Nem támogatja a Clark Ádám térre tervezett, gigantikus Makovecz-emlékművet az elhunyt építész családja. Mint írták, őket sem kereste meg senki a szoborral kapcsolatban, ráadásul túlzónak tartják annak méreteit is. Makovecz Imre családja is csak a sajtóból értesült arról, hogy Melocco Miklós gigantikus szoborral állítana emléket a Kossuth-díjas építésznek. Elhatárolódik Makovecz Imre családja a gigantikus emlékműtől. Makovecz Imre (középen) családja szerint mindenképpen emlékművet érdemel, csak nem ekkorát, és nem a Clark Ádám téren Forrás: MTI/Kovács Tamás Melocco Miklós korábban azt mondta a Heti Válasznak: az emlékmű egy 14 méter magas torony lesz, mögötte magasodik öt jegenye, és lesz benne egy kétméteres Makovecz-arc, pajzs alakú fülkében. A szobrász a 2011-ben elhunyt építész emlékművét a sikló lábához tervezi, amihez át kell onnan helyezni a 0-s kilométerkövet. Fenntartásaik vannak A Makovecz család az MTI-hez eljuttatott közleményében határolódott el a tervektől, amelyeket állításuk szerint még nem is látták. Hangsúlyozták, hogy az emlékművel kapcsolatban semmilyen szinten nem született döntés, sem annak helyszínéről, sem annak végleges formájáról.
Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, gyakran direkt öntvényként is használja. 1981-ben Zsámbékon lelt otthonra, azóta is itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzett egyetemi tanárának nevezték ki. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag. Év 12877 Rómában született. 1955-1961 Magyar Képzőművészeti Főiskola. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Melocco Miklós is átvette a Corvin-láncot | hírek.sk. Mesterei: Gyenes Tamás, Mikus Sándor, Pátzay Pál. Díjak 2014 A Nemzet Művésze díj 1988 Magyar Örökség díj Kossuth-díj 1987 Podmaniczky-díj 1985 Neugeld Anna Alapítvány díjazottja 1982 Érdemes művész 1975 Munkácsy-díj 1973 XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, Szeged 1966 Stúdió-díj Kiállítások 1995 Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest Zsámbék 1991 Kortárs képzőművészet, Magyar Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, Budapest. Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest. 1990 Fővárosi Képtár, Budapest. 1986 Toronto. Uitz Terem, Dunaújváros. Műcsarnok, Budapest. Kunstmesse, Basel. 1980 Szobrászati Biennálé, Monza.
Tanulmányok 1955−1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest Oktatói tevékenység 1990−: Magyar Képzőművészeti Egyetem, címzetes egyetemi tanár Művészeti szervezeti tagság 1961–: MKISZ (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja), később MAOE, tag Magyar Szobrász Társaság 1992–2011: MMA társadalmi szervezet tagja 1998−2001: Nemzeti Kulturális Alapprogram főbizottság, tag 2001–: Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres, tag (Párizs) 2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
Balogh Miklós volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a vállalat nyereséges budapesti részlege 600 fővel kiváljon az anyacégből, ám ekkor a felső vezetés titokban már tárgyalt a teljes vállalat privatizációjáról. Amikor a vevő, egy New York-i tőzsdén bejegyzett kanadai cég tulajdonosa tudomást szerzett a kilépési szándékról, az a döntés született, hogy két részvénytársaságot hoznak létre ugyanazon tulajdonosi körrel. Tóth Árpád és felesége, Lichtmann Anna sírja - Barangolás sírkertekben - diakszogalanta.qwqw.hu. A fővárosban megalakult Reneszánsz Rt. -t a vállalat addigi középvezetői irányították, s szindikátusi szerződést kötöttek, miszerint a dolgozók részvényeket kapnak, a korábbi csúcsvezetők és a tulajdonosok pedig nem szólhatnak bele a vezetésbe. Ezért a felső vezetők csak a felügyelő bizottságba és az igazgatótanácsba kerültek be, a vezetésbe nem. "Ám amint kiderült, hogy mi nyereséget termelünk, a másik cég viszont veszteséget, a Reneszánsz neve alatt összeolvasztották a két társaságot, s felrúgták a megállapodást is, miszerint a profitot vissza kell forgatni a cégbe. Elkezdték a pénzt kivenni, megakadályozva a szükséges fejlesztéseket.