Az ősiség törvénye kimondja, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése hogyan történik Magyarországon, erre vezetett be egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végrendelkezés jogát, és meghozta az ősiség törvényét, amely kimondta, hogy az öröklött birtok mindig az egyenes vagy oldalági férfi utódra száll. Történelem - MA. Amennyiben a legutolsó férfi tag is kihalt, a birtok automatikusan visszaszállt a királyra (háramlási jog). Az ősiség törvénye azt fejezi ki, hogy a föld tulajdona nem egy emberé, hanem egy vérvonal által meghatározott közösségé. A törvény egészen 1848-ig volt életben, védte a nemesi birtokot a bárókkal szemben, és a király jövedelmeit növelte a visszaszálló birtokok által.
AlBundy { Polihisztor} megoldása 4 éve Jobbágy: Jogilag szabad, de a földesurának adóval és munkával (robottal) tartozó, a földesúr földjén gazdálkodó paraszt. A jobbágy tulajdonát képezte a háza, a gazdálkodáshoz szükséges munkaeszközei és állatai, de az általa művelt földterületnek csak használója volt, az a földesúr tulajdonában állt. Primogenitúra: Olyan öröklési rend, ahol a szülők után az elsőszülött fiúgyermekük örököl (maga a primogenitúra szó is elsőszülöttet jelent latinul). Előnye, hogy így nem aprózódik fel a szülők vagyona az örökösök között. Füstpénz: A jobbágy háza után a földesúrnak fizetett évi adó, Mátyás király vezette be (pontosabban lényegében csak átnevezte az addig is meglévő kapuadót). A név onnan ered, hogy házanként, vagyis "kéményenként" kellett fizetni. Honor: Az uralkodó által a híveinek valamilyen tisztséggel együtt adományozott birtok. Főleg Károly Róbert szokása volt ilyeneket osztogatni, hogy kiépítsen maga körül egy hozzá hű réteget. Működött is, mert a honorbirtokot bármikor visszavehette, a hozzá járó tisztséggel együtt.
A családi hitbizományok érvényben maradtak. A pátens végérvényesen eltörölte az ősiséget, az ősiségre hivatkozva ezért nem lehetett többé pert indítani. Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 1351. december 11. Nagy Lajos király kihirdeti az ősiség törvényét.. (Hozzáférés: 2016. ) ↑ a b c Györffy György. 18 / Uralkodó osztály és világi birtok., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 ↑ a b Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989) ↑ Nagy Lajos 1351. törvénye [§11 az Ősiség]]. (Hozzáférés: 2020. október 1. ) ↑ szerk. : Kristó Gyula (főszerk. ), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9–14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9 ↑ 1848. törvénycikk az ősiség eltörléséről, ↑ Ősiségi pátens, További információk [ szerkesztés] Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogtörténet alapjai, Dialóg Campus, Pécs, 2003, ISBN 9639310522 ősiség (lat.