Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" is nevezték ezt az időszakot. De hogyan kapcsolódik az adventi koszorú mindehhez? Az adventi koszorú készítése mára olyan általánossá vált, hogy úgy érezhetjük, egy ősrégi szokásról van szó, azonban csak a 19. században jelent meg német evangélikusoknál. Az első koszorú elkészítését Johann Hinrich Wichern (1808–1881) evangélikus lelkész nevéhez kötik, aki az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban csinálta az első koszorút. Wichern már 1838-ban gyertyagyújtással jelölte az adventi időszak napjait: minden nap egy új gyertyát gyújtott meg egy tartóban, míg végül karácsony napján az összes gyertya égett. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. Advent – Karácsony Sándor Waldorf Óvoda. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait (1839-ben a karácsony szerdára esett, így az adventi időszak 24 napos volt).
Most el kell kerülnünk a lármás tömeget, cserébe többet törődhetünk családunkkal, a ránk bízottakkal és saját magunkkal. Így könnyebben észrevehetjük, hol kellene segítenünk akár tettekkel, akár egy kis biztatással, beszélgetéssel, gondoskodással. A koszorún lévő gyertyák fénye melegítse fel szívünket és világosítsa meg gondolatainkat, hogy valóban szép adventünk legyen koripálya, kisvasút és vásári forgatag nélkül is.
Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, mely utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélyétől tette függővé. Advent értelme Az adventi várakozás célja felidézni a Messiás születése előtti történelmi várakozást, felkészülni karácsonyra és Krisztus második eljövetelére. Az advent nem csak a vallásos emberek ünnepe. Adventív jelentése. Ebben az időszakban mindenki gyakorolhatja: csönd, elmélkedés, bűnbánat. A vallásos emberek számára a rorate, hajnali mise is fontos. December 16-ig a hét egyes napjainak miseszövege változik csak, 17-től 24-ig minden napnak saját miseszövege van. Az első gyermekotthon megalapítója a ház egyik termében fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún 24 gyertya állt. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat. Az ötlet gyorsan követőkre talált, de csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként.
Közben útját társai az idei adventi dalokkal kísérik (gyermekek esetében), várakozással, csönddel, tiszteletben tartva az egyéniségét. Életutunk újrajárása sszatekintés a születésig. Rózsa és liliom: A rózsa és a liliom érzékelhetően reprezentálják az ellentéteket. A liliom hagymás virág és hármas törvényt követ. Gyökerei a földben, alakváltozás nélkül hagymájából bontakoztatja ki leveleit. A virág hatos csillagát két háromszög képezi. A hatos csillag a kinyilatkoztatás csillaga. A tiszta fehér virág az emberek egykori paradicsomi, égi ártatlanságának jelképévé tette ezt a növényt. Úgy is mondhatjuk, hogy a fehér liliom a kezdet virága. Egészen más a rózsa. Erőteljesen gyökerezik a földben, alakváltozásában az ötös törvény mindenhol felismerhető: levelekben, a levelek elhelyezkedésében, a száron, a virágszirmok helyzetében a csipkerózsától, a nemesített rózsáig. Az ötös csillag a beteljesülés csillaga. E növényre illenek legjobban Schiller szavai:" Ha a legmagasabb rendűt, és a legnemesebbet keresed, e növény megmutatja, hogy amilyen ő a természettől fogva, olyan légy te az akaratod által. "
Az embernek a jövőbeni útja a továbbfejlődés. Ennek jelképe a rózsa. Ezt az ünnepet külön ünnepeljük a gyerekekkel, és a felnőtekkel. Az évszakasztalunkon, és az adventi kis tálkánkban megjelenik a betlehemi jászol (alakjai szimbolikus jelentéssel is bírnak): Mária – az emberi lélek ősképe, aki kész arra, hogy "legyen". József – sokszor a védelmező, gondoskodó "nevelőatyának" nevezett, a testi létet szimbolizálja, ami a világon való létezésünk földi, fizikai alapja. Pásztorok – rájuk bízottat, a védelemre szorulót őrzők. Ők hallják az angyal szavát. Ők a belső igazságot képviselik, fogékonyak az Isteni dolgok iránt. Szívük tele van tisztelettel és áhítattal. Igazi alázattal tudják imádni a "gyermeket". Gyermek – aki karácsonykor született, hogy bennünk is úja ismétlődően megszülethessen. Őróla beszél Angelus Silesius. Ő a "Szellemgyermek a lélek öblében. " (R. Steiner) Nincs olyan gyermek, amelyik ne találna valamilyen kapcsolatot a jászol egyes figurái és önmaga között. Szívesen játsszák Mária, vagy József szerepét, vagy éppen pásztorok, vagy báránykák akarnak lenni.
Gyakori kérdések és válaszok Üdvözlünk a Gyakori Kérdések és Válaszok oldalon, ahol kérdéseket tehetsz fel és válaszokat kaphatsz a közösség többi tagjától.