– hívta fel a figyelmet. Dr. Zeller Judit, Palugyai István és Dr. Falus András kerekasztal-beszélgetése – fotó: Várkonyi Zsolt Mi, jogászok olyan dolgokkal foglalkozunk, amiket mi, magunk találunk ki, nem pedig természeti jelenségekkel. Nincs eleve megadva, hogy milyen államformában kell élnünk és milyen állami szerveket kell létrehoznunk. Furcsa, hogy a magyar jog a reprodukciót teljesen eltérő módon szabályozza másfajta orvosi beavatkozásokhoz képest. Ez szerintem egy tökéletes példa. – hangzott Dr. Zeller Judit válasza. Évente 500 millió ember kapja el a maláriát. Dr falus andrás. A betegséget terjesztő szúnyog génmódosítása óriási közegészségügyi hatással bírna. Másrészről az ökológusoknak igaza van, amikor azt kérdezik, milyen jogon avatkozunk bele a táplálékláncba. Azt hiszem, a maláriát terjesztő szúnyog szaporodási képességének csökkentése ellen nem lehet felhozni etikai ellenvetést. Volt egy olyan dogma, ami azt mondta: gyógyítás igen, képességemelés nem. Akkor azt szeretném megkérdezni, hogy ha genetikailag létrehozzuk az influenzával szembeni ellenállást, az gyógyítás vagy képességemelés?
Nagyon izgatott az akkor, a 70-es években kibontakozó sejtbiológiai és immunológiai megközelítés az idegtudományban. Életem egyik első (társszerzős) cikke a Nature-ben jelenhetett meg. Ebben az ún. szinaptoszoma-frakció izolálása után immun-elektronmikroszkópiás eljárással sikerült egy posztszinaptikusan lokalizált fehérjét leírnunk. Nagyon motivált a kezdetektől kezdve a molekuláris biológia, a molekuláris genetika, majd a genomika szárnyalása, és annak szemléleti behatolása a biológia-orvosbiológia minden területére. Hogyan került hozzánk az egyetemre? Mióta van az ITK-n? 1994-ben a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatójának választottak. Dr. Falus András: A genetika legfontosabb szava a valószínűség. Fő érdeklődési területünk az immungenomika volt, és ennek során egyre több informatikai feladat megoldásával kellett szembenéznünk. Ekkor keresett meg a feledhetetlen és nagyszerű Roska Tamás professzor, az ITK alapító dékánja. Roska professzor páratlan elkötelezettsége, szerénysége, kedvessége az ITK márkája lett számomra.
Dr. Falus András szkeptikusabban áll a kérdéshez: 50 év múlva három ember ül majd itt a Kossuth Klubban: az örökifjú Palugyai István és két másik partner. Nem génszerkesztést, nem GMO-t és embrionális módosítást mondanak majd, hanem X-et, Y-t és Z-t. Új problémák vetődnek fel. Az emberi gondoldás lényege a kíváncsiság, hogy mi lesz majd ebből. A szkepszis nem negatív, inkább realista hozzáállás. A tudomány mindig fog"mi lett volna ha" és "mi lesz" kérdéseket adni. Falus András: Az oltásellenesség felér egy gyilkossági kísérlettel | 24.hu. Palugyai István zárszóként megjegyezte, a két tudományág nem összecsapott a beszélgetés folyamán, csak más szemszögből közelítette meg a kérdéseket. Az előadássorozat november 22-én folytatódik Tények címmel, akkor Mérő László és Mucsányi Marianna lesz Palugyai István partnere.