Az sem segített a készülő orosz vakcina jó hírnevének, hogy hónapokkal korábban azzal gyanúsították meg az orosz titkosszolgálatokat, hogy hackertámadások útján próbálják ellopni a nyugati vakcinakutatások eredményeit. Mindezek ellenére Vlagyimir Putyin augusztusban az állami tévében jelentette be, hogy világelsőként készült el a koronavírus elleni orosz oltóanyag, és bár a tömeges oltást csak januárban kezdhetik meg, az egészségügyi dolgozók és az idősek hamarosan megkaphatják a szert. A nemzetközi tudományos közösség tajtékozva fogadta a hírt, amit semmilyen hivatalos, nyilvános adat nem támasztott alá, még az orosz klinikai kutatóintézetek szövetségének elnöke is azt nyilatkozta, hogy szégyent érez hazája miatt, és a klinikai vizsgálatok vége előtt kockázatos bárkit is beoltani a saját gyártású vakcinával. A Szputnyik vakcina hatásos és biztonságos. Akkor miért nem akarja elfogadni a WHO és az EMA? - Qubit. A meggyőző adatok több országban felülírták a politikát Azóta viszont nagyot fordult a világ. 2021 februárjában, a Lancet orvosi szaklapban megjelent az első jelentés a klinikai vizsgálatok 3. fázisáról, amely szerint a Szputnyik V a koronavírus-fertőzés tüneteinek megjelenése ellen 91, 6 százalékban, míg a súlyos betegség ellen 100 százalékban véd.
Argentínába érkező hatóanyagok a Szputnyik V gyártására Fotó: JUAN MABROMATA/AFP Az orosz vakcinafejlesztők eközben azzal vádolják az Európai Uniót, hogy részrehajlóak a nyugati vakcinák felé, és ehhez szívesen veszik elő Thierry Breton, a belső uniós piacért felelős EU-biztos márciusi szavait, miszerint "az égvilágon semmi szükségünk nincs a Szputnyik V-re". Az oroszok leginkább a részben német fejlesztésű és gyártású Pfizer–BioNTech vakcinákra fújnak mint az EU kedvencére és a Szputnyik importjának legfőbb akadályára, de az EMA szóvivője a Nature-nek azt mondta, hogy minden vakcinajelöltnek ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelnie, függetlenül attól, hol készült. A kutatók szerint az lehet a Szputnyik V legnagyobb reménye a WHO és az EMA engedélyére (és így az európai oltási igazolvány orosz vakcinával való kiváltására), hogy Oroszországon kívül is több országban (például Törökországban, Argentínában vagy Venzuelában) készülnek tanulmányok a vakcina hatásairól, amelyek még teljesebb képet nyújthatnak a biztonságosság, a hatásosság és a pontos mellékhatások kérdésében.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora mutatja az orosz fejlesztésû Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyagot, amellyel õt is beoltották a Semmelweis Egyetem oltópontján Budapesten 2021. február 18-án Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA Az AstraZeneca-vakcina hatásossága ehhez képest a legutóbbi adatok szerint 76 százalékos (a súlyos betegségtől ugyanúgy 100 százalékban véd), míg az egyetlen dózisban beadott Janssen 66, 3 százalékban véd a covid enyhébb tüneteitől, és 76, 3 százalékban a komolyabb betegségtől. PharmaOnline - Kinek nem ajánlják az orosz Szputnyik V vakcinát?. Egy adagos változata egyébként a Szputnyiknak is létezik: a Szputnyik Light-ként márkázott vakcina egy több tízezres argentin minta alapján 78, 6 százalékban véd az enyhe, míg 87, 6 százalékban a súlyos betegségektől. Az idő előrehaladtával a Szputnyik mellékhatásairól is egyre több információt osztottak meg, de ezek nem tértek el a többi koronavírus-vakcinánál megszokott tünetektől. Ez csak annyiban érdekes, hogy a másik két adenovírus-vakcinánál felmerült egy elég egyedi mellékhatás: a vérrögök kialakulása.
2021. ápr 18. 7:20 #Sputnyik vakcina #mellékhatások #oltási reakciók Fotó: Northfoto Az orosz vakcinával való oltás után ezek a mellékhatások és oltás utáni reakciók léphetnek fel. A Szputnyik V vakcina beadása után ezek lehetnek az oltási reakciók: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás, szédülés. Mivel lehet kezelni az oltási reakciót? A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek - írja az Egészségkalauz. Miután az orosz oltóanyag is ún. vektorvakcina, amelynek előállítása hasonlít az Astra Zeneca vakcinájához felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a trombózisveszéllyel az orosz oltóanyag esetén. Ahogy korábban megírták, Orosz Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint a Szputnik V esetében nem kaptak egyetlen jelentést sem trombózisról, azaz nem okoz vérrögöket.
Az oltás nem adható be, ha a testhőmérséklet 37 Celsius-fok fölött van. Megemlítik, hogy a készítmény más gyógyszerekkel kialakuló kölcsönhatásait, valamint a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatását nem vizsgálták. A mellékhatásokról is részletesen ír a dokumentum. A leggyakoribbak: általános mellékhatások: rövid ideig tartó influenzaszerű tünetek, beleértve a hidegrázást, lázat, ízületi fájdalmat, izomfájdalmat, gyengeséget, rossz közérzetet, fejfájást helyi (az injekció beadásának helyén fellépő) mellékhatások: érzékenység, bőrpír, duzzanat. A kevésbé gyakori mellékhatások között sorolják fel a hányingert, emésztési zavart, étvágytalanságot, a regionális nyirokcsomók megnagyobbodását. Néhány önkéntes vizsgálati alanynál allergiás reakciót, illetve egyes vérvizsgálati laboratóriumi értékek emelkedését (májenzimek szintje, kreatinin-éskreatin-foszfokináz-szint) figyelték meg. Hasonló tüneteket a többi vakcinánál is tapasztaltak. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója, Szentiványi Mátyás legutóbb arról beszélt, az orosz vakcina megbízható és biztonságos.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
lépnek fel. Arra is figyelmeztetnek, hogy az oltást nem adják be, ha valakinek 37 °C felett van a testhőmérséklete, ezt a helyszínen fogják ellenőrizni. Az oltást egyelőre nem adják be terhes vagy szoptató anyáknak, valamint 18 év alattiaknak, mert – hasonlóan a többi engedélyezett vakcinákhoz – nincs még elég információ, hogyan hat rájuk a vakcina. További részletek