A Haller- és a Mester utca kereszteződésében átlós tengelyben, szabadon álló, három hajós, keresztházas katolikus templom félköríves záródású szentéllyel és szentélykörüljáró folyosóval rendelkezik. A fő homlokzat jobb oldalán található a négyzetes torony. [2] A templom névadója Páli Szent Vince francia pap, rendalapító. Története [ szerkesztés] A Páli Szent Vince által alapított Szeretet Leányai (más néven: vincés nővérek) rendje már jóval a mai templom és plébánia létrejötte előtt is a Ferencvárosban tevékenykedett. A közeli Vendel és Thaly Kálmán (akkoriban még Gyep) utca találkozásánál épült fel 1875 -ben a Ranolder János veszprémi püspök által alapított leánynevelő intézet, [3] melyet a vincés nővérek vezettek, és falain belül óvoda, elemi-, polgári- és ipari középiskola, illetve tanítóképző is működött. [4] Az épületben jelenleg a Leövey Klára Gimnáziumnak ad otthont. Az ugyancsak Szent Vincéhez köthető lazaristák 1903 -ban a Gát utcában építettek templomot és rendházat, melyeket később csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára adtak át.
A templom számos vallási épület építészeti megoldását tartalmazza, anélkül, hogy pontos másolata lenne valamelyik templomnak. Az ókori görög templomokéhoz hasonló portikusz oromzatán Charles-François Lebœuf-Nanteuil szobrász "Páli Szent Vince apoteózisa " című alkotása látható: a középpontban álló szentet az életét ábrázoló figurák fogják közre (egy misszionárius, egy gályarab, néhány gyermekeket és betegeket gondozó irgalmas nővér). Hippolyte Flandrin alkotása a hajó belső falán húzódik az 1848 és 1853 között készült freskó, melyen 160 férfi és női szent látható, amint a szentély felé haladnak. A templomhoz később hozzáadott Miasszonyunk-kápolna díszítését William-Adolphe Bouguereau készítette 1885 és 1889 között. A központi oltár Kálvária-szobrát François Rude alkotta. A Párizsi kommün alatt az épület megrongálódott: a tornyokat hét, a teraszt és a lépcsőket több mint húsz találat érte, melyeket a Père-Lachaise temetőből lőttek. A templomot a Francia Kulturális Minisztérium 1944. november 30-án francia építészeti örökséggé nyilvánította.
Plébánia története E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik. A lazaristák pedig 1903-ban a Gát utcában építenek templomot és szerzetesházat. Később templomukat és zárdájukat csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára átadják. A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia élete. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl ki. Telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag templom és plébánia céljait szolgálhatja. Itt épül Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935–36-ban, az előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentel fel.
Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom bejegyzett műemlék francia műemlék Vallás katolicizmus Felekezet római katolikus Egyházmegye Párizsi főegyházmegye Egyházközség Saint-Vincent-de-Paul Plébánia Védőszent Páli Szent Vince Pap(ok) Paul Quinson Didier Doreau Laurent Chauvin Jean-Pierre Saint-Picq [1] Építési adatok Építése 1824 – 1844 Stílus Neoklasszicizmus Tervezője Jean-Baptiste Lepère Jacques Ignace Hittorff Elérhetőség Település Párizs, Franciaország Hely Place Franz-Liszt 75010 Paris, France Elhelyezkedése Pozíció Párizs térképén é. sz. 48° 52′ 44″, k. h. 2° 21′ 07″ Koordináták: é. 2° 21′ 07″ A Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom témájú médiaállományokat. A Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom (Hivatalos francia neve: Église Saint-Vincent-de-Paul; magyarul: Páli Szent Vince-plébániatemplom) egy római katolikus templom, mely Párizs X. kerületében, a Liszt Ferenc téren található. Az 1824 és 1844 között épült templom Páli Szent Vince francia szentről kapta nevét.
[13] [14] Ezen kívül a templom ossariumában urnafülke foglalása is lehetséges. A templomban komolyzenei koncerteket is rendeznek, melyek esetenként egy-egy évfordulóhoz vagy jeles eseményhez kapcsolódnak.
Azért, mert ennek a templomnak a helyén, az akkori Vásártéren árulta Bochnicseknének a portékáit (a Márton u. 1. szám alatti ház egy piciny kuckóját tőle bérelte József Attila édesanyja Pőcze Borbála magának és a három gyermekének: Jolánnak - nagytesó -, Etusnak - középső tesó - és Attilának) az apa, József Áron által elhagyott József család. Az egyik ilyen Vásártéri vásárnapról így vall József Jolán: József Attila élete című könyvében. "Bochnicsekné földre terített papírokra rakta ki áruját a sátrak között, mamát és engem pedig mozgóárusoknak alkalmazott. Minden eladott kötény után három krajcárt fizetett. Két héten keresztül egész nap kint voltunk a Vásártéren. Etus egy kancsóban vizet cipelt magával, meg egy füles korsót, és éles gyerekhangon kiáltozta: "- Friss hideg a vizem, jó hideg! " Többet keresett a víz eladásával, mint én a kötényekkel, bár én is buzgón kiáltoztam: "- Harminc krajcár egy szép kötény, csak harminc krajcár! " Attila ott ült a Bochnicsek néni "kirakata" mögött, kavicsokkal játszogatott a porban.
Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei díszítik, [5] mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is. A kápolnában látható a főváros 1938 -as adománya, Feszty Árpád Krisztus siratása című festménye. [1] A templom bejárata fölött egy 220 cm-es haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920 -ban készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható. A bejárati szobor Bory Jenő 1936 -os alkotása. [1] [6] [7] Az orgonát 1943 -ban az Angster gyár építette, majd 1985 -ben Gyöpös László átépítette. [8] A templombúcsút minden év szeptember 27 -én, Szent Vince halálának napján tartják. [9] Harangok [ szerkesztés] A templom 50 méter magas tornyában két harang van, melyeket Szlezák László harangöntő mester készített. Szentelésükre 1936. október 11 -én került sor, amikor az adományozók, az egyház elöljárók és a hívek jelenlétében dr. Mészáros János érseki helytartó megáldotta az új templom harangjait.