Ám nem sokkal ezután egy másik nőt is meggyilkolnak, és a gyilkosság helyszínén ismét felbukkan a kis gesztenyeember. Thulin és Hess gyanítja, hogy kapcsolat van a Hartung-ügy és a meggyilkolt nők között. De mi lehet az? Nincs sok ideje a nyomozóknak, Thulin és Hess gyakorlatilag versenyt fut az idővel, mert egyre valószínűbb, hogy sorozatgyilkosról van szó, aki korántsem fejezte be ámokfutását… A gesztenyeember sorozat Søren Sveistrup díjnyertes író 28 nyelvre lefordított és 50 országban megjelent debütáló regényén alapul, a főszerepekben pedig többek között Danica Curcic (A köd, Napéjegyenlőség), Mikkel Boe Følsgaard (Egy veszedelmes viszony, Borgen), Iben Dorner (Borgen), Lars Ranthe (Még egy kört mindenkinek) és David Dencik (Csernobil, 007: Nincs idő meghalni) látható. A gesztenyeember idén ősszel érkezik a Netflixre.
A jelöltek tehát még egyszer: Elit, Ez bűn, A nagy pénzrablás, Szexoktatás, Nyerd meg az életed! és A gesztenyeember. Loading... 2021. 10. 06. 22:00 - Írta: human A gesztenyeembe r című dán Netflix-sorozat ( itt a pilotkritikánk – lehet, hogy winnie ír nemsokára évadosat is) alapjául szolgáló könyv írója foglalja össze a tovább mögötti videóban úgy az egészet röviden, mármint a cselekményt és a koncepciót. Eddig szinte mindenki pozitívan nyilatkozott róla. Tovább… 2021. 01. 15:50 - Írta: winnie Søren Sveistrup-nak sokat köszönhetek. Konkrétan az egyik kedvenc sorozatomat. Minden idők egyik legjobbját. A The Killing-et. Mármint a The Killing készítője természetesen Veena Sud volt, de az eredeti sorozatot, a Forbrydelsen-t (itthon Egy gyilkos ügy volt a címe), amit Amerika adaptált, Sveistrup jegyezte. És a Netflix szerdai premierje, a dán A gesztenyeember az ő itthon is megjelent regénye alapján készült. Így mondanom sem kell, hogy várós volt. Amikor két éve megírtuk, hogy lesz egy ilyen sorozat, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a könyv, de végül úgy döntöttem, hogy inkább nem olvasom el, hanem mindenféle előtudás nélkül vágok neki a 6 részes szériának, mely taktika például a Harlan Coben-adaptációknál nem bizonyult rossznak.
Az ügy megoldására Naia Thulint (Danica Curcic) kérik fel, aki már éppen szabadulna a gyilkosságiaktól egy nyugisabb pozícióba, de utolsó ügyeként még kénytelen elvállalni. Társául szegődik egy átvezényelt, problémás nyomozó, Hess (Mikkel Boe Folsgaard), akivel nem megy olyan könnyen az összecsiszolódás, ennek tetejébe pedig munkamódszereik sem éppen azonosak. A gyilkosságok azonban nem állnak meg, a párosnak minden intellektusát be kell vetnie, ha véget akar vetni a vérontásnak. A cselekmény további bonyolításaként nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi gyilkosságsorozat kötődik egy korábbi, lezártnak tekintett ügyhöz, melyben érintett egy politikusnő is, akinek lányát korábban elrabolták. A gesztenyeemberen mindvégig azt éreztem, hogy rutinosan, jó érzékkel gördíti előre a cselekményt, miközben folyamatosan, de nem görcsösen azon van, hogy kisebb-nagyobb fordulatokkal lepje meg a nézőjét. Az egyik legnagyobb erőssége az operatőri munka, valamint az aláfestő zene, amely kettőssége kellemesen borús és adekvátan depresszív atmoszférával támogatja meg az amúgy sem túl vidám történetet.
A Netflix jó lóra tett akkor, amikor megállapodott Harlan Cobennel, aminek olyan sorozatokat köszönhettünk mostanában, mint Az ártatlan vagy az Örökre eltűnt, de hogy a streamingóriás csavaros krimik terén megtalálta a szükséges alkotóit, azt legutóbb a Clickbait példája bizonyította be. Nos, a Netflix a skandináv sorozatokba is rengeteg pénzt tolt és úgy tűnik, hogy ezzel is megerősítheti a pozícióját a műfajban. A Dániából érkezett A gesztenyeember ugyanis nem csak, hogy minőségi sorozat, de talán a Netflix legjobb krimisorozata. A gesztenyeember Koppenhága egy csendes külvárosában játszódik, ahol a rendőrség egy viharos októberi reggelen szörnyű felfedezést tesz. Egy fiatal nőt brutálisan meggyilkoltak, a holttestét egy játszótéren találják meg, és az egyik keze hiányzik. Mellette egy gesztenyéből készült kisember fekszik. Az ambiciózus fiatal nyomozót, Naia Thulint (Danica Curcic) bízzák meg az üggyel, új társával, Mark Hesszel (Mikkel Boe Følsgaard) együtt. Hamarosan felfedeznek egy rejtélyes bizonyítékot a gesztenyeemberen – egy olyan bizonyítékot, amely az ügyet egy egy évvel korábban eltűnt és halottnak hitt lányhoz köti, aki a politikus Rosa Hartung (Iben Dorner) lánya.
Két epizód után egyelőre itt sem THE CHESTNUT MAN – 1×01 – 7/10 Egy 1987-es flashback-kel kezdünk, ami során egy rendőr pár holttestet fedez fel egy tanyán (és gesztenyéből készített figurákat…), majd a pincébe lebotorkálva vele is végez valaki. Mielőtt pedig magunkhoz térhetnénk, máris a jelen Koppenhágájában találjuk magunkat, ahol egy nyomozónő nem túl lelkesen elvállal egy gyilkossági esetet, ráadásul a főnöke rábíz egy Europol-ügynököt is, hogy segítsen neki, nem mintha utóbbi egy fikarcnyit is érdeklődne a munka iránt. Egy nő brutális megölésének esetéről van szó, az áldozat kezét levágták és mellette egy gesztenyefigurát találnak. Egy másik szálat is megindít elég hamar a sorozat (elég hamar érkezik a kapcsolódási pont), egy politikus, konkrétan a szociális miniszter tér vissza a napi munkába egy éves kihagyás után, aminek az volt az oka, hogy a kislányát elrabolták és megölték. A nő határozott célokkal veti a munkába magát, nem törődve azzal, hogy mások ki akarják használni őt, azonban arról értesül, hogy valaki fenyegetéseket és egyéb gyalázó üzeneteket címez neki.
Szabó 1966-tól rövid ideig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, majd 1970-től a kaposvári Csiky Gergely Színház fénykorának nevezett időszakban alapítótag lett, ahol Székely Gábor és Zsámbéki Gábor Sirály -rendezésében Mását alakította. Szabó Ildikó pályája nem sokkal ezután – egyrészt gyermekeit választva otthagyta a társulatát, másrészt nyíltan vallott nemzeti érzelmei miatt – kettétört, olvasható a család által közölt életrajzban. A színésznő 1974-ben és 1975-ben ismét a Szolnoki Szigligeti Színház tagja lett, majd a Nemzeti Színház és a Filmgyár szerződtette, 1983-tól 1989-ig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1989-ban a nyugdíjba vonult, de továbbra is alkotott. Több előadóestet is összeállított, amelyeken a művészsorsról, hivatásról, hazaszeretetről, hitről vallott. Elhunyt Szabó Ildikó színésznő - Blikk. Bohócrajzait több alkalommal kiállították és verseket is írt.
A művészt január 7-én érte a halál. Szabó Ildikó temetéséről később intézkednek. Legendás színészgeneráció tagja volt Szabó Ildikó Székesfehérváron született 1934. április 23-án. Elhunyt Szabó Ildikó színésznő - Fidelio.hu. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy legendás színészosztály tagjaként 1958-ban kapott oklevelet, osztálytársa volt Bodrogi Gyula, Böröndy Katalin, Fülöp Zsigmond, Fonyó József, Kóti Árpád, Margitai Ági, Perlaki István, Törőcsik Mari és Verdes Tamás. / Fotó: Eöri Szabó Zsolt Főiskolásként főszerepet játszhatott – Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Somogyi Erzsi oldalán – az Égi madár című filmben. Szereplője volt az emlékezetes főiskolai vizsgaelőadásnak, az 1958. március 7-én bemutatott Koldusoperá nak, amelyben Lucy szerepét alakította. Másik vizsgaelőadásával, Bródy Sándor A dada című darabjában is sikert aratott. Ezt az alakítást látva Szendrő József azonnal szerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz, amelynek 1958-tól 1966-ig volt vezető színésznője Latinovits Zoltán, Dégi István, Simor Ottó, Novák István és Lőte Attila partnereként.
2021. jan 8. 13:48 #Szabó Ildikó #színésznő #meghalt fotó: Getty Images A csodálatos művészt csütörtökön érte a halál. Életének 87. évében elhunyt Szabó Ildikó színésznő. Szabó Ildikó Székesfehérváron született 1934. április 23-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy legendás színészosztály tagjaként 1958-ban kapott oklevelet, osztálytársa volt Bodrogi Gyula, Böröndy Katalin, Fülöp Zsigmond, Fonyó József, Kóti Árpád, Margitai Ági, Perlaki István, Törőcsik Mari és Verdes Tamás. Elhunyt Szabó Ildikó színésznő - Magyar Teátrum Online. Főiskolásként főszerepet játszhatott - Szirtes Ádám, Kiss Manyi és Somogyi Erzsi oldalán - az Égi madár című filmben. Szereplője volt az emlékezetes főiskolai vizsgaelőadásnak, az 1958. március 7-én bemutatott Koldusoperának, amelyben Lucy szerepét alakította. Másik vizsgaelőadásával, Bródy Sándor A dada című darabjában is sikert aratott. Ezt az alakítást látva Szendrő József azonnal szerződtette a debreceni Csokonai Színházhoz, amelynek 1958-tól 1966-ig volt vezető színésznője Latinovits Zoltán, Dégi István, Simor Ottó, Novák István és Lőte Attila partnereként.
Az előadásban Szabó Magda csodálatos életművéből idéz fel részleteket Piros Ildikó. SZABÓ MAGDA ABIGÉL TITKAI Piros Ildikó Szabó Magda estje két részben Az előadás hossza kb. 120 perc – egy szünettel Tartalom- és érzelem-gazdag utazásra hívjuk nézőinket Abigéllel, Szabó Magda csodatevő főhősnőjével, alteregójával, akitől írói álnevét is kölcsönözte. A Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, felejthetetlen művein keresztül és tanítványainak továbbadott tudása által örökre a magyar kultúra tündöklő csillagaként fényeskedik. Az esten nagy gonddal összeválogatott töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó Kossuth-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében. A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb állomásait, kiemelkedő alkotásaiból idéz, többek között a három nagyregényéből (Katalin utca, Az ajtó, Für Elise), és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is. A meghatóan személyes hangvételű előadásban elhangzó regényrészletek többletjelentést kapnak, például a hazaszeretetről.
1980. A Császár üzenete 1981. Kis hercegem 1982. In flagranti 1984. Kísérleti színház 1985. A Másik Oldal 2006. Térzet Reklámfilmjei [ szerkesztés] Anaconda BB üdítő sorozat Tri-es-zin fogyasztótabletta Dokumentumfilmjei [ szerkesztés] 1990. Első szabad május elseje 1990. Kirakatok 1990. Cigányprímás Díjai [ szerkesztés] 1986. Tampere fődíj: Másik oldal című filmért A Gyermekgyilkosságokért ezeket a díjakat kapta: 1993. 46. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál – FIPRESCI-díj 1993. Európa Film Akadémia Díjra jelölés [ forrás? ] 1993. Magyar Játékfilmszemle Fődíja, Legjobb író díja, Legjobb rendező díja, Legjobb főszereplő díja 1993. Gene Moskowitz Díj 1993. Cattolica – Különdíj 1993. Lagów – II. díj 1993. Stockholm – A legjobb operatőr díja Sas Tamásnak 1993. Genf – Legjobb színész – elismerő oklevél Tóth Barnabásnak [5] 1994. Csaba von Ferenczy Alapítvány kuratóriumának díja 1994. Cottbus – Nagydíj – Ostdeutscher Rundfunk "Brandenburg" díja 1994. Frankfurt – am Main ifj. Filmfesztivál Legjobb Film Díj A Csajokért ezeket a díjakat kapta: 1996.