Az udvarba titokban visszalopózó Bánk bán ebbe a fertőbe tér vissza, ahol a magyar urak pártütésre készülnek, s ahol a királynő bátyja, Ottó, a bíboros egyetlen vágya az, hogy elcsábítsa a bán feleségét, Melindát… És itt kezdődnek el Bánk dilemmái, hiszen a magánember és a politikus problémái merőben különböznek egymástól Urbán András, rendező: A szerb drámairodalom kiemelkedő alkotásaival, a Koštanával, Banović Strahinjával, Sabirni centarral már volt alkalmam foglalkozni és most szinte ugyanazokon a problémákon rágódom, csak egy másik szemszögből. Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek, mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással.
Ez a legfontosabb operánk. Katona József műve a legjobban színpadra írt szöveg és színdarab. Shakespeare-i magaslatokban mesél nagy, igaz, sorsfordító dolgokról. Könnyen át-és megélhető dimenzióban érzelmek segítségével kommunikál. Beszél féltékenységről, irigységről, gyűlöletről, csalásról. Olyan dolgok mozgatják a történetet, ami bennünket, egyszerű embereket érint és könnyen megélhető számunkra. Ugyanakkor nemzetünk, hazánk, Közép-Európában való ittlétünk legfontosabb kérdéseit boncolgatja. Nem véletlen, hogy mítosz lengi körül, kultikussá vált a mű, mert ez természetes - nyilatkozta Harmadik csengetés podcast műsorunk márciusi hírműsorában a Bánk bánról Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező. A nagyszabású, látványos, sztárénekeseket felvonultató grandiózus előadás a Coopera produkciójaként június 12-én látható a legendák évadában, a fertőrákosi barlangszínházban. Vidnyánszky Attilának megfogalmazása szerint neki ügye a Bánk bán. Négyszer állította színpadra az operát, kétszer a színdarabot.
Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek, mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással. Mindannyiunknak megvan a szerepe a társadalomban. A szerelem, a haza iránti való viszonyulás foglalkoztat... Gyarmati Kata, dramaturg: Intrika, zendülés, pártütés, forradalmi hangulat, nemzeti érzés, nemzetiségek együttélésének kérdése, osztályok közötti különbség, a hatalom erőszakos gyakorlása, a nép sanyargatása, az egyén felelősség vállalása a közösség érdekében, a nemzeti öntudat előtérbe helyezése, a zsarnoksággal való leszámolás, a hatalommal történő mértéktelen visszaélés, a hazához való viszony definiálásának drámája a Bánk bán. És többek között természetesen a szerelemé is.
Kitűnő ötletek, bátor, különutas megoldások és lelemények jellemzik ezt a főként vizuálisan friss és üde Bánk bán t ". Dér Zsolt és Pálos Hanna (fotó: Dömölky Dániel) Fritz Gergely kiemeli a szöveg színpadra írásának – a fent említett nehézségek miatt különösen értékes – erényeit: " Érződik a roppant dramaturgiai és szövegelemzési munka (dramaturg: Varga Zsófia), amely a próbafolyamat jelentékeny részét kitehette ", miként a színpadra állítás ironikus jegyeit is méltatja. " A csavaros mondatok, tömör és sűrű verssorok szikár stílusban és pontosan tagoltan hangoznak el a színpadon, a szöveg cirádás ékességét pedig a színészek szövegmondása külön érzékelteti, ami megkapóan kellemes humort kölcsönöz az előadásnak. " Az általa megfogalmazott egyetlen kritikus észrevétel éppen erre, az iróniára, pontosabban azokra a pontokra vonatkozik, amikor ez az irónia nincsen jelen az ez előadásban: " az iróniaforrás elapadása üresjáratokat eredményez ". " Tarnóczi rendezése egy jól komponált, irodalmi alapú szövegszínház, ami a szokásos patetikus óvatoskodás helyett újraolvas és értelmez, ám a felmutatás mellett a Bánk bán ideológiai értelmezéshagyományát nem piszkálja meg (bár mindennek a lehántása már önmagában egy markáns és bátor ideológiai állásfoglalás)" – foglalja össze a szerző a véleményét gondolatmenetének zárásaként.
- Német Attila Petur bán, bihari főispán. Békétlenkedő magyar. - Figura Terézia Myska bán, a királyok nevelője. Gertrudiszhoz hű magyar. - Pongó Gábor Solom mester, a királyok nevelője. - Gombos Dániel Biberach, lézengő ritter. - Balázs Áron, Sterija-, Jászai- és Pataki Gyűrű-díjas Tiborc, paraszt.
A háromszéki sportrepülésnek van múltja, van jelene, a jövője viszont nagyon kifürkészhetetlen. Egy drága és időnként veszélyes tevékenységről van szó, és egykoron Háromszéken sokan hódoltak ennek a repülésnek, mostanság viszont egyre kevesebben kapnak kedvet a sárkány-, illetve vitorlázórepüléshez. Igen, itt is – mint ahogy a többi sportágban – minden a pénz és egy nagyon tehetetlen szakszövetség körül forog. Ennek ellenére még mindig vannak személyek megyénkben, akik ha egyszer tehetik, és módjuk van rá, gépbe ülnek, és felszállnak a fellegek közé. Tódor László 55 éves, és 1985-től repül a szentpéteri klubnál. Mostanáig 400 órát repült vitorlás géppel, 120-at pedig motorossal. A Levego Fenegyerekei | iTorrent. A repült típusok között ott van a Blanik, az IS-28B2, az IS-29D2, a Twin-Artis vitorlázógépek, illetve a Zlin és a Wilga motoros gépek. Balogh Ádám ezüstkoszorús vitorlás, 1992-ben kezdett el repülni, és 51 éves korára 200 repült órája van már. Varga Orbán Botond 2000-ben kezdett repülni, 25 éves lévén már összegyüjtött 45 repült órát vitorlázón és 8-at légcsavaros repülőgéppel.
Mindenki, aki valamit is számított az akkori romániai sárkányrepülésben, itt volt megyénkben. Az elkövetkező években a "harcedzett vén rókák" mellé tovább gyültek a fiatalok: Lukács Sándor, Holló Dénes, Tódor László, Sipos Gábor, Ledán László, Balázs Adorján, Ferencz János. – Balázs Adorján fantasztikus sárkányrepülő volt – emlékszik vissza Tódor. – Az első magas startjakor ő még csak annyit tudott a sárkányrepülésről, hogy miként kell egyenesen repülni. Egyszer a sárkány elkanyarodott a kiszemelt útvonalról, és Adorján 50-60 méter magasan találta magát. Mindenki meglepődött. Szerencse a "szerencsétlenségben" az volt, hogy ő egy tehénitató mellé landolt, egy nagy pocsolyába. Mi meg a tetőről kísértük végig az eseményeket, és láttuk, hogy fröccsen a víz, amikor Adorján földet ért. Ugyancsak vele történt meg, hogy átrepült a magasfeszültségü drótok alatt, egy feláramlás megdobta, a sárkánya pedig áthidalta a vezetéket. Áldott szerencse, hogy ő kesztyüsen repült, s el is dobta a trapézt azonnal, majd leesett a magasból.
— Fél katonai kiképzést kaptak akkoriban a vitorlázópilóták — meséli Balogh Ádám. Egyenruhában jártak akkoriban a sportrepülők, és három hónapig bentlakásban éltek. Kaja, szállás és ruházat biztosítva volt, s minden vitorlázópilóta megtanulta "védeni a hazát". Városunk legjobb vitorlázópilótája Crăciun Mircea, aki háromszoros országos bajnok, és amikor nem előzte meg Románia legjobbjait, akkor mindig dobogós helyezést ért el. A háromszéki pilóta legutoljára tavalyelőtt gyűjtötte be a legjobb vitorlázópilótának járó országos elismerést. Jelen pillanatban Crăciun Mircea az országos bajnokságot megelőző edzőtáborozáson van. — Mircea a 70-es években vett részt első alkalommal nemzetközi versenyen, akkoriban kijutott a nyugatnémetországi Bikerburgba. Német pilóták meghívására látogatott ki néhány román vitorlázó arra a versenyre — meséli felváltva a történetet Tódor és Balog. — Nem kis meglepetés érte akkori versenyzőinket, amikor megérkeztek Bikerburgba: a viadal, amelyre kiutaztak, nem volt más, mint a NATO-vadászpilóták éves karbantartó versenye.