Négyzet alap gla felszine 2018 És térfogata Négyzet alap gla felszine for sale A szabályos négyzet alapú gúla térfogatát lehet szemléltetni. Az általános módszer a szemléltetésre az, hogy veszünk egy négyzetes hasábot, amelynek az alapja és a magassága megegyezik a szabályos négyzet alapú gúláéval; majd a nyitott gúlát megtöltjük például vízzel. Háromszor tölthetjük át a vizet a hasábba, amivel az éppen tele lesz. Ebből levonhatjuk azt az – egyébként helyes – következtetést, hogy a gúla térfogata harmada a négyzetes oszlop térfogatának. A térfogat kiszámolása tehát: alapterület szorozva a magassággal, osztva hárommal. A matematikai értelemben vett bizonyítástól most eltekintünk. A szabályos négyzet alapú gúla térfogata nem függ a gúla szabályosságától. Két azonos alapterületű és magasságú gúla térfogata egyenlő. Ezt is csak bizonyítás nélkül szemléltetjük, de használni fogjuk a feladatok megoldása során. Egy négyzetes hasábot (sőt akármilyen hasábot) fel tudunk darabolni három darab gúlára, ahol minden gúla térfogata éppen harmada a hasáb térfogatának.
A négyzet alapú gúla köré írt gömb (O) középpontja egyenlő távol van a gúla (ABCDE) csúcsaitól. Mivel az m g magasságvonal minden pontja egyenlő távol van az alaplap négy csúcsától, tehát ez az (O) pont illeszkedik a magasságvonalra. Az ( O) pontot megkapjuk, ha az ACE átlós sík által kimetszett (ACE) egyenlőszárú háromszögben megszerkesztjük az AE szakasz oldalfelező merőlegesét. Ez metszi ki a magasságvonalon a köré írt gömb (O) középpontját. A köré írt kör r k sugarának hosszát a következőképpen számolhatjuk ki: Az AKE és az OFE derékszögű háromszögek hasonlóak, hiszen van még egy közös szögük (AEK) is. Írjuk fel az oldalak arányát: EO:EF=EA:EK. Itt EO=AO= r k a köré írt gömb sugara, a AE: a gúla ( o) oldaléle, EF az oldalél fele, EK pedig a gúla m g magassága. Tehát r k: o/2 = o: m g, vagyis \( r_{k}=\frac{o·o/2}{m_{g}} \) . A Kheopsz piramis esetén: \( r_{k}=\frac{220. 3·110. 15}{146. 7}≈165. 41 \)m . Megjegyzés:A mellékelt ábrától eltérően ebben az esetben az r k > m g. Ez azt is jelenti, hogy a gömb kör írt középpontja a Kheopsz piramis esetében a gúlán kívül lenne.
Négyzet alapú egyenes gúla A gúla vagy piramis olyan geometriai test, amelynek alaplapja n oldalú sokszög, palástja pedig olyan háromszögekből áll, amelyeknek egy közös, nem az alaplap síkjába eső csúcsuk van, és az ezzel a csúccsal szemben levő oldalaik egyben az alapsokszög oldalai. A gúlákkal rokon testek a bipiramisok, amiket két, alapjuknál összeillesztett gúla alkot. A gúla lapjainak és csúcsainak száma egyaránt n +1, ahol n az alap oldalainak száma. Éleinek száma 2 n. Képletek [ szerkesztés] A gúla térfogata:, ahol T a a gúla alapterülete, m a gúla magassága. A gúla felszíne:, ahol T a a gúla alaplapjának területe, T p pedig a gúla palástjának területe. A gúla palástjának területét az őt alkotó háromszögek területeinek összegeként kaphatjuk meg. Egyenes gúla [ szerkesztés] Az egyenes gúla olyan gúla, aminek csúcspontja az alap szimmetriaközéppontja fölött van. (Ennek akkor van értelme, ha az alapsokszögnek van valamilyen forgásszimmetriája. ) Más szóval, a csúcsot és az alap középpontját összekötő egyenes merőleges az alaplap síkjára.
Nem szereti a reklámokat? Mi sem, viszont a hirdetési bevételek lehetővé teszik a weboldalaink működését és az ingyenes szolgáltatás nyújtást látogatóinknak. Kérjük, gondolja át, hogy esetleg ezen a weben engedélyezné a letiltott hirdetéseket. Köszönjük.
Ha a gúla nem szabályos, az oldallapok különbözők. A gúlák térfogatának vizsgálatát kezdjük a tetraéderrel! Minden háromszög alapú hasáb felbontható három, egyenlő térfogatú tetraéderre. Egy ilyen felbontást mutat az ábra. A hasáb térfogatképletét ismerjük. Ha ezt elosztjuk 3-mal, megkapjuk a tetraéder térfogatát. A többi gúla térfogata is ugyanígy számolható ki. Alkalmazzuk a képleteket feladatokban! Kezdjük egy négyoldalú szabályos gúlával, aminek az alapéle 3 cm, a magassága 4 cm. Mekkora a térfogata és a felszíne? A térfogat kiszámítása egyszerű, mert az alaplap négyzet, a területe $9{\rm{}}c{m^2}$, a magasságot is ismerjük. A felszínhez szükségünk van az oldallapok területére. Az oldallapok egybevágó, egyenlő szárú háromszögek. Egy ilyen háromszög területét könnyen meg tudnánk határozni, ha ismernénk a magasságát. Van az ábrán egy olyan derékszögű háromszög, aminek két oldalát ismerjük, a harmadik oldala pedig a keresett ${m_o}$. A derékszögű háromszög ismeretlen oldalát Pitagorasz tételével számolhatjuk ki.
T alapterület (cm^2) m (cm) Fogalma, rövid bemutatása A gúla egy olyan geometriai test, melynek alapja egy n-oldalú sokszög, palástja pedig n darab háromszögből áll. A palástháromszögek egyik csúcsa egy olyan pontban találkoznak, mely nem esik egy síkba az alappal. A gúla elnevezése roppant egyszerű: aszerint kell eljárnunk, hogy az alapot alkotó sokszög micsoda. Például ötszög alapú gúla, hatszög alapú gúla. Egy gúla akkor szabályos, ha az alaplapja szabályos sokszög, és az alaplapon nem található csúcsának az alaplapra merőleges vetülete az alap középpontjában van. Lapjainak, éleinek és csúcsainak száma. Amennyiben egy gúla alapjának oldalainak száma n, akkor a lapjainak és csúcsainak száma egyaránt n+1, ahol n az alap oldalainak száma. A gúla éleinek száma ekkor 2n. A gúla térfogata Amennyiben egy gúla alapterületét T-vel jelöljük, magasságát pedig m-el, akkor a gúla térfogata Ez a képlet ismert lehet a tetraéder térfogatszámításából. Ez természetesen így van, hiszen a tetraéder is gúla, tulajdonképpen egy olyan gúla, melynek alapja egy háromszög.
Az egyik esetben a metsző sík tartalmazza a gúla csúcsát, az alaplapot alkotó sokszög középpontját és az egyik oldalél felezési pontját. Ekkor egy derékszögű háromszöget kapunk, melynek derékszögű csúcsa a sokszög középpontjánál van. A derékszögű háromszög egyik befogója a gúla magassága, másik egy olyan egyenlő szárú háromszögnek a magassága, amit akkor kapunk, ha a sokszöget a középpontjából a csúcsaival összekötjük. A derékszögű háromszög átfogója a palástot alkotó háromszög magassága. Ebben a háromszögben a gúla magasságával szemközti szög a gúla alaplapja és oldallapja által bezárt szög lesz. A másik esetben a metsző sík tartalmazza a gúla csúcsát, az alaplapot alkotó sokszög középpontját és az alaplapot alkotó sokszög egyik csúcsát. A derékszögű háromszög egyik befogója a gúla magassága, másik egy olyan egyenlőszárú háromszögnek a szára, amit akkor kapunk, ha a sokszöget a középpontjából a csúcsaival összekötjük. A derékszögű háromszög átfogója a gúla egyik oldaléle. Ebben a háromszögben a gúla magasságával szemközti szög a gúla alaplapja és oldaléle által bezárt szög lesz.