Tóth Árpád: Meddő Órán - Bujtor Filmfesztivál

Wednesday, 26-Jun-24 01:17:53 UTC

Tóth Árpád boldog házasságban élt Lichtmann Annával, s gyermekük is született. Ezt átgondolva nem lehetett magányos a költő. Tóth Árpád - Meddő órán - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. A lelki magányosságot, a "lelki társnélküliséget" azonban feltételezhetjük, mivel mindenki érezte már úgy, hiába vannak körülötte a szerettei, mégsem érti meg senki sem. Tóth Árpád betegségei miatt fájdalmak gyötörték, s azokat rajta kívül más nem élhette át. A verset olvasva egy, a konyhájában írogató művész képe jelenik meg, aki ráébred, hogy hiába van több milliárd ember a világon, valójában mindenki csak magára számíthat.

Tóth Árpád Meddő Orangerie

stilisztikai elemzés Tóth Árpád a XX. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő, tevékeny alakja. A Nyugat nemzedékei közül az ő életműve a legegységesebb. Életét, s ezáltal költeményeit beárnyékolta a pesszimizmus, a betegségekkel való küzdelem és a szegénység. A magány, mint téma több művében is megjelenik. A Lélektől lélekig c. versében az egyén, a társadalomban, a világban elfoglalt helyéről elmélkedik, a Körúti hajnal c. Tóth árpád meddő orange. művében pedig a természet és az ember elhidegüléséről ír. Fájdalmas vallomás a Meddő órán c. önarckép is. A cím két szóból áll. Az elsőben magas magánhangzókat találunk, emellett még egy hosszú mássalhangzót is. A második szó hosszú, mély hangokból áll. Mindkét szó két hosszú szótagból tevődik össze. Az "m" és az "n" orrhangokkal, valamint a zöngés, hosszú "d" –vel mindez álmatag hangulatot kölcsönöz. A meddő szó hatástalant, terméketlent jelent, tehát olyan időszak, amikor az író talán úgy érzi, hogy feleslegesen él, műveit nem értékelik. Az egész vers csupán 9 sorból áll, amik nincsenek versszakokra tagolva.
Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.