Most azt következtethetjük ki, hogy a gyökér értéke legalább 3, mert MAX -nak a gyökérben 3-as értékű választása van. (d) A C alatti első levélnek 2 az értéke. C tehát, ami egy MIN csomópont, legfeljebb 2 értékű. De mi tudjuk már, hogy B -nek 3 az értéke, MAX tehát C -t soha nem fogja választani. Azért nem is érdemes C további követőit megvizsgálni. Ez az alfa-béta nyesés egy példája. (e) A D alatti első levélnek 14 az értéke, így D értéke legfeljebb 14. Ez több mint MAX legjobb alternatívája (azaz 3), meg kell vizsgálni ezért D követőit. Béta-sugárzás – Wikipédia. Jegyezzük meg, hogy most a gyökér minden követője esetén rendelkezünk értékkorláttal, a gyökér értéke legfeljebb 14. (f) D második követőjének értéke 5, így tovább kell folytatnunk a vizsgálatot. A harmadik követő értéke 2, D értéke tehát pontosan 2. MAX döntése a gyökérnél, hogy B felé kell lépni, 3-as értékkel. Az alfa-béta keresés az α és a β értékeit munka közben frissíti, és a csomópontnál a megmaradó ágakat lenyesi (a rekurzív hívást terminálja), amint csak biztossá válik, hogy az aktuális csomópont értéke rosszabb lesz, mint az aktuális α és β érték, MAX -ra, illetve MIN -re.
A minimax keresés problémája, hogy a játékban a megvizsgálandó állapotok száma exponenciális a lépések számában. A kitevőtől sajnos megszabadulni nem tudunk, ám lényegében megfelezhetjük. A trükk az, hogy lehetséges a korrekt minimax döntés kiszámítása anélkül, hogy a játékfában minden csomópontra rá kelljen nézni. Ehhez kölcsönözhetjük a 4. fejezetben megismert nyesés ( prunning) gondolatát, és a játékfa nagyobb részét a megfontolásokból kihagyhatjuk. A konkrét vizsgált technika az alfa-béta nyesés ( alpha-beta prunning). Ha ezt egy standard minimax fára alkalmazzuk, ugyanazt az eredményt adja vissza, mint a minimax, a döntésre hatással nem lévő ágakat azonban lenyesi. Tekintsük ismét a 6. Alfa béta gamma sugárzás online. 2. ábrán látható egylépésváltásos játékfát. Kövessük még egyszer az optimális döntés kiszámításának menetét, most azonban kísérjük figyelemmel, hogy mit is tudunk valójában a folyamat minden pontjában. A lépésekhez a 6. 5. ábra ad magyarázatot. Az eredmény az, hogy meg tudjuk határozni a minimax döntést anélkül, hogy a két levélcsomópontot bármikor is megnéznénk.
Szabad neutron is elbomolhat hasonló módon. Maghasadásos reaktorok bőséges forrása az elektronoknak, antineutrínóknak. Pozitív béta-sugárzás Egy instabil protonfelesleggel bíró atommag pozitív béta-sugárzóvá válhat, ezt pozitron bomlásnak is hívják, ahol a proton neutronná alakul át és mellette egy pozitron meg egy neutrínó keletkezik. Alfa, béta, omega – milyen típusú férfi a kiszemeltünk?. Pozitív béta-bomlás csak akkor történhet az atommagban, amikor a keletkező atommag kötési energiájának abszolút értéke magasabb, mint az eredeti atommagé. Kölcsönhatása az anyaggal A három radioaktív sugárzásból (alfa, béta, gamma) a béta-sugárzásnak közepes áthatoló- és ionizáló hatása van. A béta-részecskék különböző anyagoktól származhatnak és különböző energiával rendelkezhetnek, a legtöbb béta-részecske megállítható néhány milliméter vastag alumínium lemezzel. Mivel a béta-részecskék elektromosan töltött részecskék, erősebb ionizáló hatásuk van, mint a gamma-sugárzásnak. Amikor áthalad egy anyagon, a részecske lelassul az elektromágneses kölcsönhatás miatt és kibocsát egy úgynevezett fékező vagy lassító röntgensugarat.