, már meglévő járat menetrendje változatlan: Budapestről reggel fél 7-kor, majd fél 12-kor, délután 2-kor és 5-kor szállnak fel Amszterdam felé.
Az induló járatokról, a foglalásokra vonatkozó szabályokról, a jegyvásárlásról és kedvezményes módosítási feltételekről szóló részletes tájékoztatás a KLM weboldalán érhető el. Biztonsági intézkedések a koronavírus-járvány miatt A KLM prioritásként kezeli az utasai és a dolgozói biztonságát és egészségét, ezért a WHO, a RIVM, a GGD és a KLM egészségügyi szakértői által javasoltak szerint különleges egészségügyi óvintézkedéseket vezetett be földön és levegőben egyaránt. A távolságtartás jegyében a légitársaság arra törekszik, hogy biztosítsa az emberek közti másfél méteres távolságot. Abban az esetben, ha a gépeken kevés ember utazik, a KLM igyekszik két utas között a lehető legtöbb ülőhelyet szabadon hagyni. A biztonság érdekében az amszterdami Schiphol reptéren több szolgáltatásért is csak kártyával lehet fizetni, az utasok pedig csak kisebb csoportokban szállhatnak fel a gépre. A személyzettel való érintkezés lehetőségét szintén minimalizálta a légitársaság, ezért a járatokon elérhető étkezési lehetőségekeket is leegyszerűsítette.
1967. július 26-án halt meg. Regényének francia kiadása elé írta rövid önéletrajzában: ".... a munka foglya voltam, a szürke pokol legaljáé. Ennélfogva életrajzom nincs is, csak munkarajzom van. " Életrajza természetesen van Füst Milánnak is, de ez nem olvasható ki műveiből sem tárgyiasan, sem áttételesen. Szinte kizárólag egy szellem rajzolatával, egy gondolkodás alakulástörténetével ismerkedhetünk meg. Ismét belenézhettek A feleségem történetébe! - Könyves magazin. Természetesen ezt is a léttapasztalatok formálják, de ezek fiktívvé és elvonttá válnak. Fiktívvé, mert nem életrajziak, elvonttá, mert a legvégső kérdésekkel foglalkoznak, az élet értelmére kérdeznek rá.
A feleségem története. I. (Hungarian) Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal. Így gondolkodtam Dedin úrról eleinte. De nem is itt kell kezdenem. Hát hiába, még most is csupa indulat vagyok, ha rágondolok. Voltaképp rosszul tettem, hogy megházasodtam, tudom. Már azért is, mert eladdig nem sok közöm volt a nőkhöz, hideg természet voltam. Füst milán feleségem története röviden. Ha visszatekintek korai ifjúságomra, érdemleges történetem szerelem dolgában alig több, mint a következő: Tizenhárom éves lehettem, mikor egy parkban álldogáltam a hollandiai Sneek városában, Friesland közelében, akkor ott laktunk. Egy nevelőnő ült a parkban egy kisgyerekkel, és így kiáltozott rám: – Veux-tu obéir veux-tu obéir? Ez nagyon tetszett nekem. Ezt is mondta neki: – Vite, vite, dépêche-toi donc. Ez is nagyon tetszett. Lehet, hogy el is határoztam már akkor, hogy francia nőt fogok feleségül venni.
Ugyanis ebben a 169 percnyi játékidőben a mardosó féltékenység tökéletes ábrázolását, a szerelem őrjítő erejének elhatalmasodását és az érzelmek lépcsőzetes megfakulásának folyamatát is láthatjuk. Störr Jakab (Gijs Naber) házasodásra adja a fejét: a hidegfejű, kimért északi óriás a törékeny, huncut francia kisasszonyban, Lizzy-ben talál rá az igazira (Léa Seydoux). Ám a hajóskapitány hosszú távollétei után megbizonyosodik arról, hogy fiatal, bájos felesége nem éppen kötögetéssel tölti a szabadidejét. A feleségem története egy átvert férj története? – kritika - Hamu és Gyémánt. Párizsban udvarlók és barátok veszik körül, majd Hamburgban kezd új életet a házaspár, ám a köztük lévő ellentétek egyre jobban kiéleződnek, és az anyagi helyzetük is egyre ingatagabbá válik... Aki a gyors, akciódús, felületes filmeket kedveli, erre az alkotásra inkább be se üljön. Aki viszont tudja értékelni a képekben megbújó rejtett tartalmat, tud olvasni a sokatmondó tekintetekben, szereti feltárni a saját lelkét (és akár másét is) a moziban, mindenképp nézze meg A feleségem történetét.
A filmbeli Störr Jakab így szerencsére igazából nem is annyira Störr Jakab, mint inkább Enyedi Ildikó maga. A figura érzékenységét pedig a színészi játék is kiválóan jeleníti meg: a holland Gijs Naber úgy tud végig férfias maradni, hogy finom rezdülésekkel azt is megmutatja, hogy mi lakik a lelkében. Forrás: Mozinet A feleségem története ezenkívül hangulatfestésből és atmoszférateremtésből is jelest érdemel, amihez egyebek mellett nagyban hozzájárul Rév Marcell kamerája – de az operatőri munka bőven túlmegy még ezen is. A film festmény szépségű képei ha kell, fényekkel fogalmazzák meg a mű mondanivalóját. A szerelmes együttlétet ábrázoló jelenet végén például távolról láthatjuk az ágyban Lizzyt, felülről és oldalról érkező aranyló fényben, szinte mint egy szentképen, ami csodálatosan fejezi ki azt az áhítatot, amit abban a pillanatban Störr érezhet. Máskor egy-egy hófehér tisztaságú, letisztult hátterű képkocka Hopper magányos alakjaiként vonultatja fel hőseinket, a film záróképe pedig a kör alakú képkivágásban a kamerába meredő kapitánnyal a Rembrandt-önarcképek önvizsgálatát idézi meg.