Bár a vallás teremtésének pontos körülményei ismeretlenek, a legendás misztikus En no Gyoja tulajdonítható. Az aszketikus szerzetes és a gyógyszertár nem ismeretes nagy valószínűséggel az En-ről, kivéve, hogy 699-ben a japán császári udvaron tévelygették és állítólag természetfeletti hatalmak voltak. Egyes történetek szerint a Mt. Házi és Uti Uj Kalendariom, Kristus Urunk' Születése utan 1782-dik Estendöre ... - Stanislaus Dubranowski - Google Könyvek. Fuji minden este a vonat és a worship. Amint En életében élt, a Shugendo vallás erősen az aszketizmust és a hegyi istentiszteletre összpontosít. Ezek a buddhizmusban vannak jelen; Az En no Gyoja idejéből azonban a Shugendo gyakorlói ezt a gyakorlatot egy másik szintre emelték, szigorú képzést folytattak és nagyon szigorú étrendet alkalmaztak. Ezek az istenfélő Shugendo követőket yamabushi-nak nevezik, vagyis "egy embert, aki egy hegyen fekszik" vagy "hegyi pap". Ezek egykor olyan hegyvidékiek voltak, akik a hegyekben éltek és intenzív edzésen mentek át. Yamabushi a vízesések alatt ülne, mint a kitartás és a meditáció gyakorlásának módja, harcművészeteket is képeztek, gyakran szamurájon harcolva és nagy harcos papokká váltak.
– Ominesanji templom No, de nézzük is, honnan ered ez a szokás, miért nem kívánatos látogatók a hölgyek a szent hegyen? Történetünk a 8. században kezdődik, ekkor alapította meg ugyanis En no Gyoja, híres japán aszkéta, akit hagyományosan a shugen-do (修験道) irányzat megalapítójának tartanak, a hegy tetején található templomot. Maga a shugen-do ("az önuralom megszerzésének útja") egy buddhista aszketikus irányzat, mely mágikus praktikákból, valamint testi és szellemi tréningből épül fel, s melyet a hegyekben élő aszkéták (akiket yamabushinak (山伏), azaz "hegyi leborulás"-nak, valamint Shugenjanak (修験者), shugen-do vallást gyakorló személynek is hívtak) gyakoroltak. Magyarország történeti: földirati s állami legujabb leirása; hivatalos uton ... - Imre Palugyay - Google Könyvek. A 10. századtól az Omine hegyet tartották Japán egyik legszentebb hegyének. Aszkéta szerzetesek lakhelyévé vált, akik fogadalmat tettek az önmegtartóztatásra, és hogy kerülnek mindenfajta világi örömöt és testi gyönyört. Innen is ered, hogy a 13. századra a hegyre vezető zarándokútról már teljesen kitiltották a nőket, így a szerzetesek még véletlenül se estek kísértésbe.
Gyakran harcoltak a szamuráj mentén, és nagy harcospappá váltak. Noha néhányuk továbbra is így él a modern időkben, a yamabushi kifejezés a Shugendo követőinek leírására szolgál. A modern yamabushi évente egyszer gyűl össze, hogy megünnepeljék hagyományaikat. © 南 無 観 自在 / WikiCommons A Shugendo évszázadok óta virágzik, bár csendesen, ennek fennállását azonban a 19. század fenyegette. A Meiji-korszak alatt (1868-1912 CE), amikor a reformációk Japánt gyorsan átalakították egy mezőgazdasági, feudális államból a nyugati technológia és kultúra által befolyásolt ipari nemzetré, 1872-ben teljes egészében betiltották. Sok Shugendo helyet és szimbólumot eltávolítottak vagy megsemmisült. A buddhizmust nem tiltották meg, de hivatalosan elkülönítették a sintótól, amely akkoriban a nemzet "hivatalos" vallásaként árnyékolta be. Mi a Shugendo ősi vallása? - Japán 2022. Ennek célja az ország birodalmi vonalának erősítése volt, amely utódját a shinto napfény istennője, Amaterasu vezette. A II. Világháború végén azonban kiderült, hogy a császár isteni hatalma kidolgozásnak számít, és a szerepet pusztán a fej alakjára csökkent.
Japán a futurisztikus épületek és technológiák országa, ahol az újítások gyorsan terjednek, és ahonnan a legextrémebb divatirányzatok jönnek. Nem is gondolnánk, hogy határain belül léteznek még olyan részek, hol az elmúlt korok nemi megkülönböztetései és kitiltásai ma is élnek és szigorúan be is vannak tartatva. Az Omine hegy Honshu szigetén található, a Kansai régióban, Nara városától nem messze. Érdekessége, hogy itt található a japán buddhizmus shugen-do ágazatának központja; a főtemplom a hegy tetején helyezkedik el. 2004-ben az UNESCO a világörökség részének is nyilvánította a területet. A másik, sokak számára talán bicskanyitogató információ, hogy a hegyet csak férfiak látogathatják, a nők ki vannak tiltva. A hegy lábánál táblák figyelmeztetnek, hogy az erdei kapukon túl tilos a belépés a hölgyeknek. A táblán látható szöveg magyar fordítása: "Nőknek tilos a belépés – A vallási hagyományokból eredendően a szent hegy, Omine szabályzata megtiltja bármely nőnek, hogy a kapukon túl folytassa a hegymászást. "
20 m magas sziklafalon kell felmásznia 2. A második próbatétel a "Nishi no Nozoki", A Nyugati Bepillantás próbája. Itt a tanoncot egy 65 m magas sziklafal tetejéről lógatják le fejjel lefelé, s be kell vallania a bűneit, valamint meg kell fogadnia, hogy engedelmeskedni fog a társadalmi és vallási szabályoknak. 3. A harmadik, s talán legveszélyesebb kihívás a "Byodo Iwa", az Egyenlőség Kövének próbája. Ezt csak különleges kérésre szervezik meg. Lényege, hogy a nagy sziklát egy keskeny sziklaperemen kell körbemászni, miközben alattunk hatalmas szakadék tátong. A hegy egy nagyon vitatott helye Japánnak. Egyrészről a hagyományok tisztelete és az ősi vallási gyakorlatok megőrzése szempontjából kulturálisan fontos értéket képvisel, viszont a nemi megkülönböztetés és kitiltás miatt világszerte női szervezetek és aktivisták célpontjává vált. A kérdés nem egyszerű. Az Omine hegy 2004 óta az emberi világörökség része, viszont az emberiség fele számára megközelíthetetlen. Lehet-e haladni a korral és társadalmi változásokkal úgy, hogy közben megőrizzük a vallási hagyományok legfontosabb elemeit?
A kormányzat viszont 1872-ben a modernitás nevében eltörölt mindenfajta "babonás gyakorlatot", ideértve a mitológiai lényekbe, mint a Yokaiba (démonikus lények) és Yureibe (szellem), vetett hitet, valamint a nemi megkülönböztetésen alapuló kitiltásokat a szent templomokból és hegyekről. A Fuji hegy is ekkor vált széles körben látogathatóvá a nők számára. A szabályozás 1945-ig állt fenn, s ez idő alatt az Omine hegyen bezárták a templomot és a shugen-do szertartásokat titokban végezték. Az 1945-ös Japán Kulturális Törvény viszont visszavonta a korábbi rendelkezéseket, s a shugen-do szerzetesen rögtön visszakövetelték a hegyet, kitiltva immáron sokadjára a női látogatókat. A hegy maga 1719 m, s manapság olyan remete szerzeteseknek ad otthont, akik a természet és ember egységében hisznek, és sámánisztikus rituálékat gyakorolnak. Az odalátogató férfi hegymászók pedig 3 bátorsági próbatételen is részt vehetnek, hogy teszteljék lelki erejüket és kitartásukat. elsőt "Kane Kane Iwa", -nak, Függő Kő vagy Rákkő próbatételnek hívják, mikor is a résztvevőnek egy kb.