Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az általános forgalmi adó alanyainak, ha terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak valaki másnak, az ügyletről bizonylatot kell kibocsátaniuk. Ez lehet számla, nyugta vagy (egyéb) számviteli bizonylat. De mikor melyiket kell kiállítani, és mely esetekben van választási lehetősége az adóalanynak? A főszabály Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Számla? Nyugta? Számviteli bizonylat? (I. rész) - Adó Online. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) 159. §-a főszabályként azt írja elő, hogy az adóalany köteles – ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik – belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére (ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet) számla kibocsátásáról gondoskodni. Arra nézve, hogy egy értékesítés belföldön teljesítettnek minősül-e, mindig az Áfa tv. előírásaiból kell kiindulni, mivel az áfa rendszerében az ügylet gyakran nem a fizikai megvalósulás helyén minősül teljesítettnek.
Az elektronikus számlázás részletes szabályairól az Áfa törvény 175. §-a rendelkezik. Tartalma szerint [ szerkesztés] - pénzügyi bizonylatok: számla, banki átutalás, beszedési megbízás, csekk, számlakivonat, stb. - tevékenységi bizonylatok: megrendelés, visszaigazolás, fuvarlevél, stb. - átvételi bizonylatok: átvételi bizonylat, iratátvételi könyv, stb. - vegyes: Idesoroljuk azokat a bizonylatokat, amelyek a számviteli rendszerben a vegyes könyvelési tételek bizonylatait alkotják (pl. Bizonylat fogalma. összesítő-, helyesbítő-, átvételezési bizonylatok, feladások, céltartalék képzés-, értékvesztés elszámolásának bizonylata, hitelezési veszteségek leírásának, a bérelszámolás és az adó elszámolásának bizonylatai). Bizonylatkészítés és -kezelés [ szerkesztés] Kiállítás [ szerkesztés] A bizonylatra az adatokat úgy kell felvezetni tintával, írógéppel vagy nyomtatóval, hogy azok olvashatóak, megmásíthatatlanok, és hiánytalanok legyenek. Pénzösszegről szóló bizonylatoknál az összeget számmal, és betűvel is fel kell tüntetni.
Az éves zárást követően a bizonylatokat irattározni kell a megőrzési határidőig (alapbizonylat: 8 év; beszámoló és az azt alátámasztó bizonylatok: 10 év; bér-, munkaügyi és társadalombiztosítási bizonylatok: 50 év). A megőrzési idő alatt biztosítani kell az adatok olvashatóságát, illetve ki kell zárni a törlődés, véletlen megsemmisülés, sérülés lehetőségét, továbbá a jogosulatlan hozzáférés esélyét. Elektronikus adatoknál nemcsak az adatokat kell megőrizni, hanem a szoftvert és a szükséges hardvert is. Megsemmisítés [ szerkesztés] A bizonylatok a megőrzési határidő lejárta után a selejtezés általános szabályai szerint megsemmisíthetők. Források [ szerkesztés] 2000. törvény a számvitelről (számviteli tv. ) 2007. évi CXXVII. Számviteli bizonylat fogalma wikipedia. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv. ) 46/2007. (XII. 29. ) PM rendelet az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről
Az Áfa tv. 59. Bizonylatok - Pénzügy Sziget. §-a értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, annak megszerzése (jóváírása, kézhezvétele) előleg jogcímén adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ha az előleget egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti, a számlakibocsátás mindig kötelező. Nem adóalanynak és nem is adóalanynak nem minősülő jogi személy partner által fizetett előlegről viszont csak akkor írja elő a számlázást az Áfa tv., ha az előleg összege (ami már az adót is tartalmazza) eléri a 900 000 forintot, vagy ha az előleg összege ezen értékhatár alatt marad ugyan, de a partner kéri számla kibocsátását. Más szóval, ha például egy magánszemély vásárol tőlünk, akinek a szerződésünk értelmében a vételárból 50 000 forint előleget kell fizetnie, és nem kér számlát az előlegről, akkor nem kell előlegszámlát kibocsátanunk. A következetesen képviselt adóhatósági álláspont szerint az áfa rendszerében előlegről kizárólag abban az esetben beszélünk, ha a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy részét vagy teljes egészét megfizetni.
Mivel az Áfa tv. 11-14. §-ai egyes ingyenes ügyleteket az áfa rendszerében ellenértékes értékesítésként rendelnek kezelni, a számlakibocsátási kötelezettség ezekre is vonatkozik, ha a "fogadó oldalon" az adóalanytól eltérő személy, szervezet van. Ha tehát például egy adóköteles tevékenységet folytató cég felújítja a számítógépes eszközparkját, és a régi gépeket ingyenesen átadja a dolgozói részére, akkor az ingyenes termékátadás áfa-köteles lesz (minthogy az adóköteles tevékenységhez beszerzett számítógépek áfa-tartalmát az adóalany levonásba helyezhette), és az ügyletről számlát kell kibocsátani, hiszen az adóalanytól eltérő személy részére történt az ingyenes átadás. Amennyiben viszont egy kizárólag adómentes tevékenységet folytató szervezetnél kerül sor ilyen ingyenes gépátadásra, akkor az ügylet – a számítógépek beszerzéséhez kapcsolódó levonási jog híján – nem tartozik az ellenértékesként kezelendő ingyenes ügyletek közé, ezért számlát sem kell róla kiállítani. Szamviteli bizonylat fogalma . Ha pedig ellenértékesként kezelendő ingyenes ügyletről van szó, de annak egyetlen "szereplője" maga az adóalany, akkor szintén nem kell számlázni az ügyletet, hiszen nem másik jogalany részére történt az értékesítés.
166. Ábra: Főfal, áthidaló, födém, koszorú és tető kialakítása. Az áthidalók paraméterei és beépítési szabályai: A fentiekben közölt határnyomatékoknál nagyobb igénybevételek esetén az áthidaló felett elhelyezkedő vasbeton koszorút kell áthidalóként méretezni, amely tervező feladata. A megerősítés megtervezésén kívül is ajánlatos – a biztonság javára – az alábbi pótvasak elhelyezése az áthidaló feletti koszorúban: 60-150 cm nyílás esetéri: 2 db ᴓ12 (B 60. 40. ); 150-210 cm nyílás esetén: 2 db ᴓ14 (B 60. ). (Ez a vasmennyiség általában elegendő a megerősítéshez. A megtervezés tulajdonképpen az ilyen kialakítás statikai ellenőrzésével történhet. ) Az áthidalók legkisebb felfekvési hossza mindkét oldalon legalább 12, 5-12, 5 cm. Leier HU - Leier MDA nyílásáthidaló. 120 cm-nél nagyobb nyílásszélesség esetén az áthidalókat középen alá kell támasztani, a koszorú megszilárdulásáig ( 21 nap). Beépítéskor az áthidalókat H 25 jelű habarcsba kell fektetni az alátámasztások helyén. Külső – 30 cm vastagságú – főfalakba történő beépítés esetén a két áthidaló közötti 6 cm-es résbe polisztirol habtábla hőszigetelést kell elhelyezni, melynek takarásába kell a nyílászárót utólag beépíteni.
A mesterfödém gerendát betonacél gerendarács felhasználásával gyártják. 168. Ábra: Mestergerenda kialakítása. A betonacél gerendarácsot hegesztőroboton állítják elő, az alsó övét hidegen húzott bordás acélból, a felső övét egy "U" keresztmetszetűre hajlított szalagacélból, az alsó és felső öv acéljait összekötő diagonálok anyaga hidegen húzott, sima felületű betonacél. A húzott öv betonacéljai a gerenda teljes hosszában végighaladnak. A gerenda alsó öve ugyancsak végighaladó pótvasalással kiegészíthető, ehhez az MSZ 339 számú szabvány szerinti B 60. 40 hengerelt bordás betonacélt alkalmaznak. Nyílásáthidalók, vasbeton födémgerenda (Leier termékei). Az előre-gyártás során csak a gerendarács húzott övének betoncéljait veszi körül a beton, ezáltal alakul ki a gerenda betontalpa. A betontalp szilárdsága az MSZ 4719 számú szabvány szerint C 20 betonszilárdsági osztály követelményeinek felel meg. A betontalp névleges mérettől az eltérés 4% lehet, azt a korlátozást figyelembe véve, hogy az eltérés az 5 mm értéket nem haladja meg. Béléstestek Az MSZ 10798/2 számú szabvány szerinti EB 60-19 jelű üreges beton födémbéléstest, valamint a Leier MF-1 műszaki feltétel szerinti mB jelű üreges beton födémbéléstestek alkalmazhatók.
Ezek az áthidalók gyorsan és egyszerűen beépíthetők, beépítés után azonnal terhelhetők. Az áthidalók nem csiszolt termékek, ezért a beépítésükhöz normál falazóhabarcsot kell alkalmazni. terméknév méret (cm) max. Leier építőanyagok | ÚjHÁZ Centrum CSEPREGI. falköz (cm) kg/db raklap db/raklap MDE 100 100×8×23, 8 75 34, 7 EUR 27 MDE 125 125×8×23, 8 100 43, 4 MDE 150 150×8×23, 8 125 52, 0 MDE 175 175×8×23, 8 150 60, 7 21 MDE 200 200×8×23, 8 160 69, 4 MDE 225 225×8×23, 8 185 78, 1 15 MDE 250 250×8×23, 8 210 86, 7 MDE 275 275×8×23, 8 225 95, 4 MDE 300 300×8×23, 8 250 104, 1 MDE 325 325×8×23, 8 275 112, 7 A gyártó honlapja: osmrtnice osmrtnic livno smrtovnice smrtovnica vicevi horoskop knjige
A mesterfödém gerendák 100-920 cm között, 20 cm-es hosszméretlépcsővel készülnek. Előnyök: – a szerkezeti elemek kis súlya miatt egyszerű, olcsó kivitelezés – hő-, és hangszigetelés – nem szükséges felületi zsaluzat, csak vonalszerű alátámasztás – kis önsúly
6 Kisméretű tégla közötte hőszigetelés. Az alkalmazható áthidaló a válaszfallaphoz hasonlóan szintén Leier termék, magassága 15 cm, hosszúsági mérete 1, 20-3, 30 m közötti lehet. Az "A" és "AD" jelű áthidalók a 25 ill. 29 cm-es magassággal alkalmazhatók, de a kisméretű tégla kiegyenlítő szerepére itt is szükség van. A leírt szerkezeti megoldások pontos és szakszerű megvalósítást igényelnek. Az ajtók nyíláskeretének a kialakítása hasonlóképpen történhet, a 210 cm-es szokásos magassági méret azonban csak az áthidaló alatt teszi szükségessé az aláfalazást. Az áthidaló fölé még két sor Habisol falazóelem beépítésére van szükség, erre kerülhet a födém és koszorú szerkezete. Az előregyártott vasbeton födémgerenda A mesterfödém kialakítását tekintve egy félkész (168. ábra) födémgerenda. A födémgerenda alsó részére támaszkodnak fel a béléselemek, és a béléselemek közötti rész kibetonozásával alakul ki a teljes födémszerkezet. Az így gyártott födémelemeknek az a nagy előnyük, hogy a mozgatásuk viszonylag egyszerűen elvégezhető, nincs szükség darura.
Leier mesterfödém A Leier mesterfödém mestergerendákból és a gerendákra függesztett béléstestekből áll, ahol a béléstestek között kialakult bordát egy ütemben az esetleges felbetonnal kell kibetonozni. A terhelés (támaszköz) nagyságának függvényében a Leier mesterfödém-rendszer különböző vastagságú és erősségű szerkezetet kínál. A mesterfödém lakó-, kereskedelmi-, egészségügyi-, oktatási-, iroda- és üzemi épületekhez alkalmazható. Új építési és felújítási feladatokra; pince feletti, emeletek közötti és tető födémek céljára egyaránt használható. Az erkély- és loggia kinyúló mester födém gerendákkal és a műszaki terv szerinti vasalással egyszerűen oldható meg. A kiváltók a födém alatt, vagy akár a födém vastagságában rejtetten készíthetők el. A mesterfödém elsősorban nyugvó terhek viselésére szolgál. Nem nyugvó tehernek számítanak a gépek, a daruk, a szállítóeszközök terhei, ill. ezek keréknyomásai, amennyiben a 7. 5 kN értéket meghaladják. Agresszív gázokkal, folyadékokkal érintkező szerkezetek esetén a gyártó írásos véleménye szükséges.