Az év utolsó napjaiban levelet írt Mussolininek, Antonescunak és Horthynak, mely kapcsán Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke kifejtette: "…az eddigi önkéntes részvételünkből egyszerre kötelességet csináltak". A magyar 2. hadsereg gyalogos alakulata a Don-kanyarnál (Fotó: Nemzeti Fotótár) Wilhelm Keitel tábornagy 1942. január végén Bukarestben meg is állapodott Antonescuval, hogy a románok még több katonát küldenek a frontra. A trianoni diktátummal gúzsba kötött magyar haderő felfegyverzését csak a közvetlenül a háború előtt, 1938-ban megkötött bledi egyezmény tette lehetővé. Az akkor kidolgozott Huba-hadrend három hadsereg felállítását irányozta elő. Jelentős fegyverbeszerzések és licence-vásárlások történtek, olasz és svéd forrásból. A honvédség ereje mindezek ellenére sem közelítette meg a Vörös Hadsereg szintjét. 79 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött a nagy erejű támadás a Don-kanyarban (Híradó 2022.01.17.) | Pápa és Vidéke. Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Keitel tábornagy Budapesten is tárgyalt. A teljes magyar haderő bevetését kérték. Bárdossy hosszas unszolásra megígérte: Magyarország hajlandó lehetőségeinek legszélső határáig elmenni.
Leszakadt az ég, s lángba borult a hómező a Don partján 1943. január 12-én, amikor megindult a Vörös Hadsereg gőzhengere és elsöpörte a magyar királyi 2. honvéd hadsereg addigra már legyengült csapattesteit. A magyar katonák hősiessége sem tudta megállítani az ellent. 1943. január 12.: Tisztelet és dicsőség a hősöknek - Levél a Don-kanyarból | Vadhajtások. 79 évvel ezelőtt a fagyos hómezőkön gyilkos csata dúlt. Magyarország 1941 nyarára, amikor is Németország megindította a Szovjetunió elleni offenzíváját, még nem készült fel egy komolyabb háborúra. A hadjárathoz azonban a németek oldalán rögvest csatlakoztak a románok és a szlovákok, akik abban reménykedtek, hogy a Wehrmacht gyors győzelme után majd visszavehetnek valamit abból, amit az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott. Ez pedig Magyarországot is lépéskényszerbe hozta. Ráadásul négy nappal a Barbarossa hadművelet nyitánya, vagyis 1941. június 22-e után felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát, a Kárpátokban lévő Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatot pedig Rahó közelében géppuskatűz alá vettek szovjet felségjelű repülők.
A mai nap az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… és a magtalanul elveszett magyar fiakra emlékezünk… Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett… A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött. A túlerő mértéke élőerőben 2, 7:1, tüzérségben 5:1, páncélosokban 1, 3:1. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt. 1943 január 12.01. A -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban). Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.
Természetesen mindenkire vonatkozott, aki túl korán elhagyta helyét. Ilyen egyének sajnos csaknem valamennyi hadosztálynál akadtak. A kivizsgálást nem tartom szükségesnek. A 13. könnyű hadosztály csapatai a harcok alatt megtették kötelességüket. " Az idézett szabályzati pontok és a későbbi hadseregparancsok ékes bizonyítékai annak, hogy az 1989 előtti osztályharcos és eleve elítélő szemléletet ma is preferáló álnemzeti történetírás rossz úton halad, amikor szelektív módon, saját értékrendszere szerint rajzolja meg a magyar 2. 1943 január 12 juillet. hadsereg pokoljárását. Ez pedig minden, csak nem a tacitusi elvekre építkező történetírói hagyományok ápolása. Feltehetjük a kérdést, Jány mikor cselekedett volna helyesen? Ha úgy tesz, mint a szombathelyi III. hadtest parancsnoka, gróf Stomm Marcel altábornagy, aki sértettségében és tehetetlenségében – fittyet hányva valamennyi katonai szabályozóra – 1943. február 1-jén feloszlatta hadtestét és sorsára hagyta a rábízott ötvenezer honvédet és munkaszolgálatost? Szerencsére seregtestében akadtak olyan vagány és rámenős törzstisztek, akik a rájuk bízott csapatokat nem hagyták cserben, hanem kivezették azokat a bekerítésből és tizenkétezer embert mentettek meg a fogságba eséstől.