Cary and Michael Huang, egy középiskolás kaliforniai testvérpár úgy döntött, hogy megrajzolja a létező világ mércéjét. Egy ingyenes 2D CAD szoftvert felhasználva el is készítették az interaktív animációt, amelynek első változatával már tavaly nyáron előrukkoltak. A tökéletesített mérce is elérhető már ezen a linken, vagy bármelyik képre kattintva. Az ifjak igazán zseniális és nagyon szórakoztató animációval álltak elő, amely sok ismeretet is nyújt, ugyanis az egyes objektumokra kattintva azok rövid angol leírása is megjelenik. A skála fordítása már sok nyelvre elkészült, sajnos magyarra nem. De talán egyszer akad erre is vállalkozó, hiszen az iskolai oktatásban is kiválóan használható eszközt alkotott meg a két Huang. Egy kérdést azonban mindenképpen érdemes végig gondolni, mielőtt eljátszanánk a skálával: – Mekkora az univerzum? – Micsoda kérdés?! A Világmindenség méretei és léptékei - Mi mekkora az Univerzumban? (1080p, magyar felirattal) - YouTube. Hát végtelen. Charles és Kai Huang Lehet, de azért ez nem olyan biztos, hiszen a megfigyelhető világegyetemen túl csak az elméleti megfontolások vezetnek.
Tehát az adott dimenzión belül nem léphetett fel egy robbanás, hanem új dimenziókat hozott létre, melyekben már robbanhatott. Tehát ezek szerint ez egy dimenziórobbanás, s az anyag nem csak az általunk ismert három dimenzióban terjed, hanem az ezek után kialakult magasabbakban is, hiszen a tágulás nem állt meg a harmadik dimenzió kialakulásával. Miért is állt volna meg? Hogy a mostanra létrejött dimenziók száma mekkora, még csak tippelni sem tudom, de biztosan jó pár. Ám most térjünk vissza a Hawking-elmélethez. Ô azt mondta, hogy az univerzum a végtelenségig tágul. Én sajnos ebben sem tudok egyetérteni vele. Hiszen ô saját maga mondta, hogy a nulldimenziós állapot (borsószem) csak egy pillanatig, azaz a legrövidebb idôegységig tartott. Megerősítést kaphat az univerzum ötödik eleme - Computerworld. Ezek szerint kellett lennie valaminek elôtte is. Na de mi történhetett elôtte az univerzummal? Következtessük most ez ki egyszerô logikai alapon. Tágulni nem tágulhatott, mivel egy adott mennyiségû anyagból tágulás folyamán nem alakulhat ki egy nulldimenziós anyaghalmaz.
Minél nagyobb a z, annál nagyobb a vöröseltolódás, és annál távolabbi a galaxis. Példaként vegyük az egyik legtávolabbi galaxist, amelyet megfigyeltünk, és amelynek vöröseltolódása 7, 5. Ennek segítségével meghatározhatjuk a távolságot úgy, hogy kiszámoljuk, mennyi ideig jutott el hozzánk a fény. 7, 5-ös vöröseltolódással ez körülbelül 13 milliárd év. Azt gondolhatnánk, hogy ez azt jelenti, hogy 13 milliárd fényévnyire van, de 13 milliárd évvel ezelőtt az univerzum kisebb volt, tehát valójában közelebb volt, amikor a fény elhagyta a galaxist. Ha ezt a távolságot kiszámítja, akkor ez csak egy rövid, 3, 4 milliárd fényévnyi távolságra volt. Most a galaxis sokkal távolabb van ennél. Miután a fény elhagyta a galaxist, a galaxis tovább távolodott tőlünk. Jelenleg körülbelül 29 milliárd fényévnyire van. Mekkora az univerzum dokumentum film. Ami határozottan több mint 13, és jóval több, mint az eredeti 3. 4. Általában erre a nagy távolságra gondolnak az emberek, amikor az univerzum méretét kérdezik. Ezt együttmozgási távolságnak nevezik.
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével, egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással - olvasható az ELTE közleményében. Néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációs hullámokat egy feketelyuk-ütközésből. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás is ezt a technológiát használta. Kiderült, hány éves az univerzum valójában. Megvan az idei WWDC időpontja - Mobilarena Okostelefon hír. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre (Floridai Egyetem, az ELTE volt hallgatója), Haiman Zoltán (Columbia Egyetem, New York, korábban az ELTE Békésy György-ösztöndíjasa) és Kocsis Bence (Oxford Egyetem, az ELTE korábbi hallgatója és adjunktusa, jelenleg is külsős témavezetője).
Az Apple nemzetközi fejlesztői konferenciája június 6-án nyitja meg online kapuit. Hirdetés Amellett, hogy az Apple saját telefonjainak, táblagépeinek, óráinak és számítógépeinek hardverét és szoftverét makulátlanul összehangolja, saját platformjain a leglelkesebb a fejlesztőközösség is, így például sok szolgáltatás és játék először valamelyik almás alkalmazásáruházban bukkan fel. A Worldwide Developers Conference, röviden a WWDC ezért kiemelkedően fontos éves esemény, és itt beszél az Apple először a soron következő rendszerverziókról. Idén a 2022. június 6-10-e közötti konferencián hullhat le a lepel az iOS 16, az iPadOS 16, a MacOS 13, a tvOS 16 és a watchOS 9 szoftvergenerációkról. Ehhez nem ritkán termékbemutató is tartozik – a MacRumors például új Mac Pro és MacBook Air verzióra tippel, további lehetséges meglepetésekkel.
Mire azonban ilyen szépen összeállt a kép, addigra – talán nem is túl vékony – hajszál került a levesbe. Az 1990-es évek végén a nagyon távoli, Ia típusú szupernóvák megfigyelése arra engedett következtetni, hogy a Világegyetem – a fent vázolt képnek ellentmondva – gyorsulva tágul. Az elmúlt évtizedben a felfedezést több más, független megfigyeléssel is igazolták, az eredményt 2011-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el. A WMAP űrszonda a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás hőmérsékletében a 600 milliomod fokos ingadozásokat is ki tudta mutatni. Az eredmények közelebb vittek a korai Világegyetem történetének megértéséhez Forrás: NASA A gyorsulva tágulást egy feltételezett, egyelőre ismeretlen természetű sötét energia okozza. Mennyisége megbecsülhető, eszerint a Világegyetem energiájának 74%-át ez a sötét energia teszi ki, további 22%-ot pedig az ugyancsak ismeretlen sötét anyag. Márpedig, ha valaminek a 96%-a ismeretlen, akkor bőven van még mit kutatni a Világegyetem szerkezetét, felépítését és fejlődését illetően.