Az olaszországi harci tapasztalatokkal rendelkező 33. cseh legionárius gyalogezred Lamacs felől támadott 1918 szilveszterén és rövid időn belül elfoglalta a várost. 1919 első napján tárgyalások folytak a város átadásáról. A csehszlovák állam a közigazgatást 1919. január 1-e és 5-e között vette át. Jankó Zoltán, főispán és kormánybiztos, Kánya Richárd, a város polgármestere és Mitterhauser Károly városi főjegyző ünnepélyesen óvást emeltek a városnak, mint "magyarnémet" városnak a csehszlovák állam exponensei által való megszállása ellen. 1919 januárjának legelején Pozsony magyar és német polgári lakossága még úgy vélekedett, hogy az "idegen csapatok inváziója", az antantszövetséges cseh légiók a rendet és a közbiztonságot biztosítják. Magyar nemzeti jelképek. A határokról és Pozsony sorsáról úgyis majd a békekonferencia dönt. Samuel Zoch beszéde a Városi Színház előtt Samuel Zoch a Csehszlovák Köztársaság nevében, cseh katonai kísérettel, január 6-án vette át a városi közigazgatást Jankó Zoltántól, aki jegyzőkönyvben adott hangot tiltakozásának.
Szerepelhet bankjegyen is a címer, de természetes- vagy jogi személy nem használhatja. A sportolók csak akkor használhatják a címert, ha a sportot felügyelő miniszter és a külügyminiszter azt együttesen engedélyezi. Arról, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja [1] (Magyarország zászlaja) hogyan néz ki, szintén az Alkotmány 76. §-a rendelkezik. Azt, hogy a címer benne lehet-e a zászlóban, a már említett 1995. törvény alapján a címer használatára jogosult szerv vezetője engedélyezheti. Az 1991. évi VIII. Deagostini legendás autók. törvény rendelkezik a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről. Eszerint a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja, augusztus 20., államalapító Szent István ünnepe, Magyarország állami ünnepe, október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság - a harmadik köztársaság - kikiáltásának a napja (1989). Ezeken a napokon ki kell tenni a nemzeti zászlót [2] az épületekre.
2020. március 21., 13:17 Székelyudvarhely polgármesterét is megbírságolta a megye prefektusa a március 15-én kihelyezett magyar jelképek miatt. Magyar nemzeti és történelmi jelképek. Fotó: Facebook / Gálfi Árpád, Fotó: Lőrincz Csaba Gálfi Árpád polgármester az egyik közösségi portálon adott hírt péntek este a bírságról, és egyben csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a román kormányt Hargita megyében képviselő prefektus a világjárvány pusztítása közben sem felejt el bírságolni a magyar jelképek miatt. Adrian Panescu, a Hargita megyei prefektusi hivatal szóvivője az helyi portálnak elmondta: azért szabott ki a prefektus 5000 lejes (mintegy 1000 eurós) bírságot, mert a március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is. A Szé portál tájékoztatása szerint Székelyudvarhely egy részén nagyméretű kokárdákat függesztettek a lámpaoszlopokra a nemzeti ünnep előtt, máshol, így a központban is, a magyar állami zászló hivatalos méretétől eltérő, jóval hosszabb, kifeszített piros-fehér-zöld zászlók is voltak kihelyezve.
- MÁR CSAK KÖNYVESHÁZUNKBAN KAPHATÓ! Bolti ár: 1 199 Ft Online ár: 1 199 Ft A Magyar Szent Korona dolgairól Jéga Szabó Ferenc Bolti ár: 2 990 Ft Online ár: 2 542 Ft A Sumír örökségünk - A Bobula Ida hagyaték Dr. Bobula Ida A Fekete Madonna titka Gönczi Tamás Eredeti ár: 5 990 Ft Akciós ár: 4 990 Ft Az Istenek DNS-e Zecharia Sitchin Anunnakik, óriások, félistenek és az emberiség ősei Ősmagyar hagyományaink Gyűjteményes kiadás - 3 kötet egyben Megtakarítás: 7% Akciós ár: 6 500 Ft