A Pénzügyminisztérium (korábban NGM, együtt: minisztérium) által gondozott - a kormány adminisztrációt csökkentő céljaival szöges ellentétben álló - iparűzési adó szabályok egyre komolyabb hullámokat vetnek, a COVID alatt szüneteltető egyéni vállalkozók és az iparűzési adó "felezése" kapcsán pórul járt adózók körében. I. Katás iparűzési adó mizéria Valójában a KATA alanyiság (hasonlóan az ÁFA alanyisághoz) nem szűnik meg a kisadózó egyéni vállalkozó általi szüneteltetéssel. A katázást szabályozó törvény kizárólag a bevételi keret kapcsán ír elő szabályozást, nem állítja, hogy a KATA alanyiság vagy és annak alapján tett adójogi nyilatkozatok megszűnnének. Ilyesmit a helyi adóról szóló törvény se tartalmaz. Így a tételes KATA-HIPA fennmarad a szüneteltetés alatt is meg az után is, és a tételes iparűzési adó összegét arányosítani kell! A minisztérium nyakatekert nyelvezetén mindez azt jelenti, hogy a Htv. 39/B. § (3) első fordulata szerinti "A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó" a szüneteltetés alatt is "A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó"-t jelent, hiszen a Katv.
Információ Szervezet Ügyfélszolgálat Számlaszámok Határidők Jogszabályok E-keresetlevél Adatkezelési tájékoztató Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztály 1052 Budapest Városház u. 9-11. Levélcím: 1364 Bp., Pf. 269 Telefon: 06 1 411 7000 Fax: 06 1 411 7090 Email: Az iparűzési adó és az adóelőleg elszámolási rendje (naptári évvel megegyező üzleti év alkalmazása esetén, általános esetben) Adóelőleg A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg. Az adó megfizetése A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
kormányrendeletben előírtaknak. A november 23-án benyújtott törvénytervezet 2022-ben is fenntartaná e kedvező szabályokat. A javaslat szerint a 2022. évben végződő adóévben a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő, 4 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó mértéke a 2022. adóévben legfeljebb 1 százalék lehet, feltéve, hogy ezt az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik. Ezt az adómértékszabályt a naptári évtől eltérő üzleti évet választó, kkv-nak számító vállalkozónak a 2022. évben kezdődő adóévben kell alkalmaznia. A javaslat a csökkentett adómérték hatását – a 2021. évi helyzettel azonos módon – a 2022. évben esedékes előlegrészleteknél is érvényesíteni rendeli. Ez azt jelenti, hogy a 2022-ben esedékes adóelőlegnek (vagyis a 2021-ben, az önkormányzati rendelet szerinti adómérték alapulvételével már bevallott 2022. évi első előlegrészletnek és a 2022-ben, a 2021. adóévről szóló bevallásban szintén az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel bevallandó, 2022. évi második előlegrészletnek) csak az 50 százalékát kell megfizetni az eredeti esedékességi időpontokban.
Január 15. Azon katások, akik tételes IPA-t választottak, főszabály szerint év közben fizetik a számukra kiszabott adót, és nem küldenek bevallást következő évben. Azonban ha az alábbi esetek bármelyike fennállt előző évre, akkor eddig az időpontig a 'HIPA bevallást lehetőségük van beküldeni a NAV Általános Nyomtatványkitöltő programján (ÁNYK) keresztül, és ezáltal csökkenteni arányosan az előző évre befizetett iparűzési adójukat: ha a tételes KATA fizetési kötelezettség - egy vagy több alkalommal – szünetelt (nem csak ha az egyéni vállalkozás szünetelt, hanem pl. táppénz, CSED, GYED, GYES, GYET stb. miatt mentesültünk a KATA fizetés alól 1-1 hónapra) vagy ha a székhely-telephely szerinti önkormányzat pontosan 2, 5 millió forintig a helyi adókról szóló rendeletében mentességet biztosít az adózói számára (ha kisebb adóalapig - pl. 1 millió Ft-ig - van egy településen mentesség, akkor ezzel nem lehet élni, ugyanis az általános szabály szerint, akinek afölé esik az adóalapja, az már a teljes összegre fizet adót) Február 15.
Számtalan 2020-ról elmaradt esetről tudok, ezek egyre "véresebb" következményekkel járnak (bevallási bírság, végrehajtás). Valójában a KATA alanyiság (hasonlóan az ÁFA alanyisághoz) nem szűnik meg a szüneteltetéssel, így a HIPA és az ART szerinti szüneteltetési szabályokat tilos (lenne) a KATA törvény nélkül figyelembe venni. A KATA törvény kizárólag a bevételi keret kapcsán ír elő szabályozást, nem állítja, hogy a KATA alanyiság vagy és annak alapján tett adójogi nyilatkozatokat megszűnnének. Ilyesmit a HIPA szabályok se tartalmaznak. Ebben a körben meg kell különböztetni a szüneteltetést (EV nyilvántartásba, kamarai nyilvántartásba való bejelentés) és a szünetelés egyéb eseteit, amely teljes hónap esetén áll fenn és csak a KATA összegére vonatkozik, de mindkét "szünet" teljes hónapjai alatt szünetel a KATA fizetési kötelezettség. Ezért különösen kell figyelniük, hogy mikor használok szüneteltetést és szünetelést. Remélem menni fog. Lássunk neki: A szüneteltetés nem szünteti meg a tételes HIPA választását!
Magyarul: a tételes KATA-HIPA fennmarad a szüneteltetés alatt is meg az után is, és az összegét arányosítani kell!!! Ezzel párhuzamosan – a jogszabály koherenciájára vonatkozó szabály felrúgásával – bevallási kötelezettséget szerepeltettek a szüneteltetés/szünetelés esetére – a jogalkotó meg mindig megszavazta azt (Htv. 39. § (6)), miközben az szöges ellentétben állt a (3) bekezdés fent vázolt szabályával. Valójában nincs szükség bevallási szabályra, hiszen az arányosítás már szerepel, számolni meg az önkormányzati adóhatóság is tud, a szünetelésről meg értesült. Így most (ismét) tömegesen kell (kellett volna) a COVID miatt jelentős számban a KATA fizetése alól szünetelő egyéni vállalkozásoknak bevallást tenniük január 15-ig, ami viszont a fenti választásukat egyáltalán nem szünteti meg, így – álláspontom szerint – nincs ismételt bejelentkezési kötelezettség a tételes HIPA alá! A szüneteltetés esetén a választási és a bevallási szabály ellentmondása ezért fenntarthatatlan! Ahol ellenállnak az adózók (és a könyvelőik) az inkoherens és a jogalkotás szabályainak ellentmondó január 15-ig való "szünetelési" bevallási szabálynak, ott jön a mulasztási bírság és még nem találkoztam olyan esettel, ahol azt perre lehetett volna vinni és elvinni az ügyet egészen az Alkotmánybíróságig!