Mint már említettük, gyakran írásakor a neveket adott összefoglaló formájában. Ahhoz, hogy megtanulják, hogyan kell írni, hogy elmondja az alábbi táblázat tartalmazza. Írja be a hét napjai angolul rövidítve Hét napjának a neve rövidített formában Vasárnap - vasárnap V Hétfő - hétfő H Kedd - kedd K Szerda - szerda Sze Csütörtök - csütörtök Cs Péntek - péntek P Szombat - szombat Szo Ne felejtsük el a végén a vágások, hogy véget vessen, ez egy must. Ha szeretné, hogy kijelölje bármilyen dátumot, majd a nap a héten az angol kell írni, mielőtt a dátum és hónap, leggyakrabban ez a kapszula formában. Például: Szerda, július 17, 2012 - olvasható "szerda tizenhetedik 2012. A hét napjai angolul. július, " vagy "szerda július tizenhetedik, 2012". Általában ez történik naplót írni. Ha azt szeretnénk, hogy egy pontosítás, hogy néhány esemény történt pontosan egy bizonyos számú, és hogy a hangsúlyt ez a szám előtt elnevezési ürügyet hozott "on", például: A Sze 17 július 2012 - olvasni "szerdán a tizenhetedik 2012. július".
Ez a Gyausz nevű isten egyébként is igen érdekes nyelvileg is. A legtöbb vallástudós szerint egy ős-indoeurópai istent tisztelhetünk benne, aki a nevét szépen meg is tartotta az idők folyamán. Az eredeti Djausz Pitár (ez a hindu vallásokban megvan), azt jelentette: Égi vagy csillogó atya. Ebből származtatják sokan az ókori görögök Zeus istenét (Zeus páter), majd pedig a rómaiak Jupiterét is, sőt az ógermánok Tyr istenét is, akiről fentebb már tisztességgel megemlékeztünk. Mi több, ami azt illeti, a 19. század egyik nagyon fontos valláskutatója, Max Müller egyenesen azt állította, hogy ha a század legjelentősebb felfedezéséről kérdeznék őt, egyetlen szósort mondana válaszképp: Djausz Pitár – Zeusz Pátér – Juppiter – Tyr. Ha kérdést tennél fel vagy ha megvitatnál valamit az anyaggal kapcsolatban, használd a fórumot!
Például day, Sun; Tag, Sonne; Dia, Sol, den, slunce. No persze sokat kutakodik az ember, kiderül a végén, hogy az indoeurópai népek ősei is ugyanazt a szót használták az égitestre is, meg az időszakra is (ahogy magyarul). Sőt, a Nap egyenesen egy isten volt, ahogy az el is várható tőle. Ősi indoeurópai nyelven (amit, mint talán te is tudod, nem ismerünk, csak kikövetkeztetjük különféle rafinált technikákkal) a Napistent Djausznak hívták, s akkoriban az egy nap neve is ez volt. Gyausz-gyausz, nap-nap. Szegény istent azonban kitoloncolták a panteonból, az égitestet elkezdték másképp hívni, az isten neve pedig megmaradt a 24 órás intervallum megnevezésére. Ezért aztán a mai napig día, day, Tag, dag, dyeny és hasonló neveken hívják az egy napot az indoeurópai nyelvek, ez pedig szegény kitoloncolt Gyausz isten nevére megy vissza. A sun (és rokonai más nyelveken) pedig valami olyasmit jelentett hajdanán, hogy "ami világít" – a szanszkritban érhető tetten leginkább ilyen formájában -, de sorold fel Európa nem finnugor (és nem baszk és nem albán) nyelveit, s látni fogod, hogy mindegyikben ehhez hasonló a szó, a horváttól a francián át a norvégig.