A 2020-as Év vadvirágát három tavaszi virágzású növényfaj közül választhatjuk ki, melyek mindegyike ritka és védett hazánkban. A mostani szavazáson résztvevő növények virágzása csak márciustól májusig tart, zöld részei mindhárom fajnak megfigyelhetők az év nagy részében. A válaszható fajok között van lomberdei faj, hegyvidékek középhegységeinkbe leereszkedett képviselője és mediterrán tengerpartoknak a Kárpát-medence középen is megjelenő faja. Közülük idén is a legtöbb szavazatot kapó növény lesz a jövőre az Év vadvirága. A szavazatok az Év vadvirága honlapján adhatók le december 10-ig, ezután adjuk hírül, hogy melyik növény lett a 2020-as Év vadvirága. Báránypirosító (Alkanna tinctoria) A Földközi-tenger homokos, homokköves tengerpartjainak jellemző növénye, és hasonlóképpen jellemző a Duna–Tisza köze homokbuckáin is. Tavasszal előbb tőlevelei, majd április-májusban kék virágai jelennek meg. Gyöktörzsének bíborvörös festékanyagát régen bárányok jelölésére használták, innen ered magyar elnevezése.
Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazáson az Év fája címet idén a tatár juhar (Acer tataricum) nyerte el. A tatár juhar már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj. Napjainkra az alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult, hegy- és dombvidékeken pedig kevésre becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős, emellett pedig szárazságtűrése, alacsony termete, színes termése és őszi lombszíne kiváló parkfává teszi. A Magyar Természettudományi Múzeum által indított voksoláson a szavazatok több mint felét megszerezve a májvirág (Hepatica nobilis) érdemelte ki az Év vadvirága címet. A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, kék virágokat hoz, melyek olykor akár rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, a máj lebenyeire emlékeztetnek. Egész télen át fellelhetők, ha nem fedi be őket a hótakaró. A kis termetű növény alig öt-tizenöt centiméter magas.
Bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke ötezer forint. A Magyar Mikológiai Társaság is megnevezi minden évben az Év gombáját. Idén a pompás megjelenésű, piros színe miatt a tavaszi erdők egyik ékkövének tekinthető csoportos csészegomba (Microstoma protractum) kapta e kitüntető címet. Általában nagyobb csoportokban terem, öt-tíz példány alul összenő; néha elágazó. A csészék kettő-négy centiméter hosszú nyél végén terülnek ki. Korhadékbontó faj. A termőtest négy-tíz milliméter átmérőjű, nyeles csésze. Eleinte gömb alakban zárt, később csillagalakban, hegyes karéjokkal felnyíló, kívül fehér szőrös. Nem ehető. A szolnoki szakértő szerint az alföldi klíma nem kedvez a gombáknak Az Év fajaival kapcsolatban Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke megjegyezte, hogy vidra megyénkben is szép számban előfordul, így a megyeszékhely környékén is fellelhető. Főként a Holt-Tisza ágainál találkozhatunk vele, és bár a folyó mentén is előfordul, az állóvíz sokkal jobban életfeltételeket nyújt neki.
Nemes májvirág. A fotót Nagy Erika készítette a Balaton felvidéken. Forrás: Nagy Erika A májvirág kora tavasszal, márciusban, áprilisban nyílik, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből ("szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum blogján. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Éppen ezért irtották, mert gyakran a takarmány, búza közé került. A mondás úgy tartja, "nincsen búza konkoly nélkül". Kutatások alátámasztották ezt a mondást, ugyanis a vetési konkoly pozitívan hat a gabona növekedésére, mert azok magasabbra nőnek, ha vetési konkoly van a közelben. A gabonák közé keveredve, zúzás hatására a konkoly magjai belekeveredtek a lisztbe, amely könnyedén megmérgezte a lisztet. Érdekesség, hogy míg fogyasztása mérgező volt emberek és állatok számára is, a népgyógyászatban bőrbetegségeket gyógyítottak vele. A szegfűfélék családjába tartozó Vetési konkoly, átlagosan 50-100 cm magas növény. Eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, de nem csak hazánkban, világszerte is elterjedt gyomnövény. Gyönyörű lila, bíborszínű, belseje felé világosodó virágai öt sziromból állnak. Sziromlevelei is különlegesek, szélei hullámosak, csipkések. Magányosan fejlődnek, ugyanis egy száron csak egy virág található, amelyek 2-4 cm-es virágkocsányon nőnek. A vetési konkoly május és július között virágzik.