Columbus felvidította a legénységet, és megpróbálta meggyőzni a tengerészeket a szárazföldön várakozó előnyökről. Ráadásul a perek haszontalanok, mert úgy döntöttek, hogy Indiába mennek egy rövidebb kereskedelmi útvonal megtalálása érdekében. Kolumbusz összehívta mérvadó társait, hogy megszerezzék az utolsó három napos időszakot, amit sikerült is megcsinálni. Október 11-én súlyos tenger tört ki, virágágakat és egy megmunkált botot mosott a hajók mellett. Továbbá a csapatok már látták a nádasokat, és a visszafordulási vágy átadta a helyben várható feszültséget és örömöt az országban. Columbus beszédet mondott, és megparancsolta embereinek, hogy vegyék komolyan az éjszakai őrséget. Külön bónuszt ígért annak, aki először látott földet. Kolombusz kristóf amerika felfedezése. 1492. október 12-én hajnali két órakor Rodrigo de Triana tengerész a Pinta orra előtt landolt. Lőttek egy ágyút, hogy felébresszék az összes tengerészt és elhozzák nekik a jó hírt. A látott föld a Bahamák csoportjába tartozott, amelyeket Tainos lakott. Kolumbusz az őslakos Guanahani nevű szigetnek San Salvador nevet adta (németül: "Szent Megváltó") - ez valószínűleg San Salvador szigetének felel meg.
Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indiában járt, azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később az amerikai kontinenst elnevezték (Kolumbusz emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi). Spanyolországban hősként fogadták, a királyi felségeket lenyűgözték a messzi földről hozott bennszülöttek, a dohány, az ananász és a pulyka – igaz, a keresett fűszerekből semmit sem talált. Egyszer volt... Amerika - 8. rész: Kolumbusz Kristóf útjai - YouTube. Tévedései dacára a genovai hajós 1492-es útja történelmi jelentőséggel bírt, mivel felfedezéseivel megalapozta a születő spanyol világbirodalmat és az egész világot feltáró földrajzi felfedezések korát. Kolumbusz még háromszor (1493-96, 1498-1500 és 1502-04 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban rosszul élt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza.
1493. március 15-én ért Barcelonába, ahol jelentést tett az útjáról a spanyol uralkodópárnak, Ferdinándnak és Izabellának. Kolumbuszt hősként fogadták. Aranyat, dohányt, ananászt, pulykát, indiánoktól ajándékba kapott függőágyakat, és fogságba ejtett taino indiánokat adott át a királyi családnak, az ígért indiai fűszerek, így például a bors helyett. Kolumbusz Amerikából visszatérve ajándékokkal halmozta el spanyol uralkodópárt 1493 márciusában. Hamarosan hatalmas flották indultak útnak a mesés gazdagság reményében / Wikipedia A felfedező boldog volt, mert azt hitte, sikerült 34 napra csökkenteni az Indiáig tartó menetidőt, ám felfedezésével valójában nem az Indiával kereskedők optimális útvonalát, hanem a történelem alakulását változtatta meg gyökeresen. Amerika védtelensége és páratlan gazdagsága megpecsételte az őslakosok sorsát. Kolumbusz még három másik expedícióra vállalkozott, a legutolsó 1504-ben ért véget. A legismertebb felfedező súlyos betegség után 1506-ban hunyt el. Az új földrész addigra már "szabad préda volt" a gyarmatosítók számára – és az is kiderült már, hogy nem Indiának hívják.