KERTI GARNITÚRA TARIFA LOUNGE SZETT, VILÁGOS SZÜRKE RATTAN Oldal tetejére Termékelégedettség: (7 db értékelés alapján) A Tarifa egy lágyan lekerekített, rattant imitáló felületű bútor szett. A szett két fotelből, egy kétszemélyes kanapéból és egy négyszögletes asztalból áll. A szett ideális családi grill vagy kerti parti szervezéséhez. A bútorokat magas tartósság jellemzi, valamint ellenáll az... Bővebben 12. 099 Ft X 10 hó (THM 0%) THM 0% - 0 Ft önerő 3. 981 Ft X 36 hó THM 11, 9% - 0 Ft önerő Áruhitel kalkuláció Átmenetileg nem utánrendelhető termék. Csak a készlet erejéig. A készletek áruházanként eltérőek lehetnek. Egységár: 120. Lounge kerti bútor – Árak, keresés és vásárlás ~> DEPO. 990, 00 Ft / darab Cikkszám: 311379 Márka: Keter Termékleírás Csomagolási és súly információk Vélemények Kiszállítás Készletinformáció Dokumentumok Jótállás, szavatosság Áruhitel A Tarifa egy lágyan lekerekített, rattant imitáló felületű bútor szett. A bútorokat magas tartósság jellemzi, valamint ellenáll az időjárás viszontagságainak és az UV sugárzásnak.
Kérdése van? Ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére! Áruházi átvétel Az Ön által kiválasztott áruházunkban személyesen átveheti megrendelését. E-számla Töltse le elektronikus számláját gyorsan és egyszerűen. Törzsvásárló Használja ki Ön is a Praktiker Plusz Törzsvásárlói Programunk előnyeit! Fogyasztóbarát Fogyasztói jogról közérthetően. Rajzos tájékoztató az Ön jogairól! Lounge bútorok. © Praktiker Áruházak 1998-2022.
Budapest egyik szimbóluma a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobor. A nőalak, mely kezeit felemelve egy pálmaágat tart, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája 1947-ből. Magyar szabadság szobor méretei. Eredetileg a kompozícióhoz, melyet a fővárost a németek alól felszabadító szovjet hadseregnek állítottak, egy kisebb szobor is tartozott, akkoriban Felszabadulási emlékmű volt a neve. A kommunizmus bukását követően a szoborcsoportot átalakították és minden olyan elemét eltávolították, mely a szovjet hatalomra emlékeztetett. A Szabadság-szobor önmagában 14 m magas, ám talapzatával együtt már eléri a 40 m-t, így fantasztikus látványt nyújt a 235 m magas Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál. Budapest legtöbb pontjáról látni lehet az emlékművet. Csatlakozz a csoportunkhoz!
A Gellért-hegyi monumentális Szabadság-szobor magasan a Citadella fölé emelkedik, a belváros szinte minden pontjáról jól látható. A szoborcsoport a szovjet katonák tiszteletére épült, a rendszerváltás után viszont nagyobb változtatásokon esett át. Mára a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált. A Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál található Szabadság-szobor központi elhelyezkedésének köszönhetően az egész belvárosból jól látható. Bár az eredetileg a szovjet katonák tiszteletére állított szoborról megoszlanak a vélemények, a monumentális emlékmű felavatása óta tagadhatatlanul a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált. A Magyar Szabadság Éve – Mindszenty-szobrot avattak Kisnémediben. Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzszobra tizennégy méteres talpazatával együtt negyven méter magasan emelkedik a Citadella fölé. A női alak, felemelt kezében a győzelmet és a békét szimbolizáló pálmaágat tartva, a szabadságot jelképezi. Csupán a nőalak szobrának megalkotásához több mint kétszáz mázsa bronz felhasználására volt szükség: a több szoborból álló kompozíció létrehozásának költségét teljes egészében a magyar állam fizette.
A 235 méter magas Gellért-hegyen (korábban Kelen-hegy) már a magyar honfoglalást megelőző időkben is álltak épületek. A kelták és a rómaiak lakták a vidéket, a régészeti leletek tanúsága szerint erődítményt is építettek a hegyre. A legenda szerint a magyar államalapítást követően, 1046-ban a budai réven átkelni készülő Gellért csanádi püspökre – későbbi Szent Gellért – támadt rá a Vata vezette pogány lázadók egy csoportja és a Kelen-hegyről kétkerekű taligán (vagy hordóban) a mélységbe lökték. A XV. Szabadság szobor. század óta ezért nevezik a hegyet Gellért-hegynek, melyre keresztény kápolnát építettek, majd a törökök a hódoltság idején palánkvárat. A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen, hadászatilag elavult budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budán, amelynek az esetleges támadók visszaverése mellett, a legfontosabb célja az volt, hogy az építmény féken tartsa és megfélemlítse a város lakosságát. A tervezett erődrendszer első – és végül egyetlen – erődjét a Gellért-hegyen építették fel.
A Szabadság-szobor fontos szerepet tölt be a főváros életében, Budapest védjegyévé vált az évek során. Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható
A budapesti Szabadság-szobor - érdekességek és rövid története Budapest ostroma után 1945-ben határozták el, hogy épülnie kell egy hősi emlékműnek, ami a szeptemberi törvényeket követően méltó emléket állít a "felszabadító" szovjet katonáknak. A munkálatokba beleszóltak a szovjet tanácsadók is, akiknek a nyomására az eredeti helyszínről, a Horváth-kertről átkerült a Gellért-hegyre. Ezzel párhuzamosan az eredeti, 8-10 méteres magasságát is megváltoztatták 35 méterre. Filmhíradók Online / A budapesti Szabadság-szobor felavatása. A mostani nőalak előtt egy zászlót emelő szovjetet ábrázoló szobor állt, amit 1956-ban a dühös tömeg ledöntött - az emlékmű többi részét a helyszínre érkező katonák "védték" meg. További érdekes cikkeink A rendszerváltás után a nőalakot körülvevő szoborcsoportot eltávolították, viszont a főalakot meghagyták, mivel azt a budapestiek és a turisták is megszerették. A következő években aztán az átalakítások során levésték a kőről a ciril betűket, és minden, a Szovjet Vörös Hadseregre emlékeztető, megemlékező részletet. A mai narratíva szerint a szobor a magyar nemzet 1100 éves, és a világ összes hősének állít emléket.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az erőd elvesztette hadászati jelentőségét, azonban a katonaság még 30 évig, az 1897-es kivonulásig használta. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesült-ellátó helyet rendeztek be. A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára. Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki. Napjainkban is számos tervet nyújtanak be a másfél évszázada álló építmény átalakítására vonatkozóan. A Citadella turistabuszokkal, autóval valamint tömegközlekedéssel is megközelíthető, akik azonban a gyalogutakat választják, a Citadellához vezető sétányokon számos ponton megcsodálhatják a Gellért-hegyről látható lenyűgöző panorámát.