2019. november 25. 11:13 MTI Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök, akik ellen számos fényes győzelemmel végződő délvidéki hadjáratot vezetett. Kinizsi – Mátyás király hadvezére – Könyvbenutazom. Ura halála után Mátyás végakaratával szembeszállva azonban nem Corvin János, hanem II. Ulászló megkoronázása mellett állt ki. A középkori magyar történelem egyik leghíresebb hadvezérének emlékét az egykorú forrásokon kívül számos monda és népmese is megőrizte. A híres győzelmi tánc A vakmerőségéről és testi erejéről híres Kinizsi Pál életének első feléről kevés hiteles értesülés maradt fenn. A személye köré szövődött mondakört Mátyás király olasz történetírója, Antonio Bonfini alapozta meg, akinek leírásából egy szegény paraszti sorból felemelkedő hős példája bontakozik ki: "Kinizsi Pál alacsony sorból származott, gabonaőrlő szárazmalomból került a katonasághoz, s először Magyar Balázs alatt szolgált.
Kinizsi Pál Mátyás király egyik híres hadvezére volt, akinek neve a magyar mondavilágba is bekerült. A herkulesi erejéről híres molnárlegény az ország egyik leggazdagabb főura lett, és fényes katonai karriert futott be. Népmesék, legendák fűződnek a nevéhez, és Tatay Sándor népszerű ifjúsági regényt írt róla. Ki is volt ez az alacsony sorból származó, de az ország bárói közé emelkedő férfi? Kinizsi - Mátyás király hadvezére | 9789638961976. Igazak-e a róla szóló legendák? Az egyik szerint apjának Bihar megyében volt malma, ahol a fiatal Kinizsi molnárlegényként dolgozott (az erdélyi Csucsán még mindig megmutatják a látogatóknak az állítólagos Kinizsi-malmot). Egy alkalommal Mátyás király vadászat közben betért pihenni a malomba, és egyik udvarhölgyének az óriási erejű Kinizsi – tálca híján – egy malomkövön nyújtott át egy pohár vizet. Az ifjú elképesztő ereje olyan hatással volt a királyra, hogy meghívta seregébe, ahol hamarosan kitüntette magát. Így szól a legenda, amire bizonyítékunk nincs. Akár lehetett is valami valóságalapja, mert Kinizsit kortársai is rendkívüli erejű embernek írták le.
Szolgálatai jutalmaként Kinizsi 1472-ben megkapta Vázsony várát, és így az ország egyik főura lett. A vár romjai Nagyvázsonyban Kinizsi megerősítette Vázsonyt, a vár lakótornya Magyarország legépebben megmaradt ilyen jellegű építménye. Ma is kedvelt turisztikai látványosság. Várúrként pálos szerzeteseket telepített Vázsonyba, és számukra kolostort építtetett. A kolostor impozáns romjai ma is láthatók. A pálosok voltak az egyetlen magyar szerzetesrend megalapítói, bár a lengyelek ezt vitatják. 1480-ban Kinizsi feleségül vette vezérének, Magyar Balázsnak a lányát, Benignát. Nászajándékként megkapta Somló várát. A legnagyobb katonai sikereit Kinizsi Pál a déli határoknál aratta az oszmán-törökök ellen. Bár Mátyás királyt nyugati hadjáratai foglalták le, nem hanyagolta el a Délvidék védelmét sem. A legyőzhetetlen hadvezér Kinizsi Pál. A törökök nagy hadjáratokat Nándorfehérvár után már nem vezettek Magyarország ellen, de kisebb-nagyobb csapataik rendszeresen betörtek az országba. Kinizsi 1477-ben már temesi ispán volt, így a déli határvédelem az egyik fő feladata lett.
Kinizsi ekkorra a hadvezérek közé emelkedett, ugyanis a két cseh hadjárat – 1468, 1471 – után a lengyelek ellen vívott 1474-es boroszlói háborúban is kitüntette magát, három évvel később pedig már saját serege élén vezetett várostromot Alsó-Ausztriában. Hőstetteit Mátyás gazdag adományokkal honorálta: 1472-ben Kinizsinek ajándékozta Nagyvázsonyt – a hozzá tartozó birtokokkal együtt –, a hadvezér esküvője után pedig "hozományként" Somló várát is átadta. Erőfeszítései nyomán Nagyvázsony és környéke a XV. század végén ugrásszerű fejlődésnek indult. A fekete sereg rettegett katonája nem csak a kezébe került várakon végzett komoly erődítési munkálatokat, de a pálosok számára épített kolostorral és templommal a kulturális élet vérkeringésébe is bekapcsolta birtokát. Nagyvázsony Kinizsi alatt lett az a kiterjedt komplexum, melynek romjai ma népszerű turistalátványosságnak számítanak. 1478-tól az oszmánok ellen hadakozott, Mátyás ugyanis ebben az esztendőben Temesvár urának és alsó-magyarországi főkapitánynak tette meg őt.
Az egyik portyázó kontingens parancsnoka Kinizsi volt, aki 2000 lovasa élén tökéletesen megoldotta feladatát. Élete legnagyobb győzelmét Kenyérmezőn aratta 1479 októberében. Az év őszén egy 20000 fős oszmán sereg kelt át a Dunán, és a szász területeket pusztítva nyomult észak felé. Az uralkodó Báthori Istvánt, az erdélyi vajdát és Kinizsit, a déli végek főkapitányát küldte ellenük, a két ellenséges sereg pedig Kenyérmezőnél találkozott egymással. Az ütközet a túlerőben lévő törökök számára indult kedvezően. Az erdélyi sereg kezdett visszaszorulni, a több sebet kapott vajda pedig csak az egyik embere vitézségének köszönhette az életét. A csata fordulópontját Kinizsi rohama jelentette. Sajnos az egymásnak ellentmondó forrásokból nem lehet pontosan tudni, hogy ott volt-e már az ütközet elején is vagy pedig késve érkezett a csatatérre, de a fellépése mindent megváltoztatott. A jobb szárnyról indulva először a vele szemben álló török lovasokat söpörte el, majd a páncélosai oldalba kapták, végül bekerítették az ellenség derékhadát, mely hatalmas veszteségeket szenvedett.