( A 2. alpont azokban a helyzetekben segít a járulékalapot képező jövedelem meghatározásában, amikor - valamely országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – a munkavállalónak Magyarországon nem keletkezik személyi jövedelemadó alapja. Az 1997. és 1998. év vonatkozásában – mikor még e szabály nem létezett – a Tbj. végrehatását segítő kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató által az említett években külföldön foglalkoztatott biztosított esetében utólag megállapodás alapján megfizetésre kerülhessen a nyugdíjjárulék és ezzel elismertté váljék szolgálati időként is az egykori egyébként biztosításban töltött idő. ) Az előzőekben felsorolt jövedelmek lényegében megegyeznek – a borravaló és a felszolgálási díj – kivételével a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. törvényben meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló jövedelmekkel. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Járulékalapot képező jövedelemnek minősül többek között az Szja tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az a jövedelem, amit az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vettek. A járulékalap meghatározásakor tételes költségelszámolás alkalmazásánál, a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető figyelembe, továbbá nem minősül járulékalapnak a 10 százalék költséghányad sem. Legyünk figyelemmel arra is, hogy járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni, a felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapításakor. A biztosítottnak a járulékalapot képező jövedelem után 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Minden jog fenntartva – – Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
chevron_right Figyelem, kedvezően változnak a gyed és a csed szabályai! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2015. 05. 18., 12:15 Frissítve: 2015. 18., 11:06 Több ponton módosítaná a kormány az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényeket. A változtatási javaslatok érintik a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, illetve a baleseti ellátásokra vonatkozó szabályokat. A tervezett változások zöme 2015. július 1-jétől, kisebb részük 2016. január 1-jétől lépne hatályba, ha azokat elfogadja az Országgyűlés. Fogalmak pontosításai A jövedelem eddigi meghatározása a pénzbeli ellátásokra vonatkozott, a baleseti ellátásra nem terjedt ki. A javaslat alapján azonban a baleseti táppénzre is érvényes lenne az alábbi szabály: Jövedelem: a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-jétől úgy módosulnának a gyermekgondozási díj időtartamára vonatkozó szabályok, hogy– ikergyermekek kivételével – minden esetben a gyermek 2 éves koráig járna a gyermekgondozási díj. Az indokolás alapján: "A 2010. évi kormányváltás előtt bevezetett szigorítás volt, hogy a szülést, illetve az ellátásra jogosultság megnyílását megelőző két éven belüli biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát. Így az ellátás a gyermek 2 éves koráig csak abban az esetben jár, ha a társadalombiztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam eléri a másfél évet. Társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek 2 éves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot. " Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
16. § alapján) vagy • az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetés alsó határa meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni. Példa Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni: 11×1 610=17 710 forint. Járulékfizetés Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020. szeptemberében) [6] a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot.