Székelyudvarhely polgármesterét is megbírságolták a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot is megbírságolta Hargita megye prefektusa a március 15-én kitűzött magyar zászlók miatt. A bírságról maga a polgármester számolt be közösségi oldalán pénteken, ahol a bírságolási jegyzőkönyv egyes részleteit is megmutatta. Lisszabon és környéke - csoportos csillagtúra a március 15-i hosszú hétvégén 2022.03.11-17.. Mint kiderül, a zászlótörvény megsértéséért a prefektus hivatala ötezer lejes (375 ezer forint) bírságot rótt ki a polgármesterre. Gálfi Árpád a közösségi oldalán tett bejegyzésében a székelyudvarhelyi ünneplésről és a bírságolás hagyományáról beszélt, arra utalván, hogy az idei immár a harmadik március 15., amikor megbírságolják a magyar jelképek használatáért. Számunkra szent a magyar szabadság napjának méltó megünneplése, számukra szent az erre kiszabható bírság alkalmazása. Nem tudom, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy végre a törvény alkalmazói is megértsék, hogy egy nemzet szimbólumai, jelképei, a kokárdák és a három színű szalagok nem azonosak egy idegen ország nemzeti zászlóival, amelyekre a törvény hivatkozik.
Végezetül a három színű zászlónk vers részletéből idézünk:,, Piros, fehér, zöld a zászlónk, Álljon alá, aki magyar! Háromszínű zászló alatt Bátor a szív, erős a kar. " Kőváriné Vass Csilla Kovácsné Sinka Ágnes Osztályfőnökök Műsorunkat megtekintheti >> itt!
A "minek ment oda" cinikus, flasztergőgöt sugárzó elbeszélésmódja helyett azonban néhány kiegészítő adatot vizsgáljunk meg, mielőtt pálcát törnénk Hunyadi és Ulászló felett! I. Ulászló király címere "Majd számonkérik tőled a történelmet, és igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert, és igazad lesz. Marcius 15 jelképei . És kérd számon magadtól is! " (Sára Sándor: Földobott kő, 1968) Valamennyi történész hivatásszerűen ódzkodik a "mi lett volna, ha" gondolatkísérletektől. Mégis, egy-egy jelenség horderejének felmérésekor szükségszerű, hogy valamivel összehasonlítható legyen. Ha István nem tudja legyőzni Koppányt; Corteznek nem sikerül Tenochtitlán bevétele; ha a Mária Terézia nem úgy nevelteti Mária Antoinette-et, ahogy; ha Coco Chanell nem kokettál a németekkel; és így tovább. A Huszárvágás blogon természetesen nem fogunk abba a csapdába esni, hogy kizárólag az alternatív történelem és a divatos, akadémiai műszóval: kontrafaktuális történetírás veszélyes vizein evezzünk. Mégis, a magyar történelemben néhány esetben a majdnem máshogy történt érzése annyira erős kísértést jelent, hogy muszáj ezeknél az eseteknél elidőznünk.
A Közép-tiszai hadsereg katonáinak hamvait térségünkben a következő települések temetői rejtik: Turán (18 fő), Zsámbokon (1 fő), Tóalmáson (8 fő), Nagykátán (1 fő), Tápiószelén (3 fő). A plébános kezdeményezésére, a helybéliek adományából negyven évvel a turai ütközet után, 1889. július 20-án avatták fel a tóalmási temetőben a ma is látható obeliszket. 1849. július 20-án a magyar nemzet történelmének kiemelkedő fejezetét alkotó szabadságharc kis epizódja játszódott le Tóalmáson. Állami vagy nemzeti jelképek | Felvidék.ma. A település ezt a nagy történések árnyékában talán jelentéktelennek tűnő találkozást saját helytörténete fontos eseményének tekinti. Fontosságát tovább növeli Mészáros Lázár, Henryk Dembinszki, Dessewffy Arisztid, Perczel Mór, Pálinkás "kun őrnagy", a lengyel légió és a szabadságharc többi neves szereplőinek akkori jelenléte. A település azzal, hogy gondozza 8 honvédhuszár sírját, a nemzeti emlékezetből rá eső feladatot teljesíti. Bajtársak nyugodjatok békében, emléketek nem merült feledésbe.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club közös koszorúzással emlékezett meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. 2020. március 12-én a korábbi évekhez hasonlóan az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club közös ünnepi megemlékezést és koszorúzást tervezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc és hősei tiszteletére. Az ünnephez méltó műsorral készült a két szervezet. A megemlékezés ünnepi beszédjének megtartására Dr. A város jelképei. Nagy István agrárminisztert kérték fel. A kétnyelvű emlékezés keretében Prof. Margerete Wagner, német irodalomtörténész – a Theodor-Körner-díj kitüntetettje, számos előadás és publikáció szerzője bel- és külföldön, különös tekintettel a 19-20. századi osztrák irodalomra – előadásának témája "Petőfi Sándor német nyelvű fogadtatásának kezdetei az Osztrák Császárságban" lett volna.