A lézeres szőrtelenítés nem csupán a nem kívánt szőrzet "lekopása". Ez egy olyan orvosi eljárás, amelynek elvégzéséhez képzésre van szükség, és potenciális kockázatokat hordoz. Mielőtt lézeres szőrtelenítést kapna, alaposan ellenőriznie kell az eljárást végző orvos vagy technikus hitelesítő adatait. Ha lézeres szőrtelenítést tervez, a kezelés előtt hat hétig korlátoznia kell a borotválást, gyantázást stb. Ennek oka, hogy a lézer megcélozza a szőrszálak gyökereit, amelyeket gyantával vagy borotvával ideiglenesen eltávolítanak. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Amennyiben többet tudna meg erről az eljárásról vagy megtekintené szőrtelenítő ajánlatainkat mindenképpen keressen fel minket a weboldalon.
Íme a kérdések és a rájuk adott válaszok. 1. Mennyi lézeres szőrtelenítő kezelés szükséges a teljesen szőrtelen állapot eléréséhez? A tartós szőrtelenítés esetén a szükséges kezelések száma és gyakorisága attól függ, hogy milyen testtájékot kezelünk. Egy hónalj szőrtelenítéséhez például nincs szükség olyan sok időre, mint egy lábszár tartós szőrtelenítéséhez. Ugyanez igaz a kezelések közötti intervallumokra. Az első és második kezelés között kb. négy-öt hét telik el. A második kezeléstől viszont már egyénileg hat-nyolc vagy tízhetente végezzük a többi kezelést addig, amíg el nem érjük a teljesen szőrmentes állapotot. A szükséges kezelések száma mellett a két kezelés közötti idő hossza is eltérő. Például a hátat elég nyolc-tíz hetente kezelni, az alkart azonban sűrűbben kell. Az áll, bajusz szőrtelenítését még rövidebb idő elteltével el kell végezni. Általánosságban elmondható, hogy amíg nem nő vissza bizonyos mennyiségű szőr az adott testrészre, addig várnunk kell a következő kezeléssel.
Ezzel szemben maradandó mellékhatás az a hegesedés lehet, de ez nagyon ritka esetekben fordul elő, extrém magas energiák használata esetén. A klinikán nem használunk olyan lézert, ami ilyen mellékhatást okoz. Ezért összességében elmondható, hogy a lézeres kezelések biztonságosak, azonban nem teljesen mellékhatás mentesek. 3. Milyen idős kortól végezhető a tartós szőrtelenítés? Sok egyéb mellett a szőrzetnövekedés is hormonális befolyásoltság alatt áll. Pubertás korban a fiataloknál még nem állt be az a hormonális egyensúly, amely a felnőttekre jellemző. Így általánosan igaz a 17-18 év alattiakra az, hogy az ő esetükben kisebb hatékonysággal zajlik le a tartós szőrtelenítés. Az ő esetükben a kezeléseket sűrűbben kellene végezni, valamint a fenntartó kezelésekre is nagyobb gyakorisággal lenne szükség a már elért eredmény tartóssá tételéhez. Így a tartós szőrtelenítést inkább a hormonális egyensúly beállta után ajánljuk. Beszélnünk kell azokról a páciensekről is, akik hormonális probléma miatt kénytelenek túlzott szőrzetnövekedéssel szembenézni.
A legtöbb újszülött kékes színű szemmel születik, ami az első hónapok során még változhat. A legtöbb esetben a nagyszülőkig felmenően örökli valakinek a szemszínét, így az esélyeket már egészen pici korban lehet tippelni. A legtöbb esetben a végleges szemszín 6-12 hónapos korra alakul ki, nagyon ritkán változhat akár 3 éves korig bezárólag. A szem íriszében található melanin nevű pigment határozza meg, hogy kinek milyen színű lesz a szeme. A barna a leggyakoribb szemszín, de a melanin mennyiség változásával, a létrejövő mutációkkal ma már kék, zöld, szürke szeme is lehet valakinek. A legritkább típus a zöld szeműeké, hiszen az arányuk csak 2% a többihez képest. A cikke szerint nem a pigment színe okozza ezt a változást. Nincsenek kék, szürke, zöld vagy mogyoróbarna pigmentek a szemben. Az egyetlen, ami van, az a barna, aminek a mennyisége határozza meg, hogy világos szemű lesz-e valaki vagy sötét. Mikor derül ki, milyen színű lesz a szemünk?. Vannak olyan típusok, akiknek a hangulatuk hatására változhat a szemük, pl. : általános, nyugodt helyzetben kékes-szürke, míg feldúlt állapotban egészten világoskék – azonban a tudomány álláspontja szerint ez csak optikai csalódás.
A szerint a világ körülbelül 79 százalékának barna a szeme. Körülbelül 8 százaléknak kék (feltételezhetően ezt egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtti genetikai mutáció okozta). A lakosság további 5%-ának borostyánszínű (sárgásbarna) vagy mogyoró (zöldesbarna). A zöld szemű emberek csak a lakosság 2 százalékát teszik ki. Az utolsó egy-két százalék teszi ki a szürke és a vörös vagy a lilás szemeket, ami az albinizmusban szenvedő embereknél jellemző (ahol a melanin szintje olyan alacsony, hogy az erek megmutatkoznak). A babák rengeteget változnak az első év során, ahogy sok esetben a szemük színe is. De függetlenül attól, hogy hogyan alakul kisbabánk szemének színe, élvezzük ki, ahogy el tudunk veszni bennük. - VIA -
16. hét "Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék" szól a nóta, és én életemben először egyetértek a mondanivalójával, pedig a szemeim barnák. Lujzáé sötétkékek. Mint sokmillió anya előttem, hosszú perceken át tudok azokba a tágra nyílt babaszemekbe bámulni, és arra gondolni, hogy vajon kékek maradnak-e. Általában azt remélem, hogy igen, mert úgy szépek, ahogy vannak. Azután rögtön bűntudatom is lesz, mert önző okoknál fogva nem szeretném azt hinni, hogy a kék szemek szebbek, mint a barnák, csak azért, mert ritkábbak a világnak azon a részén, ahol mi lakunk. Ugyanilyen ambivalens érzéseim támadnak, amikor egy rokon, vagy ismerős megjegyzi, hogy "bárcsak ilyen maradna a szeme, és nem barnulna be". Részben egyetértek, részben meg felháborodom, a saját szemeim nevében. De voltaképpen mindegy, hogy mit is gondolok, mert Lujza szeme színe eldőlt több mint egy éve, a megtermékenyülés pillanatában, de a végleges választ még sokáig nem fogjuk megtudni. Az, hogy a gyereknek milyen színű szemei lesznek, egy nagyon komplikált genetikai kérdés, és az egyik leggyakrabban feltett.