2021. 10. 29. – 2022. 30. Magyar Múzeumok - Két Paletta - Modok Mária & Czóbel Béla kiállítás Szentendrén. Megnyitó: 2021. október 28., 17:00 A Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött gazdag festői hagyatékból és a fennmaradt fotókból, dokumentumokból a két jelentős művész izgalmas művészeti párbeszédét és egymásba olvadó festői törekvéseit követjük végig a kiállításban. A Két Paletta című kiállítás alapvetően a gyűjteményünkben őrzött munkákból válogat, de néhány, közgyűjteményekből és magángyűjtők tulajdonából származó, korszakjelző, fontos alkotással és eddig még soha nem látott festményekkel, grafikákkal is kiegészül a bemutatott anyag. Az életművek áttekintésének korszakolása támaszkodik a korábbiakban a kurátori feladatokat végző művészettörténészek periodizációira, Czóbel Béla esetében főként Kratochwill Mimi, Bodonyi Emőke, Barki Gergő kutatásaira, Modok Mária esetében pedig Schenk Lea és Tóth Antal írásaira, feljegyzéseire. A szövegekhez Philipp Clarisse, Dévényi Iván, Kassák Lajos, Passuth Krisztina elemzései, Gráber Margit, Szántó Piroska visszaemlékezései, Matisse, Picasso, Gertrude Stein írásai szolgáltatták a fő forrást.
1905-ben feleségül vette Isolde Daig német-holland származású festőművésznőt. Ez időtől kezdve Franciaországban élt és dolgozott, egészen az első világháború kitöréséig. A párizsi Salon d'Automne-ban és a Société des Artistes Indépendants tárlatán szerepelt. 1906-ban mutatta be az Ülő férfit, melynek síkszerű ábrázolásán Rippl-Rónai hatását érezni. 1907-ben a Fauves (Vadak) csoporttal együtt állított ki Párizsban, Kislány ágy előtt című képe Matisse, Derain, Dufy hatását mutatja. A naturalizmussal szakítva a látvány helyett saját nézőpontjából közelítette meg a valóságot, művei mégis anyagszerűbbek és ösztönösebbek. Két Paletta – Modok Mária és Czóbel Béla új kiállítása a Czóbel Múzeumban - Szentendrei Kulturális Központ. Vastag körvonalai, erős színei a fiatalok közt mintává váltak. Czóbel Béla erősen elüt a Nyolcak tagjaitól: nem vesz részt a Magyarországon történő közös izgalmakban, távol tartja magát a politikai megnyilvánulásoktól. Nem véletlen, hogy ő az, aki nem képeivel, csupán nevével szerepel a legnagyobb, 1911-es kiállításon, melynek rendezésekor sincs Pesten. Az 1940-es évek elején itthon, Budapesten és Hatvanban dolgozott, Hatvany Ferenc baráti támogatásával, de 1939-től Szentendrére is járt.
Ritka következetes és szerencsés életmű Czóbelé: fiatalon a neósok nagybányai forradalmának volt vezéralakja, öregen a modernista művészet világítótornya a diktatúráktól beárnyékolt hazai művészeti közéletben. Fesztelen elegancia Tersánszky Józsi Jenő jegyezte fel azt az anekdotát, ahogy a fiatal és pazarul elegáns Czóbel ingerülten pacsmagolta be öltözékét festékkel Nagybányán ("nesze neked elegancia!... Engem nem zavarsz a munkámban"), hogy fesztelenül tudjon alkotni. Robbanó színkontrasztjai, vastag kontúrjai és szárazon is pasztózus ecsetvonásai nem tűrték a szűkre szabott tereket. Czóbel szabad szellem volt, aki – hacsak tehette – utazgatott szülőhazája és Franciaország között. Ugyanolyan otthonosan érezte magát a szentendrei macskaköves utcácskák nyaralói között, mint Párizs kávézókkal és mulatókkal teli bohém negyedeiben. A dolgok mystériuma Czóbel évtizedeken át járt vissza Franciaországba, így a fővárosból se csak a Montparnasse művésztanyáit látogatta. Czóbel Béla remekműve érte el a legmagasabb leütési árat a Kieselbach aukcióján – Axioart Blog. (Sokszor itt szállásolta el magát, főként a rue Vavin környékén, a Hôtel du Danmarkba. )
A kiállítás rendezői arra törekedtek, hogy bemutassák a városképi-várostörténeti inspirációkból merítő kortárs szentendrei művészet meghatározó értékeit és sokszínűségét. Ezért a két művésztelepen alkotók, valamint a városban máshol letelepedett, idősebb generációhoz tartozó, tradicionális szellemiséget képviselő művészek mellett a legfiatalabb, kísérletező szemléletű, esetenként formabontó alkotók is bemutatkozási lehetőséget kaptak. KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK Aknay János, Asszonyi Tamás, Baksai József, Bálint Ildikó, Balogh László, Bereznai Péter, Bereznai Tamás, Buhály József, Deim Péter, Deim Balázs, Farkas Ádám, Görög László, Jávor Piroska, Juhász Gergő – Kaska, Krizbai Sándor, Krizbo – Krizbai Gergely, Lukoviczky Endre, Pájer Lilla, Pistyur Imre, Pistyur Gabriella, Pirk László, Rákossy Anikó, Regős Benedek, Regős István, Verebélyi Diána, Yorgos – Tzortzoglou Georgios, efZámbó István A KIÁLLÍTÁS KURÁTORA Krizbainé Szabó Éva és Sipos Tünde ELŐLAPFOTÓ – Regős István: Modok Mária efZámbó labdájával, 2019.
EREDMÉNYHIRDETÉS Megszületett a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor program közös, Legkedvesebb magyar népmesém című pályázatának eredménye. Közel 1500 szebbnél szebb rajz érkezett 16 ország számos településéről, bizonyítva, hogy a magyar népmeséket ismerik és szeretik a gyerekek, éljenek bárhol a világban.
Kecskemétfilm 50 – Hungarikum mesék Főtér / Tér a térben aug. 13. 20:00 Otthon mozi aug. 11. 13:00 Mese egy legényről, akit Rest Jankónak hívtak, s aki nem csak rest volt, de álmodozó s jó is. Lustaságát legyőzve a kicsi halakat visszavitte a folyóba s jutalmul varázsigét kapott. Kívánságai teljesültek, még fiacskájának anyja, a királylány is övé lett. Gyártás éve: 2011 Gyártó ország: Magyarország Hossz: 07' 54'' Stáb Rendező Horváth Mária Horváth Mária 1952-ben született. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában ötvösnek tanult. 1971-ben kapcsolódott az akkor alakuló Kecskeméti Film Stúdióhoz. Két lánya van, négy unokája és még néhány filmterve. 1990-ben Balázs Béla-díjat kapott. Filmjeiben a költészet és az animáció szintézisét igyekszik megteremteni. Filmográfia Az éjszaka csodái (1982); Ajtó 8 (1983); Ajtó 9 (1983); 1. KAFF szignál (1985); Magyar népmesék: II. sorozat(1985); Ajtó 2 (1987); Ajtó 3 (1987); 2. KAFF szignál (1988); Magyar népmesék: IV. sorozat (1989); Égből pottyant mesék szignál (1991); Zöldfa u.
66. (1992); 3. KAFF szignál (1993); Szélesember meséi (1995); Szerencsenap (1996); Kis emberek dalai (1997); Magyar népmesék: V. sorozat (1998); 5. KAFF szignál (1999); Állóképek – Rajzok egy élet tájairól (2000); Magyar népmesék: VI.
Bízunk abban, hogy akik most nincsenek a díjazottak között, azoknak is örömöt jelentett a pályázat, újraolvasták kedvenc meséiket, és elgondolkodtak, melyik számukra a legkedvesebb. A szakmai zsűri több körben választott a remek alkotások közül. Szeretettel gratulálunk a nyerteseknek! 5–7 éves korcsoport 1. helyezett: Nagy-Kanász Lilien, Szabadka (mese: Róka koma) nyereménye: könyv- és/vagy játékcsomag, hangoskönyv (cca. 20 ezer forint értékben) 2. helyezett: Szabó Léda Orsolya, Szabadka (mese: A virágos bolond) nyereménye: könyv- és/vagy játékcsomag, hangoskönyv (cca. 15 ezer forint értékben) 3. helyezett: Németh Barnabás, Kishegyes (mese: A sündisznó) nyereménye: könyv- és/vagy játékcsomag, hangoskönyv (cca. 10 ezer forint értékben) A hét további díjazott nyereménye egy-egy színezőkönyv és színesceruza-készlet (cca. 5 ezer forint értékben).