Mi az a "cookie"? A "cookie" (süti) általában egy betűkből és számokból álló kis file, amit a web szerverünk az ön számítógépének merevlemezén található böngésző cookie file-jába küld. Ez lehetővé teszi például, hogy a weboldalunk felismerje a felhasználó által használt végberendezést, amikor a web szerver és a böngésző közötti kapcsolat létrejön. Umbro férfi ciao bella. A cookie fő célja, hogy lehetővé tegye web szerverünk számára, hogy a felhasználó számára egyediesített weboldalakat tegyen elérhetővé, melyek a felhasználói élményt a weboldalának használata során személyesebbé teszik, és a felhasználó egyéni szükségleteit jobban tükrözik. A legtöbb internetböngésző támogatja a cookie-kat, a felhasználók azonban beállíthatják, hogy a böngésző visszautasítson bizonyos típusú-, vagy adott sütiket. A felhasználók továbbá bármikor törölhetik ezeket.
Ez a weboldal 'sütiket' (cookies) használ. További a információt, hogy a 'cookie' milyen adatokat tárol az Ön gépén az 'Adatvédelem' menüpontban talál. Az oldal zavartalan működéséhez, kérjük engedélyezze a 'cookie'-kat, kattintson az engedélyezés gombra. Umbro férfi cipo. This website requires cookies to provide all of its features. For more information on what data is contained in the cookies, please see our Privacy Policy page. To accept cookies from this site, please click the Allow button below.
Erdély első fejedelme művelt, türelmes és igazságos volt, aki katolikusnak született, 1563-ban áttért a lutheránus, majd a református vallásra, élete utolsó éveiben pedig az erdélyi alapítású unitárius vallás híve és pártfogója volt. A békét akaró János Zsigmond 1568. január 6-13. Kérdések - Erdély aranykora és hanyatlása /reformáció/. között országgyűlést hívott össze Tordára, amely a világon először törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyenjogúsította a katolikus vallást és az erdélyi reformáció három ágát, az evangélikus, a református és az unitárius vallást, biztosította a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. 1567-ben nyomdát állított fel Gyulafehérváron, magyarrá tette a törvényhozás nyelvét. Halála után az erdélyi rendek a speyeri egyezményt megszegve, a szabad fejedelemválasztásról szóló török athnémára hivatkozva Báthori Istvánt választották fejedelemmé. I. Miksa nem rendelkezett elég katonai erővel a szerződés érvényesítéséhez, így véglegesült az ország három részre osztottsága.
Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala: azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisérjék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással követte a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon hiradással érte utól, hogy fia született, a mi kisérői kedves előjelül magyarázván, vigasztalták s jó reménységgel biztatták. " Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 31. sz. (1858. augusztus 1. )) Bornemisza Anna halálát Apafi fejedelem így írta le: "1688. aug. Oborni Teréz: Erdély fejedelmei (Pannonica Kiadó, 2002) - antikvarium.hu. 5-én az én szerelmes feleségemet, aki minden keserves és bajos dolgaimnak társa volt, elfelejthetetlen szomorúságomra szólítá ki Isten estve tíz óra felé Ebesfalván. " A búskomorságba esett fejedelem (aki 1688-ban feleségét is elvesztette) Fogaras várába zárkózott be, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én.
A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad. Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes.
Az új király itt is gyorsan megszilárdította hatalmát, amihez Miksa császár 1576-ban bekövetkezett halála is hozzájárult. Báthory Erdély trónjáról sem mondott le, előbb vajdaként bátyja, Báthory Kristóf kormányozta a fejedelemséget, majd annak halála után fia, Zsigmond lett a vajda. Lengyelországban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, a fogyasztási adók révén rendbe tette a gazdaságot, majd a rendektől függetlenül létrehozott zsoldos hadseregében pedig szívesen alkalmazott erdélyieket is. A lengyel rendek azt kívánták tőle, hogy szerezze vissza Rettegett Iván orosz cárral szemben elvesztett területeket, de közben ők maguk nem akarták a háború terheit viselni. Báthory így maga állított fel egy zsoldos hadsereget. A magyar hajdúkból és könnyűlovasokból, székelyekből, lengyel zsoldosokból, németekből és részben csehekből és románokból álló seregével 1579–81. közötti három hadjáratban is legyőzte az oroszokat. Lengyelország így visszaszerezte az elvesztett területeket, sőt jelentős fehérorosz részeket is királyságához csatolt, ezzel Báthory nagyon komoly előnyre tett szert a Balti-tengeri uralomért vívott hatalmi vetélkedésben.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Apafi Mihály, Erdély fejedelme című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Aktuális 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, Erdély utolsó szuverén fejedelme. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Ebesfalván (ma Dumbraveni, Románia) született 1632. november 11-én. Erdély egyik legrégibb családjából származott, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. Apafi részt vett II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjáratában, hazafelé tartva tatár fogságba esett és csak 1661-ben, tetemes váltságdíj ellenében szabadult ki. A török ezalatt szembefordult Rákóczival, aki 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, ezt követően a török által támogatott Barcsay Ákos, majd Kemény János ült a fejedelmi székben. A Porta ismét közbeavatkozott, Keményt kiverte az országból és helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából, szülő felesége mellől odarendelt Apafit választtatta fejedelemmé.