Jó lenne most itt azt írni, hogy legalább a foci miatt figyelnek rájuk, de sajnos ez sem így van. Illetve: felhívták magukra a figyelmet, csak éppen negatív értelemben. Borzasztó szezont produkálnak a megyei II. osztályban, mind a 19 meccsüket elveszítették, a gólkülönbségük 7–253-as, s legutóbb 14–0-ra kaptak ki otthon a Himesházától (a vendégek Novákja egymaga nyolcszor köszönt be). Nincs mit szépíteni, pofozógépek, akik ellen az összes ellenfél előre betervezi a három pontot. S szinte mindegyik megkérdezi tőlük, hogy ugyan miért is csináljátok. Semmi sikerélmény, mi értelme van így az egésznek. Nem értik a lényeget. Ha másból nem is, legalább kitartásból jelesre vizsgáznak azzal, hogy végigcsinálják a bajnokságot. Évzáró egynapos drávai vízitúra Vejtitől Drávaszabolcsig. Létszámban megvannak, heti kétszer villanyfényes edzést tartanak, és még jelen helyzetükben is minden meccsnek úgy futnak neki, hogy pontot akarnak szerezni. Szeretnek focizni Drávaszabolcson, és ez a legfontosabb, az eredmény másodlagos. Persze nyilvánvaló, hogy most túl nagy rájuk a kabát, talán érdemesebb lenne a következő idényben egy osztállyal lejjebb indulni, akkor a sikerek sem maradnának el.
A vízállásról most nem mondok semmit mert a hidroinfon is össze vissza van a jelenté kell lenni aztán majd csak lessz valami. 2009. 08. 15:24 Koko görbüljön. Várjuk a beszámolót, hogy mi volt. 2009. 16:15 Köszi Koko, 1 zsá közbejött valami, nem tudtunk lemenni. Hát marad Nekünk is az Élménybeszámoló... Amit remélem már Hétfőn közzéiaKellemes hétvégét.
A sodrás erős: 8-10 km/óra lehet a víz sebessége. Sajnos a fényképezési lehetőségek korlátozottak: a horvát oldalra tilos átfényképezni:-( Az első túranap egyik különlegessége, hogy szinte végig mindkét part horvát terület, ahol csak vismaior-esetben köthetünk ki. Talán ezért (? ) produkálunk is egy borulást, hogy egy szép kavicsos zátonyon partra szállhassunk a helybeli horvát strandozók között:-) Ennél is több izgalomra ad okot, hogy a parton kitűzött fkm-jelzések nem mindenhol egyeznek a DDNP-Cartographia térképének fkm-mutatójával - erre a vízvári táborhelyünk után bő két km-el kell rájönnünk! SZOLJON - Drávai dráma. Helyenként reménytelennek tűnik a vissza-evezés, ahol lehet inkább a partról vontatjuk a megpakolt hajókat az időközben a nyakunkba szakadt zivatarban. A táborhelyen padok, asztalok, tűzrakóhely, pumpálós kút és pottyantós wc, szemetes konténer - a szűnni nem akaró esőben a főzés és a tábortűz elmarad. Hétfőn lassul a sodrás, a 38 fkm táv a túra legnehezebb napját jelenti. Heresznyénél a holtágban épített pihenőhelyen megebédelünk és hűsölünk egy keveset az ártéri erdőben.
A táborhely infrastruktúrája mint Drávasztárán, ezúttal vezetékes vízzel. A társaság harmada készült pénteken haza, a délutáni zápor és az éjszakára jósolt zivatarok, no meg a programoknak nem igazán kedvező helyi adottságok miatt úgy döntöttünk, nem maradunk itt éjszakára. A drávaszabolcsi parókiáról elhoztuk az autót és utánfutót, kitakarítottuk a hajókat és a fölszerelést, felpakoltunk és hazam indultunk - lezártuk a túrát! A drávai vízitúrázásnak szigorú szabályai vannak, az engedélyezési eljárás a szokásosnál szigorúbb, de a nemzeti park ill. a somogyi rendőrkapitányság munkatársai segítőkészek. A víz, főleg az első két túranapon, bőségesen kárpótol az adminisztrációs nehézségekért: kristálytiszta köves-kavicsos, sebes folyású, rengeteg bedőlt fával, limánnyal. Teljesen kezdő vízitúrázóknak nem javasolom, minden hajóban kell a tapasztalt kormányos - kellő alázattal nekivágva nagyon izgalmas és szép, máshoz nem fogható túrát tehetünk. A nagyszámú partifecske, szürkegém és kiskócsag mellett láthatunk jégmadarat, kócsagot, cankót, réti sast, vagy pl.
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16. Telefonszám: (1) 317-3611 Nyitva tartás: K-V 10-18 Az irodalom Múzeuma az elmúlt száz év örökségével jól gazdálkodva, alapításának ötven éves évfordulóját maga mögött hagyva mára olyan eleven színtérré változott, ahol a múlt és a jelen irodalma szorosan összekapcsolódik. Ki ne ismerné Petõfit? És lehet újat mondani róla? A kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költõ alakjának megrajzolására. 1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós szobrászművészt egy Ady-emlékszobor tervezése. A gipszből készült, többalakos monumentális méretű kompozíció 1977 novemberében készült el, s a múzeum által rendezett "Ady-kép" című képzőművészeti kiállítás megnyitásával azonos időpontban került elhelyezésre a Károlyi palota Lotz-termével szomszédos, műmárvánnyal, stukkókkal és két hatalmas falitükörrel borított terében.
A központi ellipszis alakú tér mellett kisebb funkcionális tereket terveztek. A főbejárat két oldalán olyan mobil bútorokkal berendezhető kisebb olvasóterek jönnek létre, amelyek a múzeum funkciójához alkalmazkodnak. A járófelületetek anyaga mészkő lesz, a Petőfi-szobrot jelenlegi helyéről áthelyezik a park másik oldalára, egy kisebb, intimebb helyre. Megújul a világítási rendszer is, a kert hátsó részében pedig mobil kiállítóhelyet alakítanak ki - ismertette a részleteket. Ezzel a kialakítással a belső udvar egy körülbelül 200 fős rendezvény megtartására is alkalmas lesz - tette hozzá. Vass Bottyán, a Petőfi Irodalmi Múzeum műszaki vezetője a gépészeti átalakításról szólva elmondta: az a feladatuk, hogy a kiemelt klasszicista műemléképületben a legmodernebb gépészeti rendszerekkel biztosítsák az állományvédelmi feltételeket. A munka során úgy kell beépíteni a gépészetet, hogy ne sérüljön az épített örökség. Az átalakítás során teljes egészében megújul az elektromos hálózat, akadálymentesen lesz megközelíthető a kiállítótér, amelynek valamennyivel nő a területe is.
Gyerekek használják 170 év után a Petőfi Irodalmi Múzeumban a sasos nyomdát, a Landerer és Heckenast nyomdagépét, amelyen a forradalom 12 pontját nyomtathatták Fotó: Szabó Gábor - Origo Remeczki Rita tájépítész elmondta, hogy kerttörténeti szempontból is helytálló volt a megrendelő igénye. A védett kertet és a múzeum udvarát elválasztó kerítést lebontják, összenyitva a két területet. A tervezés során azt a kettősséget szerette volna teljesíteni, hogy egy modern kori igény és a történelmi kapcsolat a régi Károlyi-kerttel megvalósuljon. A tájépítész ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a kert a régi történeti formákat már csak nyomaiban őrzi, a meglévő régi vadgesztenyesor talán az egyetlen emlék. Ezt a fasort megőrzik, egyetlen fát kell csak pótolni a szakértői vizsgálat alapján. Az építész elmondta azt is, hogy anyagában és színeiben a klasszicista épület visszafogott színvilágát szerették volna visszahozni, ezért szinte szoborszerűen világos burkolatokat és berendezési tárgyakat terveztek.
A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. A rendhagyó születésnap beszélgetésekkel, rendhagyó irodalomórákkal, vetítéssel, koncerttel és POKET könyvekkel vár minden korosztályt. Április 10-én egynapos, összművészeti kavalkáddal ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a POKET. A három szervező együttműködése nem véletlen, hiszen mindannyian kiemelt céljuknak tekintik az irodalom és az olvasás népszerűsítését. Bölcső a hegyek között címmel tekinthetik meg az érdeklődők a Tamási Áron 125 szabadtéri kiállítást. A megnyitó április 10-én, vasárnap 11. 30-kor nyílik meg. A kiállításon megismerhetjük Tamási Áron életét egészen a gyerekkorától a háborús éveken át, az amerikai időszakig. A kiállítás kurátora professor emeritus dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, aki Berecz András ének-és mesemondóval együtt nyitja meg a kiállítást az Akvárium fölötti szabadtéren. – forrás: Petőfi Kulturális Ügynökség A rendezvény – bár főképp az irodalomra koncentrál – a művészetek sokszínűségével varázsolja el az érdeklődőket.
Az első lakásokat 1956 szeptemberében adták át. Az éttermet is magába foglaló épület terve és modellje (Forrás: Magyar Építőművészet, 1956. 7. szám) Az épülő lakótelep a levegőből, 1956. augusztus (Forrás: Szabad Nép, 1956. augusztus 25. ) Az Üllői út a mai Pöttyös utcánál, 1956. október (Forrás: Fortepan/Képszám: 128738) A lakótelep-építést 1957-ben az Üllői úti épületekkel folytatták, s 1959-ben – ekkor a tervezett 23-ból 18 házban már laktak – körzeti orvosi rendelőt is kapott a telep. Időközben a Mária Valéria-telep helyén megkezdték a József Attila-lakótelep építését is, az első házba 1959-ben költözhettek be a lakók. A régi háziorvosi rendelő és gyermekorvosi rendelő a Szárnyas utcában, a megújult épület két oldalán (Fotó: Pápai Tamás László/) Az 1300 lakásos Üllői úti lakótelep ellátására 1960-ban – befejezésként – két fűszerüzletet, egy zöldség-gyümölcs és egy húsboltot, háztartási, papír- és rövidáruüzletet, dohányboltot, valamint egy vendéglátó-ipari kombinátot létesítettek. Ez utóbbi a Tengerszem nevet viselte.
Az Üllői út a Tengerszem étteremmel 1960-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 130028) A Tengerszem étterem 1960 augusztusában nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Az új étteremben tizenöt, a vendéglátóipari technikumban frissen végzett ifjú leány állt a pultok mögé, hogy itt tanuljon bele a szakmába – munkájukat a szaktanáruk irányította. Mint egy oktató-gyakorló helyszínen, végigmentek a különböző ágazatokon: söntésen, cukrászaton, felszolgáláson, kávéfőzésen, beletanultak az üzemi adminisztrációba és a konyhai munkába – ennek megfelelően a vendéglátóipari egységben kialakítottak éttermet, sörözőt, eszpresszót, házi cukrászdát, és előfizetéses közétkeztetést is biztosítottak a környékbelieknek. Életképek az étterem életéből 1960-ban (Forrás: Ország-Világ, 1960. augusztus 17. ) Az épületben 1961. április 29-én megnyílt a zenés-táncos bár is, amely hajnali egyig várta a szórakozni vágyókat, majd a következő évben a nyitvatartást hajnali három óráig tolták ki. A zenét a Sthymmel–Selley-duó és Gyimesi Éva szolgáltatta.