Jonathan Demme rendezésében mutatták be 1993-ban a Philadelphia - Az érinthetetlen című kultikus filmet Tom Hanks és Denzel Washington főszereplésével. A film jóval felülmúlta a ráfordított összeget, ugyanis költségvetése 26 millió $ volt, és a bevétel közel 207 milliárdot hozott a rendező számára. Ez volt Tom Hanks első olyan filmje, amelyben kiváló játékát Oscar-díjjal jutalmazták. Philadelphia az érinthetetlen teljes film. Az amerikai filmdráma egy rendkívül kényes kérdést boncolgat, mégpedig a homoszexuális emberek kirekesztettségét az amerikai társadalomban, főként akkor ha még HIV fertőzöttek is. Főszereplőnk egy sikeres ügyvéd, aki betegsége az AIDS miatt elveszíti az állást, ugyanis főnöke mit sem törődik azzal, hogy mennyi ügyet vitt sikerre a férfi, ezzel a cégnek milliós bevételeket hozva. Andrew Beckett sokáig titkolja a betegségét, de amint az első tünetek megmutatkoznak, szembe kell néznie a társadalom egészének hozzá való negatív viszonyulásával, valamint az összes homoszexuális, AIDS-fertőzött emberek iránt tanúsított viselkedésével, melyet maga a betegségtől való alaptalan félelem okoz.
Az ügy összesen hat éven át húzódott el. Mielőtt Tom Hanks megkapta a főszerepet, szó volt arról, hogy egy kevésbé ismert színészt válasszanak, és a legesélyesebb jelölt a meleg pornókban játszó Jerry Kelly volt, és azt gondolták róla, hogy meleg férfiként hiteles lehet a jelenléte. A "profi" színészek közül Daniel Day-Lewis, William Baldwin, Tim Robbins és Andy Garcia kerültek fel a listára, de sokáig Michael Keaton volt a legesélyesebb jelölt Andrew Beckett eljátszására. Philadelphia az éerinthetetlen. Keaton végül nemet mondott, és inkább az Életem (1993) című filmet készítette el, amire már senki sem emlékszik, de az a karakter is gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Jonathan Demme rendező azt akarta, hogy olyan emberek is lássák a filmjét, akik alig tudnak valamit az AIDS-ről. Úgy érezte, hogy Bruce Springsteen zenéje olyan közönséget hoz be a mozikba, akik különben soha nem néznének meg egy AIDS-ben haldokló, meleg férfiról szóló filmet. A film és a "The Streets of Philadelphia" című dal sokat tett az AIDS-tudatosság növeléséért és a megbélyegzés egy részének eltávolításáért.
Joe Miller főként azzal érvel, hogy a homoszexuális társadalom tagjainak jelentős részét törvénytelen eszközökkel bocsájtják el a munkahelyéről. Amennyiben a sztárügyvéd ezt a csatát is megnyeri, mely Andrew utolsó harca, akkor a férfi szerető családja magas összegű kártérítést kaphat. A történet drámai hangvételét nem is maga a per adja meg, hanem Andrew Beckett halála. Philadelphia az érinthetetlen. Ez az ami igazán érzelemdússá, és megrendítővé teszi ezt a kiváló alkotást a 90-es évek derekán. Ami még különleges ebben a történetben, hogy Joe Miller tárgyaláson tanúsított elszántsága újfajta nézőpontot mutat be, és más szemmel láthatjátok az addig hűvös és távolságtartó ügyvédet, mint a film elején. A történet egyfajta állásfoglalásra készteti a nézőket a melegek ügyét illetően, ugyanis rádöbbennek, hogy ők is ugyanúgy a társadalom részesei, és emberek, akiknek érzelmeik és életük van, melyből mindenkinek csak egy adatott meg. A film rendezője olyan eszközöket használ fel e célra, hogy számtalan különböző stílusú, valamint foglalkozású ember is kinyilvánítja a véleményét Andrew-ról, és ezáltal a homoszexuális emberekről, és szép lassan rádöbbenünk arra is, hogy milyen nagyszerű ember a főszereplő.
Ez költséges lenne, és tovább rontaná a vasút területhasználatának hatékonyságát, más szóval: rengeteg pénzért konzerválnánk a mostani hátrányokat. Hogyan lehet megváltoztatni a fejpályaudvari rendszert? A sűrűn beépített belvárosi környezetben a fejpályaudvari rendszer átalakításának egyetlen módja az alagútépítés, az állomások összekötése a föld alatt. Sok Budapest méretű vagy nagyobb, szintén fejpályaudvarokat öröklő város már ezt a megoldást választotta. A vizsgálatok szerint Budapest adottságainak az felelne meg a leginkább, ha a Nyugati pályaudvart kötnénk össze a város belső területei alatt Kelenfölddel, így a Dunát keresztező szűkös és stratégiai jelentőségű kapacitás is bővülne. Déli pályaudvar, Budapest - épülettár. Az előzetes elképzelések szerint a Nyugati pályaudvaron maradnának fejpályaudvari vágányok is, de az átmenő vágányok jelentős területek felszabadításával járnának. Ha az alagút a Széll Kálmán tér zónájához is elkanyarodna, a jelenlegi, fejpályaudvarként üzemelő Déli pályaudvar teljes területe felszabadulna, miközben az alagútban létrehozott megálló az utasok számára bővített funkciókkal helyettesítené.
A helyzet a második világháború után vált kritikussá. Az ostrom alatt megroggyant központi csarnokot ugyanis elbontották, így a tisztelt utazóközönség csak a Krisztinaváros oldalán megmaradt épületet használhatta. A pénztárak szintje elviselhetetlenül zsúfolttá vált, az emberek pedig a vágányokon keresztül botladozva juthattak el a vonatjukig. Az új épületet 1962. január 4-én kezdték el építeni. Elbontották a terület északi oldalán, a kezdetektől ott működő vonatfordítót, a helyére pedig Kővári György tervei alapján felépült az az elegáns, üvegfalú épület, amelyet ma már nem sokan ismernek. Átmenő rendszerű pályaudvarok – Budapest Vasúti Stratégia. A modernista tömb 10 évig volt csak látható. A kettes metró építésekor, 1972-ben visszabontották. Alapjaira szintén Kővári György tervei alapján építették a ma is látható, ívelt falai, üvegfelületei, jó arányai miatt jellegzetes pályaudvari épületet. Kistestvérét, amelyért az építész Ybl-díjat is kapott, a Fortepan képeiből ismerhetik meg. A Déli pályaudvar csupán t 10 évig működő, letisztult, modernista épülete, amelynek stílusa tovább él a ma is ismert komplexumban.
1919. Baross út, háttérben a Déli pályaudvari posta. Fortepan/Vargha Zsuzsa (Frissítve: pont ezzel, az első fotóval mellényúltunk, ugyanis a kép nem Budán, hanem Sopronban készült. De ettől még az arcok mindent visznek. Ugye? Köszönjük a Budapest régi képeken Facebook-csoport javarészt építő hozzászólásait. ) Már megint masírozunk. 1934. Vérmező, dísszemle a budai Várból nézve, háttérben a Déli pályaudvar. Fortepan/Somlai Tibor. Ez már 1935. Déli pályaudvar (1861-2016) - kepek. Látják a villamosokat? Mi a csuda lehet az a csődület? És a pályaudvar épülete mellett az az embercsík? Megint valami katonai bohóckodás? Fortepan/Szent-Istvány Dezső Kit várhatnak? Az Alkotás utca és a Déli pályaudvar a Schwartzer Ferenc utcából fotózva, 1936. Utasok az 1938 és az 1942 közötti évekből. A gyerekek, ha megúszták a bombázásokat, s jók a génjeik, tán még ma is élnek. Az a kalap! És azok a cipőkék! A háttérben a fűtőház és a Márvány utca házai. Kemény esztendő, 1943, az év elején a Don-kanyarban odavész a 2. magyar hadsereg. Ezen a képen összesen tán négy férfi látható, egy a gyerekeket adja/veszi át (?
A kormány arra kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni a Déli pályaudvar utas- és vonatforgalmát. A Népszabadság szerint az értékes területen álló Déli pályaudvar elköltöztetése 70 éve rendszeresen felmerül, most azért kapott aktualitást, mert a január 31-i alagútomlás óta Kelenföld minden probléma nélkül el tudja látni a Déli feladatát. Ugyanakkor a Déli alagútjának helyreállítása megkezdődött, a Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft. kedden átvette a munkaterületet, és a vállalásuk szerint az alagút április második felétől ismét használható lesz. Ugyanakkor a MÁV illetékesei szerint Kelenföld nincs felkészülve a szolgáltatási feladatok átvételére, szükség lenne egy napi 20-25 ezer utas kiszolgálására alkalmas létesítményre, de nem elegendőek a peronok, a mostani átcsoportosítás miatt túlterheltté váltak a vágányok, és nincs a szerelvények tárolására, javítására helyben lehetőség. Mindez pedig csak több milliárd forintos költséggel valósítható meg, ráadásul szükség lehet a 4-es metró aluljáróinak átépítésére is, hogy a távolabbi vágányokra érkező utasok is közvetlenül érhessék el a metrót.
Vitézy Dávidék Budapest és a Duna alatt kötnék össze az ország vasúthálózatának keleti és nyugati felét. Az alagút kétvágányos lenne, óránként és irányonként 20 vonat kapacitással. A Széll Kálmán térnél lenne egy föld alatti vasúti megálló, a Déli a felszínen megszűnne, a Nyugati részben a föld alá költözne. A Nyugati átépítésére már most nemzetközi tervpályázatot ínak ki. Egyre nő az agglomerációs népesség a fővárosnál, közben tíz év alatt 36 százalékkal nőtt a gépjárművek száma az agglomerációban. A városhatáron kívülről csak 10 emberből három érkezik tömegközlekedéssel, ám ez ma nem elég versenyképes – erről beszélt Fürjes Balázs Budapest-államtitkár a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és a Portfolio közös konferenciáján. Az államtitkár szerint a közlekedés közszolgáltatás, nem nevelési eszköz. A kormány az ösztönző intézkedésekben hisz, a szabad választásban, nem a tiltásokban, a kényszerítésekben. A kényszerítő intézkedések közt az államtitkár a dugódíjat említette. Itt valahogyan előkerült a nemzeti szabadság kérdése az unióban, de végül Fürjes arra futtatta ki gondolatmenetét, hogy 26 uniós fővárosból csak 2-ben van dugódíj, vagyis ez nem népszerű intézkedés.
De a novella, az ott íródik jobbra, a farrafeszülő nadrágban magyarázkódo jampi és megbántott kedvese között. Ezt bizony megkönnyeztük. 1977. Vissza a létező szocializmusba. 1980. (Nem az orwelli. Vagy de. ) Ez meg már a rendszerváltás ideje. Nem magyarázzuk túl. Nézegessék. A teherpályaudvar a Déli összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve, 1989. Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. Ez itt a 2006-os állapot. A Déli (minimum) a rendszerváltás óta rohad. Alibiből 2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, utóbb pótolták az álmennyezet leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatát és a kitört üvegeket. Többször szóba került a pályaudvar megszüntetése, de egészen a minapi támfalbotrányig megúsztuk a dolgot. Déli, szorítunk neked. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Nagy munka, kicsi verseny A NIF Zrt. a Ferencváros és Kelenföld közötti vasútvonal kapacitásbővítésének tervezésére és építésére kiírt közbeszerzésén szeptember 3-án tette közzé az ajánlatokról készült összesítését az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a szerződést azonban azóta sem töltötték fel. Az összesítés szerint a felcsúti Mészáros Lőrinc egyedüli tulajdonában lévő V-Híd Építő Zrt. tette a nyertes ajánlatot, nettó 337, 9 milliárd forint értékben. A cég alvállalkozóként megjelölte az ajánlatában a V-Híd leányvállalatát, a V-Híd Vagyonkezelő Kft. -t, a 2016 márciusa óta Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdonában lévő Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó Kft. -t, a Mészáros-üzlettárs Szíjj László Közgép Zrt. -jét, az állami MÁV FKG Felépítménykarbantartó Kft. -t, valamint a hídépítésben jártas - a Lánchidat is felújító, Apáthy-család érdekeltségében lévő - A-Híd Zrt. -t. Nagy verseny nem volt a közbeszerzésen: két ajánlat érkezett, a másik jelentkező - az építési tendereken induló, de nagyon ritkán nyerő - lábatlani székhelyű Dömper Kft.