Két önálló sziget összekötéséből egy új A Filatorigát megállónál szállunk le a HÉV-ről, majd rövid séta után elérjük a K hidat. Meglepve tapasztaljuk, hogy a sziget emblematikus, vasszerkezetes bejárata mennyivel másképpen fest egy átlagos nyári délelőttön, mint a Sziget Fesztivál idején. A hömpölygő tömeg helyett csak egy-egy autóval találkozunk, amelyek a sziget belseje felé igyekeznek. A K-híd vasszerkezetes bejárata a Filatorigátnál (fotó: Putz Orsolya/) Később – többórás felfedezőutunk végén – tűnik fel, hogy az autósok nagy része tanulóvezető, ugyanis a szigeten kialakított parkolók és a gyér forgalom ideális helyszín az autóvezetés fortélyainak elsajátítására. De ne szaladjunk ennyire előre! Közlemény a Budapest III. kerület, Óbudai (Hajógyári)-sziget árvízvédelmére vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás megindításáról - VÁLTOZÁS - Budapest13. Mielőtt belépnénk a szigetre, álljunk meg egy pillanatra a K hídon, és gyönyörködjünk az elénk táruló látványban! A Duna sebesen folyik alattunk, jobbra a munkába igyekvőktől nyüzsgő Óbuda, a felette magasodó Budai-hegységgel, szinte karnyújtásnyi távolságban a régi gyárkémények. Balra az esőtől zöldellő, üde növényzetű sziget hívogat, hogy lépjünk be fás-ligetes birodalmába.
Köszönjük! Probléma helyszíne Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer, Óbudai-Sziget 23796
A Hajógyári-sziget vízpartja (fotó: Putz Orsolya/) Ilyen csábításnak nem lehet ellenállni, kíváncsian indulunk felfedezőútra, hogy bejárjuk a több mint 100 hektáros területet. A térképről Hajógyári- vagy Óbudai-szigetként ismerjük a Margit-szigettel és a Népszigettel szomszédos szigetet, amely eredetileg két különálló sziget volt. A Nagy- és Kis-Óbudai szigeteknek a XIX. századig nem volt összeköttetésük. Amikor azonban az 1835-ben Széchenyi István kezdeményezésére létrejött Első Duna-gőzhajózási Társaság hajógyárat alapított a déli, azaz a Kis-szigeten, a hajógyár vezetői úgy döntöttek, hogy feltöltik a sziget csúcsát. Így jött létre a két szigetből egy új, és alakult ki a mai öböl, amelyet akkoriban téli kikötőként használtak. A Duna sebesen folyik a híd alatt (fotó: Putz Orsolya/) Az 1955-ben átadott K-hídon továbbindulva két kérdés is felmerül bennünk. Egyrészt miért K híd a K híd, másrészt miért szeli ketté az autóutat egy vasúti sín. Egyik válaszon sem kell sokat gondolkodnunk. Ha jobban szemügyre vesszük a híd tartószerkezetét, megfigyelhetjük, hogy K alakú elemekből áll.