Szintjéről. Orvosa további vizsgálatokat is kérhet, különösen akkor, ha belső vérzés okozta vashiányra gyanakszik, például: koprokultúra, vizelettenyésztés, endoszkópia, kolonoszkópia, méhbiopszia, kismedencei ultrahang. Vashiányos vérszegénység: kezelés A vashiányos vérszegénység fő kezelési lehetősége az vas-kiegészítők beadása, éhgyomorra, hogy a lehető leghatékonyabban szívódjon fel a testben. Ezeket a vaskészítményeket csak kezelőorvosa tanácsára, az általa megjelölt időtartamig és dózisban, általában néhány hónapig szedik. Ha azonban kellemetlen tüneteket tapasztal, például hasmenést, székrekedést, gyomorfájást, fémes ízt vagy hányást, ajánlott a kiegészítőket étellel együtt bevenni. Fontos, hogy a beteg gyomorégés esetén ne vegyen be savkötőt, mivel akadályozhatják a vas felszívódását. A vas-kiegészítőket 2–4 órás antacid távolságra kell bevenni. Javasolt is kiegészítés C-vitamin tablettákkal, amely elősegíti a vas hatékonyabb felszívódását. A vas-kiegészítők mellett szükséges étrend változó, amelynek tartalmaznia kell a magas vas tartalmú ételeket, mint például: vörös hús (sertés, marhahús, bárány, különösen olyan szervek, mint a máj), fehér hús (kagyló, szardínia, szardella, csirke, pulyka, kacsa), zöld leveles zöldségek (brokkoli, kelkáposzta, saláta, spenót stb.
Leggyakoribb kérdések a vashiányos vérszegénység étrendjéről Ismerje meg a gyermekkori vashiány figyelmeztető jeleit! Egészség - A gyermekkori vashiány tünetei, diagnózisa, a megelőzés lehetőségei és kezelése Gyermekünk, amíg el nem éri a felnőttkort, egyfolytában növekszik, nő a testsúlya, változik a magassága. Parasite jelentes A vashiányos vérszegénység étrendi kezelése Kerekférgek előrehaladott stádiumban Ez a növekedés csecsemő- illetve serdülőkorban a legerőteljesebb, ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani, ezért vashiányos állapot, majd vérszegénység alakulhat ki. Vérszegénység Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a vörösvérsejtek száma jelentősen lecsökken. Az anaemia gyakori betegség, számos fajtája ismert, és mindegyiknek különböző oka van. A vérszegénység előfordulhat önállóan, de súlyos betegség vészjelző tünete is lehet. A kérdés ismerete azért is fontos, mivel az enyhe vagy közepes súlyosságú vérszegénységnek nincsenek feltűnő, kiugró tünetei.
Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése. A vashiányos vérszegénység diagnózisa A betegség megállapításának első lépése mindenképpen a laborvizsgálat. Ennek során meg kell állapítani, hogy a panaszok hátterében egészen biztosan a vashiány áll-e, nem pedig valamely másfajta vérszegénység. A laborvizsgálat ez esetben egy egyszerű vérkép elkészítését jelenti, abból ugyanis már látható, ha vérszegénységről van-e szó, illetve az is, ha a vér oxigénszállító alakos elemeinek mérete kisebb a kelleténél, valamint festődésük halványabb. Vizsgálható továbbá az is, hogy a vérben milyen mennyiségben van jelen vas és vasszállító fehérje, mérhető az úgynevezett vastelítettség. A vashiányos vérszegénység kezelése A kezelés elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése. Tehát tisztázni kell, vérzésről van-e szó, meg kell keresni annak forrását, és meg kell azt szüntetni. Ha felszívódási zavar áll a háttérben, akkor ki kell deríteni, hogy azt mely egyéb betegség – jellemzően bélbetegség vagy gyulladás, esetleg bélférgesség – okozza.
A vasbevitel az étrenddel jelentősen befolyásolható, emiatt pedig nagyon fontos a teljes értékű, húst, halat, felvágottat, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazó étrend. Ez utóbbiakra azért kell figyelni, mert a sok vasat tartalmazó élelmiszerek mellett bizonyos ételek segítik, mások gátolják a vas felszívódását. Segíti a felszívódást az, ha elegendő C-vitamint és folsavat fogyasztunk. Hasonló hatása van a gyümölcsökben lévő fruktóznak is. A lényeg tehát az, hogy változatosan és tartalmasan étkezzünk. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.