Az első exit pollok alapján győzött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD). Miközben a párt vezetői és követői már ünneplik a győzelmet, Olaf Scholz inkumbens pénzügyminiszter, az SPD kancellár-jelöltje még nem bontott pezsgőt és nyilatkozataiban inkább a párt előretörését méltatta. "Hatalmas sikert értünk el. Viszont hosszú még a választás éjszakája" – mondta Scholz a Spiegelnek, miközben követői olyan hangosan ujjongtak, hogy a magazin szerint alig lehetett hallani a politikus nyilatkozatait. "Egy biztos, sokan azért ikszeltek az SPD-re, mert kormányváltást szeretnének. Spd német part mariage. Azt szeretnék, ha Olaf Scholz lenne az ország következő kancellárja" – mondta... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A Saar-vidéken a szociáldemokraták kiütötték a jobboldalt. A tegnapi tartományi választáson Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a szavazatok 43, 5 százalékát seperte be, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindössze 28, 5 százalékot kapott. A többieknek csak futottak még szerep jutott: a radikális jobboldali AfD 5, 7, az országosan az SPD-vel együtt kormányzó Zöldek és a liberális párt 4, 9 és 4, 8, a radikális baloldali Linke pedig 2, 6 százalékot hozott – azaz utóbbi három párt nem kerül be a helyi parlamentbe a még nem végleges adatok szerint. Olaf Scholz kancellár – Németország első SPD-s kancellárja Gerhard Schröder óta – mindenesetre díszes virágcsokorral köszönte meg a győzelmet Anke Rehlingernek, a párt Saar-vidéki vezetőjének, aki egyben a Saar-vidék miniszterelnök-helyettese 2014 óta. Olaf Scholz és Anke Rehlinger örül a berlini SPD-központban 2022. A nagy elszólás: Márki-Zay német szemmel. március 28-án. Fotó: EPA/ANDREAS GORA / POOL Az SPD utoljára 28 éve, 1994-ben tudott választást nyerni a délnyugati tartományban, legutóbb, 2017-ben pedig több mint 10 százalékkal maradt le a CDU mögött – azaz ebből a szempontból érthető Scholzék öröme.
Ezt mutatja például a másik országos köztelevízió, az ARD Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának csütörtökön közölt egyik új adata, amely szerint az SPD-szavazók 25 százalékánál a kancellárjelölt személye a legfontosabb pártválasztási tényező - írta az MTI nyomán az Infostart, hu. A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök viszont igen kevéssé népszerű, még saját táborában is. A Politbarometer adatai szerint ha közvetlenül választanának kancellárt, a CDU/CSU-t támogató választók csupán 53 százaléka szavazna rá, míg az SPD bázisában Olaf Scholz támogatottsága 93 százalékos. Hivatalos: SPD-győzelem Németországban - mfor.hu. A lakosság egészét tekintve Olaf Scholz 53 százalékot, Armin Laschet 18 százalékot szerezne, ha lenne közvetlen kancellárválasztás. Az utóbbi napokban ismertetett felmérések szerint a harmadik számú politikai erő, a Zöldek pártja 17-18 százalékon áll, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Die Linke 6 százalék körüli eredménnyel végezhet.
Egy igazi hamburgi Az 1958. június 14-én Osnabrückben született Scholz már 17 évesen belépett az SPD-be, jogot hallgatott Hamburgban, és azt követően ugyanott, Németország második legnagyobb városában dolgozott munkajogra szakosodott ügyvédként. A Hanza-város szociáldemokratái, akik 1945 óta a 15 polgármesterből 11-et adtak, követik a Hamburgban született egykori kancellár, Helmut Schmidt hagyományait. Schmidtet, aki Willy Brandt lemondása után 1974 és 1982 között a Szövetségi Köztársaságot az SPD és a liberális FDP (Német Szabaddemokrata Párt) koalíciójának kormányfőjeként irányította, még sok konzervatív is nagyra becsülte. A szociáldemokraták vagy az úgynevezett "elvtársak" ("Genossen") Hamburgban több polgári értéket vállaltak fel, mint párttársaik a többi tartományban. Politico: Putyinhoz utazott közvetíteni Gerhard Schröder volt német kancellár | hirado.hu. Olaf Scholz is egyike azon szociáldemokratáknak, akik a mérsékelt oldalhoz tartoznak, jóllehet fiatal korában az SPD ifjúsági szervezetében még forradalmi nézeteket vallott – a nyugatellenes rendszerkritikától kezdve az "agresszív-imperialista NATO" elutasításán keresztül egészen a nagytőke elleni küzdelemre való felhívásig.
Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltság foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A számítógép generációk a számítógépek fejlődésének állomásai. Napjainkig öt generációt különböztetünk meg. Első generáció A Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket. Ez az időszak 1943-1958-ig tartott. Az első elektronikus digitális számítógép az ENIAC. (Electronic Numerical Integrator and Computer). Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Itt kell megemlítenünk az EDVAC és UNIVAC gépeket is. Első generációs számítógép Tulajdonságaik: • működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, • terem méretűek voltak, • gyakori volt a meghibásodásuk, • műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, • üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt. ENIAC Második generáció A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a második generációs számítógépek kifejlesztését (1 Második generáció 958-1965).
Vagyis más processzor esetén az utasításkódok is mások. Nemcsak számkódjukban különböznek, hanem esetleg kevesebb vagy több utasítás van, illetve más-más a paraméterezése a hasonló feladatú utasításoknak. Ha egy gépi kódban programozó számára egy másik processzorra kellett programot írni, először még el kellett sajátítania a különbségeket. Nyilván az alapelvek maradtak, de az utasítások különbözősége sok nehézséget okozott. A programozó szemszögéből a gépi kódban történő programozás nagyon lassú folyamat. Első generációs számítógépek | A számítógép fejlődése. Aprólékosan lehet csak a programot felépíteni. Az utasítások nagyon alacsony szintűek voltak, egy egyszerű összeadás művelet is - mint láttuk a fenti példán – három utasításból állt. Egy nagyobb rendszer elkészítése olyan időigényes feladat lenne, hogy inkább csak rövidebb, egyszerű programokat készítettek benne a programozók. Előnyei persze akadnak ennek a nyelvnek is: a gépi kódú utasítások segítségével maximalizálhatjuk a programunk futási sebességét, vagy memória- kihasználtságát (vagy mindkettőt egyszerre), hiszen megkötések nélkül felhasználhatjuk a mikroprocesszor minden lehetőségét, és szabadon használhatjuk a memóriát is.
Megtekintések száma: 2 529 A személyi számítógép története néhány évtizeddel ezelőtt kezdődött. E viszonylag rövid idő alatt a gépek teljesítménye hónapról hónapra ugrásszerűen nőtt. A jelenlegi asztali gépek teljesítménye már-már utópisztikusnak tűnik akár a három évvel ezelőtti eszközeink kapacitásához képest is. A személyi számítógép kevesek által használt luxuscikkből mindennapi életünk részévé vált, jelentős társadalmi átalakulásokat vonva maga után. A számítógép- és szoftveripar ma a világgazdaság húzóágazatává lépett elő, emberek millióinak teremtve munkalehetőséget. A kezdet kezdete A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Az ősember a számoláshoz eleinte az ujjait, később köveket, fonaldarabokat használt, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. IV. Generációs számítógépek – A számítógép története. A nagyobb számértékek megjelenésével kialakult az átváltásos rendszerű számábrázolás, a tízes, tizenkettes, majd a hatvanas számrendszer. Az egyik első eszköz, amely lehetővé tette az egyszerűbb műveletvégzést, az abakusz volt.
1943-1946 között készült el az ABC után a második teljesen elektronikus számítógép, az [ENIAC] "(Electronic Numerical Integrator and Calculator)" a Pennsylvania Egyetemen. Ez még nem Neumann-elvű gép volt, csak a számításhoz szükséges adatokat tárolta, a programot kapcsolótáblán kellett beállítani. Jellemzői: elektroncsővel működött, a programozása kizárólag gépi nyelven történt, sok energiát használt fel, gyakori volt a meghibásodás (átlagosan 15 percenként), a sebessége mindössze 1 000 – 5 000 művelet/másodperc volt. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termeltek. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átállítani. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar származású Neumann János. Alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memóriaegység memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe.
Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be. Mechanikus gépek Az első "szériában gyártott" számológép et 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, összesen hét példány ban. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészek ből építette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitelképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a kivonás t lehetett elvégezni, a nem lineáris műveleteket – a szorzást és az osztást – nem. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716), német matematikus fejlesztette tovább.
Ez a megoldás, illetve az emiatt fellépő veszteségidő az akkori gépek kis sebessége miatt nem okozott problémát. A gépek sebességének növekedésével azonban felmerült a számítógép gazdaságosabb kihasználásának igénye, a feldolgozás egyes lépéseinek automatikus vezérlése. Ezt valósítja meg a programok kötegelt feldolgozásával a batch üzemmód. Á ltalános megoldás volt, hogy egy egész sor programot előre mágnesszalagra írtak, a számítógép ezeket folyamatosan, egymás után feldolgozta és az eredményt egy másik mágnesszalagra írta. A számítógépgyártók kezdtek rendszerprogramokat is adni a gépekhez, valamint olyan programokat, melyek a gyakori feladatok megoldására általánosan használható, úgynevezett utility programok, amikkel pl. fájlokat lehetett összefésülni, rendezni, másolni egyik tárolóeszközről a másikra, stb. A gépek programozásban általánossá vált az akkoriban bevezetett magasszintű nyelvek (ALGOL, FORTRAN, COBOL) használata. Ez egyrészt a progra- mozási munkát nagymértékben egyszerűsítette, másrészt természetesen megkövetelte a megfelelő fordítóprogramok meglétét.
az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. Harmadik generáció (1964-1975) Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az IC-k felhasználásával készültek. jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt, megjelentek az operációs rendszerek, a programnyelvek használata általánossá vált, megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL), műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként, csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.