Az előadásban Foki Tamás a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára a reformkor két jelentős programadó politikusát, Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost mutatja be. Magyarország gazdasági elmaradottságának adataival bizonyítja a reformok szükségességét, majd Széchenyi és Kossuth családi hátterének és reformprogramjának ismertetése következik. Széchenyinél a Hitel és a Stádium elemzésére és a gróf gyakorlati tevékenységére, Kossuthnál a modern nyilvánosság megteremtésére (pl. újságírás), a Védegyletben végzett munkára és az érdekegyesítésre helyezi a hangsúlyt. Mindketten károsnak tartották a jobbágyrendszert, de felszámolására eltérő megoldásokat javasoltak. 11. tétel A reformmozgalom kibontakozása « Érettségi tételek. Az előadó kiemeli, hogy mindkét reformpolitikus gazdasági fejlődést és polgárosult Magyarországot akart, a közöttük kibontakozó vita inkább a reformok bevezetésének módjáról, gyorsaságáról szólt. A főnemességet megnyerni szándékozó Széchenyi lassúbb, óvatosabb reformpolitikát javasolt, míg a köznemességet bázisnak tekintő Kossuth gyorsabb haladási ütemet diktált volna.
Megalakul még a Fiatal Magyaro. nevű csoport, melynek a legradikálisabb reformerek a tagjai: Petőfi S., Vasvári Pál, Irinyi…. A reformkor fő kérdései - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettsé A reformkor fő kérdései széchenyi és kossuth programja Ez úton kívántak a magyar gazdaságnak tőkét biztosítani a fejlődéshez. Kossuth és Széchenyi vitája Széchenyi a Kelet Népe c. vitairatban bírálja Kossuthot a nagy szenvedélyű reformirományaiért. Széchenyi és Kossuth programja - erettsegik.hu. Kossuth válaszként megírja a nem kevésbé szenvedélyes Feleletet. Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál, míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat. Magyarország a forradalom előtt 1843-44'es országgyűlés: 3 fontos törvényt fogadtak el – a magyar nyelv lett az államnyelv – nem nemesek is birtokolhatnak nemesi javakat – nem nemesek is betölthetnek bármilyen közhivatalt 1840-es évek közepén megkezdődött a reformok visszaszorítása, az adminisztrációs rendszer, mely szerint, ha a főispán nem tartózkodik a megyében, akkor bécsi érdekeltségű adminisztrátornak kell helyettesítenie.
1847. márc. 15-én megalakul az ellenzéki párt, melynek vezetői: Kossuth, Deák F. Batthyány Lajos. Kiadnak egy nyilatkozatot a főbb tételeikkel: közteherviselés, kötelező örökváltság, sajtószabadság, népképviselet (a parasztoknak választójog), törvény előtti egyenlőség. 1847 végén volt az utolsó reformkori országgyűlés, ahol kiújul Széchenyi és Kossuth vitája. Széchenyi megírja a Politikai programtöredékeket, melyre Kossuth az iparegyesületi lapban, a Hetilapban válaszol. 2020. 04. 16. A reformkor fő történelmi kérdései, Széchenyi és Kossuth -. 26 perc, 2017 Bemutatjuk a reformkor leginkább vitatott kérdésköreit: o a polgárosodás kérdései Széchenyi programjában; o társadalmi reformok és az azokkal összefüggő viták; o a magyar nyelv és a nemzetiségek ügye. Képernyőzár törlése samsung Dupla kávé boldog névnapot 3 Elmű regisztrált villanyszereles névsora Tokaji aszu 1981
A "Hitel" megbolydította a magyar politikai életet: sokan támogatták, de számos ellenzője is akadt, például a konzervatívok, és a felvilágosult rendi nacionalista irányzatú csoportok. Az ellenzők körébe tartozott például gróf Dessewffy József is. Dessewffy attól félt, hogy a nemesi kiváltságok eltörlése veszélyeztetheti a nemzet stabilitását. Dessewffy a fő problémának a kettős vámrendszert tartotta. Világ: Széchenyi erre válaszul adta ki "Világ" (itt világosság) című munkáját, melyben részletesebben taglalta nézeteit, főleg a parasztságra nézve. Ezt tragikusan időszerűvé tette az 1831 – ben kitört felvidéki parasztfelkelés. Stádium: 1833 -ban látott napvilágot harmadik jelentős műve, a "Stádium". Ebben végleg rendezi, és pontokba foglalja gondolatait. Kifejti, hogy a reformokat három téren kell elvégezni: Gazdasági téren: hitel biztosítása, az ősiség és a fiscalitás eltörlése, a Jus proprietatis bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése valamint az ipari szabad verseny biztosítása Társadalmi téren: a törvény előtti egyenlőség biztosítása, a törvényes pártvéd kialakítása és a közteherviselés kialakítását akarta elérni, amely a társadalmi jogegyenlőséghez és a feudális viszonyok eltörléséhez vezet.
Wesselényi a köznemességben látta a reformok biztosítékát. Széchenyivel ellentétben akár a kormányzattal szemben is megvalósíthatónak vélte az újításokat. Az 1832-től 1836-ig ülésező országgyűlésen már a liberális ellenzék vezéreként lépett fel, Kölcsey Ferenccel együtt. A központi kérdés az örökváltság, a jobbágyok felszabadítása volt. Az udvar és a maradiak ellentámadásának többen áldozatul estek. Kölcsey visszavonult, Wesselényit, Kossuthot börtönbe zárták. Szabadulása után, az 1840-es évek elejétől Kossuth Lajos lett az ellenzék vezére, szószólója. A Pesti Hírlap főszerkesztőjeként országosan ismertté vált. Szerinte a társadalmi csoportok közötti nemzeti összefogással, iparfejlesztéssel, a teljes polgári átalakulással valósítható meg Magyarország felemelése, akár a kormányzattal szemben is. Elismerte Széchenyi törekvéseit, akit a legnagyobb magyarnak nevezett, de vele szemben a reformok azonnali megvalósítását sürgette. És hogy melyek voltak a reformkor nagy céljai? Az örökváltság, a közös teherviselés, a népképviseleti országgyűlés a társadalom jogi egyenlőségét jelentette.
II. József teret engedett a felvilágosodás eszméinek, de abszolutizmusával sértette a szabadságjogokat és a nemesség rendi jogait. A francia forradalom is hatással volt arra a szervezkedésre, amely 1795-ben tragikus véget ért. A megtorlást követő évtizedben a birtokosok az európai háborúk hasznát élvezték, a kritikus hangok elcsitultak. Csak a kultúra területén történt előrelépés. Kazinczy Ferenc vezetésével kibontakozott a nyelvújító mozgalom. A XIX. század második évtizedére a Habsburg Birodalom kritikus gazdasági helyzetbe került. Adóemelés és pénzleértékelés mellett abszolutista kormányzás következett. Hosszú távon nem volt fenntartható ez a rendszer, a Habsburgoknak szükségük volt a magyar rendek együttműködésére. Az 1825-re összehívott országgyűlés, mint kiderült, fordulópont lett a magyar történelemben. Ezen a pozsonyi országgyűlésen szólalt fel először Széchenyi István – magyarul. "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egyévi jövedelmét föláldozom reá. "