Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. törvény (a továbbiakban: Étv. ) 2. §-a a következő 45-47. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) "45. Rozsdaövezeti akcióterület: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló terület, függetlenül attól, hogy a barnamezős területek 8. § (7) bekezdése szerinti lehatárolása megtörtént-e. 46. Azonnali rozsdaövezeti akcióterület: olyan rozsdaövezeti akcióterület, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, illetve azok folyamatban vannak vagy rövid időn belül elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők, és a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet.
(5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárásokban az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben meghatározott tervtanács szakmai véleményében az építészeti-műszaki tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlotta. " 4. a következő 60/F. §-sal egészül ki: "60/F. § (1) E törvénynek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 2018. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv. ) megállapított 19. § (3)-(5) bekezdését - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E törvénynek a Mód. -nyel megállapított 19. § (3)-(5) bekezdését alkalmazni kell a hatálybalépését megelőzően indult folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban. (3) E törvénynek a Mód. § (3)-(5) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a Mód. hatálybalépését megelőzően került sor a végleges építési vagy fennmaradási engedély kiadására, vagy az elvi építési keretengedély megadására. "
A tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is.
2. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. ) Korm. rendelet Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13. rendeletet is. A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.
(II. ) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról Az építésügyre vonatkozó legfontosabb jogszabályok 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 310/2015. rendelet a tervpályázati eljárásokról 236/2013. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről 152/2014. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 487/2013. 17. rendelet az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról 496/2016.