60. Mekkora a szög- és a longitudinális nagyítása egy 5-szörös lineáris nagyítású lencsének? 4. 61. Mekkorára válasszuk egy beszabályozó kollimátor fókusztávolságát, ha azt szeretnénk, hogy a kollimátor fókuszhibája 1/5 részére csökkenjen az f = 150 mm-es beszabályozandó objektív fókuszában? 4. 62. Mi a feltétele annak, hogy egy lencse által egy futball labdáról alkotott levegőkép gömb alakú legyen? 4. 63. Mi a feltétele annak, hogy egy lencse képalkotásakor a képtér a mélység irányában összenyomódni látsszék? 4. 64. Mi a lineáris nagyítás definíciója? 4. 65. Mi a feltétele annak, hogy egy lencse által alkotott képet lássunk? 4. 66. Honnan mérte Newton a tárgy- és a képtávolságot? 4. 67. Ismertesse a Newton-féle képalkotási egyenletet! 4. 68. Varázstorony vetélkedő, Eger 2013-2014. Rajzolja le a Kepler-távcső sugármenetét! Vezesse le a nagyítás képletét! Egyenes vagy fordított állású képet alkot? Mire használjuk? 4. 69. Rajzolja le a Galilei-távcső sugármenetét! Vezesse le a nagyítás képletét! Egyenes, vagy fordított állású képet alkot?
A Kepler-távcső a Johannes Kepler (1571–1630) által kifejlesztett és 1611-ben bemutatott távcső, amely egy gyűjtő tárgy- és egy ugyancsak gyűjtőhatású szemlencséből áll. A Kepler által alkalmazott optikai megoldás minőségi ugrást jelentett az addig Galilei által alkalmazott rendszerrel szemben. Galilei szemlencsének szórólencsét alkalmazott, aminek hátránya, hogy nagyobb nagyításoknál a távcső látómezeje kicsi, mert a kilépési pupilla a szemlencse előtt fekszik, és így a szem számára nem hozzáférhető. Kepler-féle távcső készítése borospoharakkal - YouTube. A Kepler-féle megoldás ezt a hiányosságot kiküszöböli azáltal, hogy a szem számára elérhetővé teszi a kilépő pupillát. Leírása [ szerkesztés] Az L1 objektív (tárgylencse) a végtelenben fekvő y tárgyról valódi (ernyőn felfogható), fordított állású, kicsinyített y' képet állít elő az F' képoldali gyújtópontjában. Ezt az úgynevezett y' köztes képet a lupe ( nagyító) szerepét betöltő L2 okuláron keresztül felnagyítva mint virtuális (látszólagos, ernyőn nem felfogható) y" képet szemléljük alkalmazkodott szem esetében a végtelenbe vetítve (teleszkopikus rendszer).
4. 51. Mekkora egy 50 mm fókuszú gyűjtőlencse törőértéke? 4. 52. Egy vékony lencse adatai a következők: 4. 53. Van egy-egy 10, 20, 30, 40 és egy 50 mm fókuszú vékony gyűjtőlencsénk. Hogyan tudná ezeket kombinálni, ha eredő lencseként 15 mm fókuszú lencsére volna szüksége? 4. 54. Egy kétszer domború lencse görbületi sugarai 50 mm-esek, vastagsága 10 mm. A lencsefelületektől kb. milyen távolságra vannak a fókuszpontjaik? 4. 55. Milyen képe lesz egy 100 mm fókuszú gyűjtőlencsének, ha a 2 cm magas tárgyat a lencsétől 180 mm távolságra tesszük? 4. 56. Milyen képe lesz egy 100 mm fókuszú gyűjtőlencsének, ha a 2 cm magas tárgyat a lencsétől 200 mm távolságra tesszük? 4. 57. Milyen képe lesz egy 100 mm fókuszú gyűjtőlencsének, ha a 2 cm magas tárgyat a lencsétől 250 mm távolságra tesszük? 4. 58. Kepler-féle távcső. Milyen képe lesz egy 100 mm fókuszú gyűjtőlencsének, ha a 2 cm magas tárgyat a lencsétől 80 mm távolságra tesszük? 4. 59. Mekkora nagyítású lesz egy 50 mm fókuszú gyűjtőlencse, ha lupeként használjuk? 4.
Az objek vek egyre nagyobb átmérőjűek és fókusvuk szereplői z-távolságúak le ek. A lencsék alacsak tánc kjának csikarl heinz strache szolása precíz munkát kívánt, ráadásul a lencse anyagának nem volt szabad pl. buborékot magába zárnia.
Abban az esetben, amikor a szem nem alkalmazkodott a végtelenre, az L2 okuláron keresztül szemlélt kép a tisztalátás távolságában (~250 mm) keletkezik, és az okulár tárgyoldali gyújtópontja ( –Fok) már nem esik egybe az L1 objektív képoldali F' gyújtópontjával, hanem kis mértékben eltolódva az L1 - F' gyújtópontján belül helyezkedik el. A ábrán láthatóan az L1 tárgylencse képoldali F' gyújtópontja egybeesik az okulár ( –Fok) tárgyoldali gyújtópontjával. Ebben az esetben az L1 - L2 lencsekombináció egy úgynevezett teleszkopikus rendszert alkot, amelynek sajátossága, hogy egy belépő párhuzamos sugárnyalábnak egy kilépő párhuzamos sugárnyaláb felel meg (lásd az ábrán a satírozott részt). Ekkor az eredő rendszer gyújtótávolsága végtelen nagy, az y tárgy is a végtelenben van, és az y" kép is. A távcső nagyítását leíró egyenletek [ szerkesztés] = = Ahonnan: Az α' az a látószög, mely alatt az okulár középpontjából a végtelenben levő tárgyat látjuk, α pedig az a látószög, mely alatt a végtelenben levő tárgyat távcső nélkül látjuk.
Nem cseréli fel az oldalakat, ezért alkalmas földi megfigyelésre. Galilei-féle távcső Newton-féle távcső A világegyetem csillagai olyan nagy távolságra vannak, hogy a legnagyobb távcső alkalmazásával is változatlanul csak fénylő pontnak látszanak. Mégis indokolt távcsővel való megfigyelésük. Egyrészt azért, mert a közel egy irányban lévő két csillag szabad szemmel esetleg egyetlen pontnak látszik a kis látószög miatt, távcsővel viszont megkülönböztethetők. Másik ok, hogy a távcsőre nagy felületen beeső fénynyalábot az alkalmazott lencsék összegyűjtik, és így lényegesen nagyobb fénymennyiség jut szemünkbe, mintha csupán szabad szemmel néznénk. Ezért távcső alkalmazásával az olyan gyenge fényű csillagok is megfigyelhetők, amelyek szabad szemmel egyáltalán nem láthatók. Nagy átmérőjű, hibátlan lencsék előállítása nagyon nehéz. Viszonylag könnyebb a nagy átmérőjű paraboloid tükrök csiszolása, ezért a nagy csillagászati távcsövekben objektívként ezt használják. A tükrös távcsöveknél az objektív által alkotott képet általában egy kicsiny síktükörrel "kivetítik" oldalra, ahonnan az – okulár segítségével – megfigyelhető, vagy – okulár nélkül, közvetlenül – lefényképezhető.