Pszichológusként azt tapasztalom, hogy a szorongás mindennapjaink szerves része. Szinte nincs olyan ember, akit valamilyen módon vagy mértékben ne érintene. A fokozatokban és a rá adott reakcióinkban vannak az egyéni különbségek. Bizonyos esetekben erős tünetekben nyilvánul meg, ami pszichiátriai diagnózis felállítását indokolja, sokszor azonban nem éri el ezt a súlyossági szintet, ám így is szenvedést okoz. A szorongásukhoz való viszonyukban is eltérnek egymástól az emberek: vannak, akik megadják magukat neki, mások elhárítani igyekeznek, és léteznek olyanok is, akik a küzdést választják, melynek gyakori módja a kompenzáció. Mindenki a maga tudása, képessége, habitusa szerint próbál boldogulni. És mivel ilyen általános, szinte valamennyiünket érintő problémáról van szó, érdemes megvizsgálnunk kicsit alaposabban, hogy miből is fakad, miként tanácsos megközelítenünk. Szorongásos zavarok - Benyovszky Orvosi Központ. A mélylélektan atyja, Sigmund Freud felettes-énnek (szuperego) nevezi a nevelés, a szocializáció során kialakuló, szigorú elvárásokért és lelkiismeretért felelős személyiségrészt, és azt vallja, hogy neki köszönhetően tud az egyén beilleszkedni a társadalomba és felelősségteljes polgárként viselkedni.
A kórosság vizsgálata II. A felnőtt pszichopatológia néhány infantilis előállapota 87-123 Az infantilis neurózis 87-90 Táplálkozási zavarok 93-94 A tipegő magatartás-zavarai 94 Átmeneti kényszeres fázis 95 A fallikus fázis, a kora-serdüléskor és a serdülőkor zavarai 95-96 Antiszocialitás, nehezen nevelhetőség és bűnözés, mint a gyermekkor diagnosztikai kategóriái 96-99 A kor-tényező a szociális fejlődésben.
Elérhető célnak tűnt, hogy a szülők felvilágosításával és a nevelés körülményeinek megváltoztatásával eltüntessék ezeket a veszélyeket a következő gyermek-generációból, s hogy ezzel - a neurózis megelőzését szolgálandó - létrehozzák azt, amit reménykeltőén "pszichoanalitikus nevelésnek" neveztek. Az e cél elérését szolgáló kísérletezést soha nem adták fel, bármilyen nehezen elérhetőnek és meghökkentőnek is tűntek néha az eredmények. Az ezeket a kísérleteket kísérő bizonytalanság nagy része elkerülhetetlen volt. A neurotikus zavarok – mi ez a betegség, az oka a? Leírás, a tünetek és a betegség neurotikus zavarok megelőzése. Abban az időben lehetetlen volt teljes betekintést nyerni az ösztönök, indulatok, tárgykapcsolatok, Én-szervezettség, Én-funkciók és Én-védő mechanizmusok, internalizációk és ideálok, az Ösztönén és az Én egymástól való kölcsönös függése és az ebből eredő fejlődési defektusok, regressziók, szorongások, kompromisszum-képzések és jellemtorzulások bonyolult hálózatában. Védett tartalom, csak terminálról érhető el.
pszichiátriai megbetegedések (továbbá a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből eltávolították). Helyén a "rendellenesség" (pl. Szorongásos zavar, disszociatív rendellenesség stb. ) Kifejeződése előnyös volt, a neurotikus alanyban kifejeződő tünetek kezelésére. Így a "neurózis" kategóriába tartozó morbid képeket így osztották fel: Szorongásos zavarok; Szomatoform zavarok; Disszociatív rendellenességek; Fóbiás rendellenességek; Obszesszív-kompulzív zavar; Dysthymicus rendellenességek. A "neurózis" kifejezés ezért pszichológiai rendellenességek nagy csoportját tartalmazza; a közös pszichopatológiai magot a szorongás képezi, de a klinikai szinten nincs egyetlen egyenértékű: ezért a probléma jelentősége és területe elveszítette a specifitást. A korábban neurotikusnak tekintett állapotokat ma "akut stresszreakciónak" és "adaptációs rendellenességnek" nevezzük, és más klinikai képsorokkal helyettesítettük. Azonban a neurózis elégséges lehet ahhoz, hogy megváltoztassa egy személy működését számos területen, és ez a kifejezés még mindig felhasználható a szorongásos tünetek és a kapcsolódó viselkedést aktiváló konfliktusdinamika központi jellegének leírására.
A hasnyálmirigyenzimek hiánya, valamint a külső elválasztású mirigy elégtelen működése okozza a betegséget, mely öröklődik. Itt is nagy szerepe van a korai felismerésnek és kezelésnek. Vizsgálataink: - széklet emésztettség - laktóz / tejcukorérzékenység - allergia tesztek - lisztérzékenység szerológiai vizsgálata - lisztérzékenység genetikai vizsgálata - vitaminszintek ellenőrzése - cisztás fibrózis