Október 16-án Szegedről indult útjára a kezdeményezés, hogy az 1848-as márciusi ifjúság példáját követve megfogalmazzák: "Mit kíván a magyar nemzet? " Külpolitikai téren a legfontosabb követelések közé tartozott a szovjet– magyar kereskedelmi szerződések felülvizsgálata az egyenjogúság alapján és a békeszerződés értelmében az összes szovjet csapatok Magyarországról való kivonása. Az egyetemisták új nemzeti jellegű címer és katonai egyenruha bevezetését is követelték. Október 23-án – a műegyetemisták előző nap elfogadott döntésének megfelelően – folytatódott a demonstráció szervezése. 1956. október 23. | Debreceni Egyetem. A belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. A párt és a kormány vezetői a tűzzel játszottak. Marosán György és Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága ülésén nyíltan kimondták: "Ha kell, lövetni fogunk! " A diákok egyébként sem sokat törődtek a belügyminiszter tilalmával, sőt a tilalom mozgósító erővé vált.
Hálás szívvel emlékeztünk a hősökre.
INTZMÉNYI FERTŐZÖTTSÉGI ADATOK: Diák: 0 Tanár: 0 NOKS alkalmazott: 0 Technikai dolgozó: 0
Itt is a diákság vonult ki legelőször, akikhez az üzemek munkásai csatlakoztak. A megyei Rendőrkapitányság elé mintegy 20-30 ezer ember vonult, akikre az épületet védő ÁVH-sok tüzet nyitottak. Hárman meghaltak, hatan pedig megsebesültek. Ők voltak a forradalom első halálos áldozatai. 'A legendás pesti srácok' Douglas Crockwell festményén Innen kezdve az események felgyorsultak. Gerő és Andropov kérésére Hruscsov hozzájárult, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet katonák beavatkozzanak a rend visszaállítása érdekében. A MDP Politikai Bizottsága folyamatosan ülésezett, személyi változásokat határoztak el, hogy leszereljék a lakosságot. Nagy Imrét jelölték ismét miniszterelnöknek. 1956 Október 23. Emlékére | Zene videók. 1956 őszének fegyveres utcai harcait legnagyobbrészt tizen- vagy huszonéves fiatalok - a 25 évesnél fiatalabb korosztály, a "pesti srácok" - vívták. Indítékaik rendkívül változatos képet mutattak. "Voltak, akik az egyetemisták 16 pontjának érvényesítéséért váltak felkelőkké. Mások anyagi helyzetük javulását várták a forradalomtól.
Az SZKP KB Elnökségét október 23- án moszkvai idő szerint kb. 23, magyar idő szerint 21 órakor Zsukov arról tájékoztatta, hogy Budapesten a "százezres" tüntetés résztvevői "felgyújtották a Rádiót", Debrecenben "elfoglalták a megyei pártbizottság és a BM megyei főosztály épületét". Az elnökségi tagok többsége mindezt elegendőnek tartotta ahhoz, hogy támogassa Hruscsov javaslatát: "a csapatoknak be kell vonulniuk Budapestre". 1956 október 23 juillet. A szovjet vezetés javaslatai és döntései megvalósítása érdekében az Elnökség tagjai közül Mikojant és Szuszlovot, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, Malinyin hadseregtábornokot és a KGB elnökét, Ivan F. Szerovot Magyarországra küldte. A végső döntést megelőzően Hruscsov berendelte a Kremlbe az akkor Moszkvában lévő Rákosi Mátyást is, aki haladéktalanul szükségnek látta a szovjet csapatok közbelépését. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szovjet csapatok október 23-i bevetésével – függetlenül attól, hogy azt kérték, vagy a bevetés tényét tudomásul vették – a magyar politikai vezetés meghatározó része egyetértett.
A Rádió stúdiójában este 8 órakor hangzott el Gerő Ernő beszéde, amely csak olaj volt a tűzre, hiszen többek között lefasiztázta a fiatalságot. Nagy Imre csak vonakodva jelent meg este 9 óra tájban a Parlament erkélyén. Beszéde csalódást okozott, mert az "elvtársak"-hoz szólt. Nagy Imre ekkor csupán az 1953-as programjának, a szocializmus mérsékelt reformjának megvalósítását ígérte a párt vezetésével. De a tömegnek mindez már kevés volt. A tüntetők, akik az előző nap estéje óta hiába vártak követeléseik bemondására, időközben fegyverhez jutottak. Egyrészt a munkások révén, másrészt a Rádió védelmére kirendelt katonaságtól. Az első lövés 9 óra körül dördült el a Rádió épületéből, ezt követte a Rádió hajnalig tartó ostroma, majd elfoglalása. 1956 október 23 forradalom. Szinte ezzel egy időben döntötték le a Sztálin szobrot, amit a Blaha Lujza térre a Nemzeti színház elé vonszoltak. A forradalom kitört, de nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is tüntetésekre került sor. Ezek közül a debreceni volt a legjelentősebb.