Vigh Tímea: – Igen, 1991-ben már tartottak egy hasonló rendezvényt Budapesten, a magyar főnemesek világtalálkozóját. Mi a mostani rendezvényünkkel nem szerettünk volna nem főnemesi családokat kizárni, hiszen a nemesség jogaiban egységes társadalmi réteg volt. A történelmi családok találkozójaként ez az első kezdeményezés, amely a magyar nemesi családok összefogásával jön létre. – Mi a rendezvény célja? Széchenyi Tímea: – Mindenekelőtt az elmúlt hetven esztendő hányattatásaival kell foglalkoznunk. A szüleim, nagyszüleim rettenetesen nagy szomorúságot hordoztak – az államosítás, a vagyonelkobzás, az internálások emlékeit –, és ezeknek a családoknak soha nem volt emléknapjuk. A magyarság őrhelyeiről nyílt tárlat a vásárhelyi Emlékpontban | Szeged Ma. Azért fontos minderről megemlékezni, hogy az új nemzedékek is tudjanak ezekről a megpróbáltatásokról, és soha többet ne fordulhassanak elő. 2013-ban jött a nemesi családok felkarolásának ötlete, és olyan embereket kerestem, akik a kezdeményezés mellé álltak. – Az a generáció, amelyik megélte, nem szeretne beszélni a megpróbáltatásokról.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. május 28. hétfő 12:25 2018. 05. 30. 14:21 Először rendezik meg a történelmi családok emléknapját június másodikán Noha a nemesi családok voltak a magyar nemzet alapkövei, a rendszerváltás óta nem emlékeztek meg róluk egységesen, és az erkölcsi kárpótlásuk is elmaradt – állítja Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány alapítója, Széchényi Ferenc gróf leszármazottja. A civil szervezet a Polgári Hermina Alapítvánnyal fogott össze, és most első alkalommal rendezik meg a történelmi magyar családok emléknapját június 2-án. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc-termében kezdődik az egész napos program és a Vajdahunyad várában, a jáki kápolnában ökumenikus istentisztelettel zárul. Széchenyi Tímeával és Vigh Tímeával, a történelmi családok emléknapjának kommunikációs vezetőjével beszélgettünk. Így élnek most a Batthyány család leszármazottai - Blikk. – A rendszerváltás idején szerveztek már találkozót a magyar arisztokratáknak. Miben lesz más a mostani, és miért nem volt azóta ilyen összejövetel?
Tisza Kálmán (1830-1902, felesége gróf Dégenfeld-Schomberg Ilona) alsóházi alelnök, országgyűlési képviselő, politikus, 1875-1890 Magyarország miniszterelnöke, m. kir. belügyminiszter. Gyermekei: István (1861-1918, felesége borosjenői Tisza Ilona), Paulina (1862-1941, férje báró Radvánszky Béla), Kálmán (1867-1947, felesége Keglevich Erzsébet grófnő), Lajos (1879-1942) I. világháború hadirokkant, református főgondnok, országgyűlési képviselő. Tisza Lajos (1832-1898) a Lónyay-, a Szlávy- és a Wenckheim kormány tagja, 1867-1871 Bihar vármegye főispánja, az 1879. évi Szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, több külföldi kitüntetés tulajdonosa volt. Tisza István (1861-1918) 1886-ban kezdi politikai pályáját, mint a vízaknai kerület országgyűlési képviselője, 1903-1905 és 1913-1917 között Magyarország miniszterelnöke, református főgondnok, korának egyik legkiválóbb úrlovasa. Tisza Kálmán (1867-1947). A középiskoláit Debrecenben végezte, a jogot Budapesten és Heidelbergben hallgatta. Egyetemi tanulmányainak befejezése után nagyobb külföldi utazásokat tett.
– Több évtizedes kényszerű hallgatás után újra lehet beszélni az osztályként és magyarként is kisebbségi létbe szorított réteg dicső és tragikus múltjáról – jelentette ki Major Anita. A tárlat egyik kurátora szólt történelmi családok mai leszármazottjainak a rendszerváltást követő restitúció, azaz a visszaszolgáltatás során a folyamatot hátráltató hivatalos fórumokkal szemben vívott harcáról, amelyet a témáról megjelentetett könyvben, filmsorozatban és a Hódmezővásárhelyen 2020. január 20-ig látható kiállítás formájában is dokumentáltak. A megnyitón a Németh László Gimnázium, Általános iskola diákjai működtek közre erdélyi népdalcsokorral.
– A fiataloké a jövő, ő miattuk van jóformán a választás is. Tartozunk nekik annyival, hogy elmegyünk és leadjuk a szavazatunkat – hangsúlyozta Gara Gyula. – Kaptunk egy lehetőséget, amivel élni kell. A sorsunkról van szó! – fogalmazott a debreceni születésű Sári Évi musical-énekesnő. Hozzátette, ne azzal törődjünk, hogy a körülöttünk lévők mit mondanak, az a fontos, hogy mi mit gondolunk. – Itt a lehetőség, hogy véleményt formáljunk. Mindenkinek magába kell néznie, mert ha nem tetszik az a döntés, amit a többség választott – s más nem élt a szavazati jogával – el kell fogadni, nem pedig panaszkodni – vallja az énekesnő, aki vasárnap délben élt a voksolás lehetőségével. Kozák Luca Fotó: Nemzeti Sport / Török Attila Szerintem nagyon fontos, hogy az emberek tudják mi folyik körülöttük, s legyen beleszólásuk abba, – még ha közvetetten is – mi történik a városban. Felföldi józsef felesége 2020. Az előző választások nem mindegyikén tudtam részt venni, mivel edzőtáborokban voltam, most azonban szerencsére itthon vagyok, így én is elmentem leadni a voksomat.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. Felföldi józsef felesége edina. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Kordonok közé szorítva Piszkostizenkettő Az idén megint volt Pride, vagyis "a meleg büszkeség napja", sőt egy egész Pride-hónap, ami a köztereinket minden eddiginél jobban elfoglalta, és naponta tolta arcunkba a homoszexuális propagandát és jelképeket. És miközben július 6-án a felvonulók szabadon parádéztak, az ezzel szemben ellenvéleményt kifejezni kívánókat kordonok közé zárták. Mi pedig csak nézünk ki a fejünkből, nem értjük: hogyan jutottunk idáig?