Az úgynevezett kártalanítás napi tétele 1200 és 1600 forint között mozog. A bv. bírók ilyen esetekben azt is vizsgálják, hogy a fogvatartottnak hány napon keresztül kellett elviselnie a rossz körülményeket. Ez alapján jön ki az olykor milliós végösszeg. Bűnözőknek fizetett milliárdok A Magyar Helsinki Bizottság 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok jogainak érvényesülését, mígnem 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága (BVOP) úgy döntött, felszámolja az együttműködést a civil szervezettel, mondván, nélkülük is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Büntetés-Végrehajtási Csoport | Budapest Környéki Törvényszék. Ehhez képest – a Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint – 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt. Három éve összesen 678 654 650 forint, tavaly 3 495 528 842 forint, idén pedig eddig 533 937 700 forint kártalanítást fizettek ki a fogvatartottaknak. És ez a szám aligha áll meg itt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én mondta ki, hogy a túlzsúfoltság tömeges és rendszerszintű problémát jelent a hazai büntetés-végrehajtásnak.
Támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a kezdeményezést, hogy a büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének hatvannapos határidejébe ne számítódjon bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama. A testület a pénteki ülésén a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslathoz fogadta el a módosító javaslatot. Az előterjesztést hétfőn terjesztette be az igazságügyi miniszter, és azt sürgős tárgyalásban csütörtökön rendkívüli ülésen vitatta meg az Országgyűlés. A Ház várhatóan jövő kedden hoz határozatot a törvényjavaslatról. A tárca előterjesztése értelmében június 15-éig azonnal felfüggesztik a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését, és a határidőig a nemzeti konzultáció eredménye alapján szabályozzák újra az eddigi kártalanítási gyakorlatot. Kiemelt kép: ényi Márton
A most benyújtott törvényjavaslat 2013. július 1-jei hatálybalépést tartalmaz. A törvényjavaslat szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (pl. hulladéklerakó létesítése), valamint Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azoknak az eseteknek köre is, mikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni. Ilyen eset az, ha a kisajátítás már az ingatlanon lévő létesítmény, illetve állat- vagy növényvilág védelme miatt történik. A kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét is szolgálja, továbbá a szabályozás életszerűbbé is válik. Külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása csupán abból az okból, hogy a kisajátítás után a tulajdonosnál maradó terület nem érné el a beépítéshez szükséges legkisebb teleknagyságot, hiszen sokszor előfordul, hogy külterületi, több ezer négyzetméteres legkisebb teleknagyságok esetében sem a kisajátítást kérőnek, sem a tulajdonosnak nem érdeke a teljes terület kisajátítása.