megtárgyalására is. Ezek a levelek a címzettnél már eleve szélesebb publicitással számolva, még fokozottabban a műalkotás igényével készültek. A nemes humanisták egy-egy episztolája kézről-kézre járt, lemásolták, kijegyzetelték, idézték; a bennefoglaltakat – mint ma egy-egy feltűnést keltett verset, cikket vagy novellát – sokszorosan meghányták-vetették. Szolnoki beszed mintak elado. Kötetben való megjelenésük pedig nevezetes esemény számba ment. Az epistola dedicatoria, melyet a szerző vagy kiadó műve élére szokott állítani, a mecénás elógiuma mellett arra is szolgált, hogy a "kegyes olvasót" az "irodalmi" életben lezajló eseményekről, fejleményekről, a literatúra jelen állásáról – természetesen a megjelent könyvet állítva középpontba – tájékoztassa. 219 Itt ismertettek klasszikus és humanista írókat, újonnan felfedezett kódexeket, eddigi kiadásokat, azok kritikáját, sajátjuk előnyeit és – néha-néha – fogyatékosságait. Ez emelt ki a "névtelen" tömegből, mutatott be új mecénásokat, híres tanár itt vezette az irodalmi közvélemény színe elé érdemesebb tanítványai közül a kezdő, nagy jövőre hivatott újoncokat.
Márai kritikusan ír a világban létező minden diktatúráról. Az emigrációban élő ember minden fájdalma, keserűsége hangot kap a versben, megjelennek az emigránsok emlékei, az elveszett otthon utáni sóvárgásuk, és megjelenik a magyarság területi, földrajzi szétszóródottsága (" ohioi bányában ", " Thüringiában ", " afrikai sírodon ", " mexikói fejfán ", " ausztrál éjszakát "). Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. A nemzeti hovatartozást Márai Sándor szerint nemcsak az anyanyelv és a kultúra szabja meg, hanem a területhez tartozás, az otthonlét is számít. Ez az oka annak, hogy a hazától való távollét, az idegen környezet nemcsak az otthonosság érzését öli meg, hanem az idő múlásával az emlékeket, a közös kultúrához hozzákapcsoló szálakat és az anyanyelvet is kikezdi. Így végeredményben az ember elveszíti az önazonosságát, az identitását, a gyökereit, s az élete szétesik. Ezt a szétesettséget jelentő igék (" szétesnek ", " foszlik ", " szakadoz ", " elporladnak ", " elszáradnak ") és névszók (" dirib-darab ", " szilánk ", " kacat ", " bugyrodat ", " rongyaidat ") fejezik ki.