A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és mindennap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok bennünket! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra! 2007. február. 19. 13:25 MTI Gazdaság Simor jelölése: újabb kedvező elemzői vélemény Az első, múlt hét végi londoni elemzői véleményekhez hasonlóan kedvező értékelést adott hétfői térségi elemzésében Simor András MNB-elnöki jelöléséről a Goldman Sachs, amely szerint az új jegybanki vezető alatt jobb lesz az MNB és a kormány viszonya, mint elődje idején. 2007. március. 01. 17:26 MTI/ A köztársasági elnök kinevezte Simor Andrást az MNB új elnökévé A miniszterelnök előterjesztésére csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök március 3-iki hatállyal a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki Simor Andrást.
A többi tagot az Országgyűlés választja hat éves időtartamra. A Tanács bármikor összehívható, de havonta minimum egyszer ülésezik. A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület. Tagjai az MNB elnöke, alelnökök, valamint az MNB elnöke által kijelölt vezetők. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, és az MNB elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt. A felügyelőbizottság az MNB folyamatos belső és tulajdonosi ellenőrzését látja el, tagjai az Országgyűlés által választott elnök, további három tag, a gazdasági ügyekért felelős miniszter képviselője és a miniszter által választott szakértő. Az igazgatóságot az elnök és az alelnökök alkotják, ez a szerv felelős a Monetáris Tanács döntéseinek végrehajtásáért és a Magyar Nemzeti Bank működésének irányításáért. Ki az MNB vezetője? A Bank élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki hat évre.
Ennek eredményeképpen a fogyasztási ráta (63 százalék) közel harmadával haladja meg a magyart (49 százalék). A járvány előtti GDP-arányos 4 százalék körüli folyó fizetési mérleg deficit, a térségben legmagasabb költségvetési hiány és a külső finanszírozásra való ráutaltság egyaránt azt jelzik, hogy a román növekedési szerkezet sikeres, de a felzárkózási modell még nem tekinthető fenntarthatónak. A román sikerek egy északi (skandináv és balti) modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli (eurózóna déli szárnya) gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyar tanulság kristálytiszta: érdemes erősítenünk ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit. P. S. "A téged ért igazságtalanság semmi, ha nem emlékezteted rá folyton magadat. " – Konfucius Forrás: Tovább a cikkre »