A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre. A kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót. Parádfürdő ilona vizeses tra es. A túra végén átkelünk egy kis oldalpatakon, majd egy kanyar után megpillantjuk az Ilona-völgyi vízesés függőleges, V alakú sziklafalából alázúduló vízsugarát. A vízesés elsősorban hóolvadás vagy nagyobb csapadék után látványos, egyéb időszakokban elég vékonyka a szikla felső hasadékából előtörő vízsugár. Hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga azonban minden évszakban megér egy kirándulást. Megközelítés: Egerszalókról Verpeléten át Parádfürdőn, az Erzsébet Park Hotel mögötti úton déli irányban induló úton térjünk le.
Mátra túra ParádFürdő - Ilona vízesés - YouTube
A monda szerint a törökök innen ellenőrizték a környéket a török uralom során. Csodás panoráma nyílik róla. Mátravasút A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút vagy a legtöbb ember által ismert nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában végig haladó erdei vasút. A 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred és a 324-es számú Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház szárnyvonalakból tevődik össze az útvonal. Magyarországon ez az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút, mely menetrend szerinti személyszállítást végez két vonalon is. Ilona-völgyi-vízesés – Wikipédia. Sástó Turisztikai Központ és Kilátó Hazánk legmagasabban fekvő állóvize, a Sástó és környéke már az 1960-as évektől kedvelt csónakázó- és kirándulóhelynek számított. Jelképe az élénksárga színű, 53 méter magas fúrótorony-kilátó, melynek tetejéről tiszta időben nem csak a Mátra vonulatait, de akár a kanyargó Tiszát és a Budai-hegyeket is látni. A tó környékén kialakított interaktív Béka tanösvény 1, 5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Térkép Szolgáltatások Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások
A Rákóczi- fa törzsének átmérője 9, 5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6, 5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Markaz – Parádfürdő – Tekeregj.hu. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést. Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter. A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá.
A csúcsról bükkösben, egy fenyves mentén ereszkedünk le a pihenőhellyel ellátott Cserepesi-nyeregbe. Utunk ezután délről kerüli meg a Cserepes-tetőt (734 m), majd a benőtt Selyem-tisztás után meredeken kapaszkodunk fel kerítésoszlopok mentén az Oroszlánvár (604 m) szabályos kúpjára. A hegytetőn a tatárjárás után épült, és a török hódoltság ideje alatt elpusztult vár igen csekély nyomait találjuk, jól kivehető a sziklába vájt várárok és a mellette húzódó sánc. A hegytetőről a növényzet miatt csak részleges kilátás nyílik. Erős lejtőn hagyjuk el a hegyet a K jelzéseket követve. Parádfürdő ilona vizeses tra que. Egy távvezeték alatt bukkanunk ki az erdészeti műútra, a Domoszlói-kapu nyergébe. A csomópontban elbúcsúzunk az Országos Kéktúra vonalától és balra a P jelzéseket követve megyünk meredeken lefelé a távvezeték erősen benőtt nyiladékán. Érdemes az irtással jobbra az erdőben párhuzamosan futó ösvényt választani. Rövidesen leérünk az erdészeti műútra, ahol balra kanyarodunk és pár száz méteren enyhén, kényelmesen lejtő úton ereszkedünk, majd a P jelzések jobbra egy ösvényre mutatnak, itt pár perc alatt kiérünk a Várbükk ligetekkel tarkított szép tisztására.