Adatok Dr. Bogár László óraadó Kommunikáció és Szociológia Intézet / Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Születési év: 1988. 06.
Az elmúlt évben a világ országai 1822 milliárd dollárt fordítottak katonai kiadásokra – egy a jelszónk, tartós béke… "Si vis pacem, para bellum" – azaz ha békét akarsz, készülj a háborúra, tartja a latin mondás, amelyet Julius Ceasarnak tulajdonítanak. Valóban érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ha egyszer mindenki békét akar, legalábbis saját bevallása szerint, akkor miért nincs béke. Mert persze mindenki csak védekezni akar, senki nem támadna meg senkit. De ha senki nem akar támadni, akkor ki ellen akarnak védekezni a védekezők? Bogár László – Régóta játssza ezt a képmutató játékot önmagával a világ, s közben szép lassan azért minden fogadkozás ellenére folyamatosan növekszik a katonai kiadások összege. Mielőtt eltöprengenénk ezeken a nyilvánvaló ellentmondásokon, lássuk először a legfőbb adatokat arról, miként is őrzi a békét a világ, nagyjából olyan "hitelesen", mint az ötvenes évek legsötétebb bugyraiból feltörő dalocska, amely szerint "egy a jelszónk: tartós béke, állj közénk és harcolj érte".
Bogár László: Legfeljebb egy évtizedünk maradt az önmegsemmisítés megakadályozására (PS-interjú! ) Egy olyan komplex, mindenre kiterjedő demográfiai nemzetstratégiára van szükség, amit legalább húsz éven át az egész ország hajlandó követni – jelentette ki Bogár László közgazdász, filozófus. A PestiSrá adott interjúban a professzor azt is kifejtette, hazánk egy sokdimenziós geopolitikai nyomásnak van kitéve, mint mindig a történelme során. Bogár László ennek kapcsán emlékeztetett Bibó István híres könyvére, A kelet-európai kisállamok nyomorúságá ra. Ennek kapcsán arról is beszélt, a most alakuló negyedik Orbán kormány milyen feltételek mellett lesz kénytelen dolgozni. Hamarosan megalakul az új parlament és az új kormány. Ilyenkor érdemes áttekinteni, mekkora Magyarország mozgástere, és milyen geopolitikai mozgásokra érdemes felkészülni? Egy filozófus szemével nézve: milyen most a világ helyzete. Az időrendben most már negyedik és egymást követően a harmadik kétharmados többséggel nekivágó Orbán-kormány egy kaotikusan örvénylő globális térben, egy széthulló, önazonosságát végleg elveszteni látszó Európában és egy változatlanul megosztott Magyarországon kezdi el munkáját.
Bogár László legújabb könyvének bemutatója (Kairosz Kiadó). Ne legyen benned félelem, szorongás, aggodalom, és ne legyen benned harag, düh, indulat – üzeni még mindig az ősi keleti bölcsesség, amellyel 2021 őszén útjára indítottuk az Egy Bogár naplóját, Bogár László videóblogjának írott változatát. A kötet a szeptember elejére csúszott ünnepi könyvhét egyik sikerkönyve lett, bizonyára nem véletlenül. A cél most, az újabb kötet megjelentetésével is ugyanaz: amennyire lehet, segítsük egymást a szorongás leküzdésében, hiszen nem élünk egyszerűbb napokat azóta sem. S hogy valóban ne legyenek bennünk negatív szellemi energiák, amelyek elhomályosítják az elménket, hogy tudjunk helyesen ítélni és helyesen dönteni, helyesen cselekedni, ahhoz hívjuk újra segítségül a Bogár-naplót. Mert még mindig egyre több jel utal arra, hogy nagyon nehéz idők jönnek… Jelen válogatásunk 2021 tavaszától gyűjti össze a szerző videóblogban elhangzott gondolatait.
Valójában azonban már csak egy paravánt tud úgy-ahogy üzemeltetni, ami mögött valójában a saját menekülési útvonalait próbálja megszervezni. Kiderülni látszik, hogy Németország ugyan látszólag sikeresen építette fel a " negyedik birodalmát " (a német-római, a XIX. századi és a hitleri birodalmak után), ám a fausti alku logikájából adódóan ez most látványosan összeomlik majd. Ennek fő oka az, hogy ez az alku arra épült, hogy a németség saját tudását és szorgalmát mozgásba hozva újra jólétet teremthetett magának szétzúzott harmadik birodalma romjain, de azon az áron, hogy eladta a lelkét. Tudomásul vette, hogy nincs múltja, nincs kultúrája, nincs identitása, az öncélú és végül önfelszámoló hedonizáláson kívül. Németország demográfiailag valójában már elpusztult, de lényegében az európai keresztény fehér ember egész maradéka is végzetes helyzetbe került. Felfoghatatlan dimenziójú áldozatokat hozva talán még volna visszaút, ám ha ezekre az áldozatokra képes lett volna, akkor nem is került volna ebbe a helyzetbe.
Ahogyan Bibó István A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című művében fogalmazott, a kelet-európai kisállamok nyomorúsága ma is azt jelenti, hogy a térségünk egy sokdimenziós birodalmi nyomásnak van kitéve. Az " Európa Birodalom ", benne a negyedik német birodalom, az orosz birodalom, az amerikai világbirodalom, a szintén világbirodalmi struktúrát kiépíteni szándékozó Kína és persze az önmaga létét is tagadó globális szuperstruktúraként működő pénzhatalmi rendszer birodalma mind-mind kiépítette a helyi uralmi rétegekben a maga " lokalokráciáját ". Egy közép-európai kormány és annak vezetője – mint most Orbán Viktor – ebben a már-már reménytelenül bonyolult, többszörös történelmi csapdahelyzetben kénytelen cselekedni, lehetőleg átgondolt és összehangolt döntéseket hozni, ami szinte a lehetetlenséggel határos. Fotó: MTI/Veres Nándor Orbán Viktor a választások után másnap kijelentette, hogy családcentrikus politikát kíván folytatni. Mi lenne ennek a célja? Milyen eszközök állnak a rendelkezésére?