Az egyensúly feltétele, hogy a mérlegre ható erők összes forgatónyomatéka nulla legyen: \[\mathit{\Sigma}M=0\] Vegyük sorra a mérlegre ható erőket! A mérleg rúdját vehetjük szimmetrikusnak, ettől a rá ható nehézségi erő támadáspontja középen, a mérleg felfüggesztése fölött van. Ennek a nehézségi erőnek a hatásvonala átmegy a tengelyen, így az erőkarja nulla, amitől a forgatónyomatéka is nulla. Jelölje $m_r$ a rúd tömegét! A mérleg rúdjára hat még az alátámasztó ék által kifejtett, függőlegesen felfelé ható nyomóerő (tartóerő) is. Ennek hatásvonala is átmegy a rúd forgástengelyén, emiatt ennek erőkarja is nulla, így a forgatónyomatéka is nulla. A bal illetve jobb oldalra akasztott nehezékekre egyensúly esetén pont akkora (felfelé mutató) kötélerő kell hasson, amekkora a rájuk ható nehézségi erő. Ezért a mérleg vízszintes rúdját pont akkora kötélerők húzzák lefelé, amekkorák a rá akasztott nehezékek $m\cdot g$ nehézségi ereje: Példánkban az összes kötélerő lefelé hat. Ezért a jobb illetve bal oldali kötélerők ellentétes irányba forgatnak (az óramutató járásával megegyezőt szokás pozitív forgásiránynak venni).
Ezekben a kapcsolatokban erőhatások keletkeznek a kényszer típusától függően, melyet kényszererő rendszernek nevezünk. A számítóeljárás feltételei: 1) az erők nyomatékának algebrai összege a sík bármely pontjára nulla legyen 2) az erők vízszintes összetevőinek algebrai összege nulla legyen 3) az erők függőleges összetevőinek algebrai összege nulla. A csuklóerő a csuklónál mint támasznál ébredő erő. Lényege, hogy a csuklóerő iránya bármilyen lehet, de mindig áthalad a csukló középpontján. A gömbcsukló olyan kényszer, amely egy testnek egy másik testhez képest mozdulatlan pont körüli elfordulását teszi lehetővé. Az egyrudas támasz síkbeli és térbeli esetekben is a test egy adott pontjának egyetlen irányú (rúdirányú) elmozdulását akadályozza meg. A kötéltámasz síkbeli és térbeli esetben is a test egy adott pontjának egyetlen irányú (kötélirányú) elmozdulását akadályozza meg. Az F erőt x és y irányú vetületeire bontjuk fel. Az egyensúly feltétele: a három erő hatásvonala közös síkban legyen, és közös pontban metsződjék; három erő vektorháromszöge záródik; a zárt vektorháromszögben a nyílfolyam folyamatos.
A merev testre ható erők egyensúlyának feltételei – számításos eljárás alkalmazása esetén – a következők: 1. ) az erők vízszintes összetevőinek algebrai összege zérus legyen:; 2. ) az erők függőleges összetevőinek algebrai összege zérus legyen:; 3. ) az erők nyomatékának algebrai összege a sík bármely pontjára felírva zérus legyen:. Összefoglalva az egyensúly feltétele számítás esetén:,,. Az előbbiekben meghatározott feltételek nemcsak három, de tetszőleges számú, közös pontban metsződő erőre is igazak. Az erők számát ugyanis – két-két erőt részeredőjükkel helyettesítve – mindig csökkenthetjük háromra. Abban az esetben, ha vízszintes és függőleges részeredők külön-külön zérus értékűek, az erőrendszer eredője is zérus, tehát az erők egyensúlyban vannak. A reakcióerők meghatározhatók Pitagorasz tétele alapján: Az előbbiekből következik az a három feltétel, amit számításos eljárásnál szoktunk alkalmazni. A különböző hatásvonalú erőket felbonthatjuk vízszintes és függőleges komponensekre. A test és környezete közötti kapcsolatot, mely a test mozgáslehetőségeit korlátozza, kényszernek nevezzük.
A másik három származási helyén karanténban tartott állat vizsgálatai eddig kedvező eredménnyel zárultak a betegségre. A fent említett körülmények és a betegség hosszú lappangási idejének tudatában az összes karanténban tartott állat megfigyelését a hatóság 30 nappal meghosszabbítja, és egy ötödik ellenőrző vérvétel elvégzésével kiegészíti. A Klinikán az oktató istállóban és az ortopéd istállóban tartott, valamint az innen hazament állatoktól vett kontroll vérminták mind negatív eredményűek. A hatóság megvizsgálta a Klinika szomszédságában lévő "Dóra-majorban" tartott lovakat is. Szakmunkásképző szakok: Nébih ádi nyomtatványok. Itt minden állat vizsgálati eredménye fertőző kevésvérűségre nézve negatív. Az elmúlt két hónapban a lovak fertőző kevésvérűségére és takonykórra irányuló kötelező ellenőrző vizsgálatra beküldött minták száma jelentősen növekedett Veszprém és Pest megyében az elmúlt évek azonos időszakához képest. A kötelező szűrés keretében vizsgált minták közül további négy fertőzöttségre gyanús állatot találtak. Ezek az állatok, a jogszabálynak megfelelően forgalmi korlátozás alá kerülnek, amíg a betegséget további vizsgálatokkal meg nem erősítik vagy ki nem zárják.
Az üllői esetet megelőzően 2015-ben mindössze egy állatot esetében került megállapításra a betegség a kötelező vérvizsgálatok alkalmával. Az új esetek felderítése nem a járványveszély növekedésének következménye, hanem a megnövekedett mintaszámoknak köszönhetően újabb fertőzöttségre gyanús lovakat szűrtünk ki az egészséges állatok közül. Borsodi Vadász - Article Site. Az Állategészségügyi Szolgálat a fenti esetek miatt szigorítani kívánja a járványügyi nyomozáshoz kapcsolódó ellenőrző vizsgálatok rendjét. Ennek értelmében a fertőzöttségre gyanús állatok tartási helye körül 3 km sugarú körben kötelező lesz állami költségen az összes fogékony állat vizsgálatát. Emellett elengedhetetlen az állattartók jogszabálykövető magatartása ahhoz, hogy Magyarország meg tudja őrizni a kedvező járványügyi státuszát. A monitoring vizsgálatok mellett elengedhetetlen a lóverseny vagy lósportrendezvény előírásoknak megfelelő engedélyeztetése a rendezvény helye szerinti területileg illetékes kormányhivatalnál, valamint, hogy a rendezvényen csak a jogszabályoknak mindenben megfelelő lovak vegyenek részt.
2018. 04. 03. NÉBIH-konferencia 2018 - Visszanézhető előadások. | Az OMVK központi szervezete | Az alábbiakban megtekinthető minden előadás, amely "A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2018" című konferencián elhangzott. A felvételeket a Hazai Vadász Magazin készítette. Az előadások PDF formátumban letölthetők. A konferenciát a NÉBIH, az Állatorvostudományi Egyetem, az OMVK, az OMVV, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottság Vadgazdálkodási Albizottsága és a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkársága szervezte meg. További információk itt.
Emellett továbbra sem javasoljuk a magyar lovak lábon történő szállítását, mozgatását Románia területén. A lovastúrához csatlakozó, ismeretlen állat-egészségügyi hátterű állatok kifejezett veszélyt jelentenek a magyar lovak egészségére. A fertőződés sokszor csak hónapokkal később mutatható ki, amikor már az állatok a saját tartási helyükön tovább is adhatták társaiknak a végzetes kórokozót. A lótartók, a lovasok, valamint a sajtó, az elmúlt időszak fertőző kevésvérűség megbetegedési esetei miatt tapasztalható fokozott figyelmére, a kapcsolódó vizsgálatok iránti megnövekedett állattartói érdeklődés, amit célszerű lenne tovább fokozni! A vérvizsgálatok alapvető feltétele az érintett állatok jogszabály szerinti egyedi jelölése is. A megbetegedések sajtóvisszhangja nemcsak a vérvizsgálatok számának növekedését vonhatja maga után, hanem a korábbi figyelemfelhívások, kampányok ellenére azonosítatlan lovak mikrochipes jelölésének és útlevéligénylésének megnövekedett igényét is, ami szintén közös érdekünk.
Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetben mutatták ki az Fkv fertőzöttséget a NÉBIH- Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Nemzeti Referencia Laboratórium (továbbiakban NÉBIH-ÁDI) munkatársai. A lovak minden alkalommal tünetmentesek voltak, csak a 41/1997. FM rendeletben előírt kötelező vérvizsgálat derített fényt az állatok fertőzöttségére. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a határátlépéshez kapcsolódó ellenőrzések csökkentése a járványos állatbetegségek terjedését megkönnyítette a rosszabb járványügyi státuszban lévő ország felől. Romániában a lovak fertőző kevésvérűsége endémiás, azaz széles körben elterjedt, aminek egyik oka, hogy a fertőzött állatok levágását korábban nem hajtották végre következetesen. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság. Az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. Ennek ellenére illegális lókereskedelem folyományaként a betegség megjelent más nyugat-európai országokban is.
Az elmúlt hónapok történései felhívják a figyelmet arra is, hogy a szűrővizsgálatok és a lovak azonosítása nemcsak a versenysportban résztvevők érdeke, hanem a hobbi lovasok is csak a felelős állattartás szabályainak betartásával védhetik meg állataikat a betegségtől. Ha a lovasok megkövetelik maguktól és egymástól is a szabályok betartását, az nagyban segíti a hatóság munkáját is, hogy az azonosítatlan és/vagy a kötelező szűrővizsgálatokon át nem esett állatok felderítése megtörténjen. Amennyiben a lótartók a jó gazda gondosságával betartják a szabályokat, ismét sikerülhet mentesíteni az országot a fertőző kevésvérűségtől. "