A moszkvai regény főbb rétegei: a moszkvai élet általában, a szovjet emberek mindennapjai, mentalitása. A színházi-művészeti világ, ennek vezetői, hozzá nem értő hatalmaskodói. Az idegklinika mint a valóságot elviselni nem képes emberek menedéke, a humanizmus utolsó itteni őrhelye. A Mester és Margarita története. S végül Woland kapcsolata mindezekkel a rétegekkel. A műegésznek végül is két előtörténete van: az egyik az ókori regény, amelyben valóságosság és szimbolikusság folytonosan egymásra utal, a másik Mester és Margarita "előtörténete", a jelenig vezető két évben, s ebben a valóságos történet fokozatosan változik át szimbolikussá. E két előtörténetet a regény egymásra vonatkoztatja, ugyanakkor szatirikus-diabolikus cselekménysorával meg is magyarázza, hogy miért kell szinte szükségszerűnek tekintenünk az emberi történelem ilyenfajta alakulását.
Felvetődik a kérdés, hogy miért a Sátánra hárul az igazságszolgáltatás feladata – ha már az igazságszolgáltatásnak muszáj valamiféle emberen túli világból jönnie –, miért nem Istenre? Erre az lehet az egyik lehetséges válasz, hogy Moszkvában mindenki ateista, Jézus történetét pedig illik mesének tartani, úgyhogy nem is csoda, hogy egy isten (és hit) nélkül maradt városban csak a Sátán tud bármit is elérni. A hatóságok természetesen az ő létét is tagadják, tetteit pedig megpróbálják szemfényvesztő bűvésztrükköknek beállítani, de a tények attól még tények maradnak: a Sátán botrányba fulladó varietészínházi előadása után valóban alsóneműben szaladgálnak a nők Moszkva utcáin; a történet egyik fő helyszíne, a Sátán moszkvai főhadiszállása, az 50-es számú lakás valóban leég; aki pedig meghal az ördögi mesterkedések következtében, az valóban halott. Mindez azonban csak a regény egyik rétege. A Sátán látogatásán, a városban véghezvitt felforgató tevékenységén és a hitetlen, korrupt moszkvaiak kifigurázásán és megbüntetésén kívül a regény sok egyébről is szól: a Mester nevű író sorsáról s az ő Ponczius Pilátusról szóló, botrányosnak kikiáltott regényéről; a Mester és az önfeláldozó, a szerelme kedvéért még a boszorkányságot és a Sátán melletti háziasszonykodást is örömmel vállaló Margarita kapcsolatáról; és arról is, hogy mi a különbség a valódi és az államilag támogatott művészet között.
A moszkvai cselekmény is néhány napra összpontosul, s ugyancsak a nagyhéten: szerdától vasárnap hajnalig. Szerdán (1–6. fejezet) jelenik meg Woland, hal meg Berlioz, kerül kórházba Iván. Csütörtökön a színházban, az igazgató lakásán, a kórházban zajlanak a legfőbb események, ezen az estén van a színházi előadás (7–18. fejezet), ekkor ismerkedhetünk meg a Mesterrel is (13. fejezet). A második könyv péntekkel és a másik címszereplő, Margarita szerepeltetésével kezdődik, középpontjában a tavaszi telihold mágikus bálja áll. Igazi csúcspontja a Mester kiszabadítása (19–24. A szombati nap az utolsó kalandoké, a címszereplők sorsának beteljesülésével, a búcsúval (27–32. Az Epilógus a Moszkvában maradt szereplők későbbi sorsát foglalja össze. Előbb a "bravúros" nyomozás történetét, majd a néhány évvel későbbi állapotokat: a főszereplők részben ugyanott folytatták, ahol abbahagyták, tehát esendő és bűnös emberek maradtak, méltóak visszatekintve is a szatirikus ábrázolásra, részben azonban meg is változtak, mint Iván, aki történész lett, azt a foglalkozást űzi tehát, amelyet a Mester abbahagyott a regényírás kedvéért.
A "Mester és Margarita" regény a központiaz MA kreativitásának terméke. Bulgakov. Ez a regény érdekes művészi struktúrával rendelkezik. A regény három történetből áll. Ez egy reális világ és az élet Moszkvában, és Yershalaim világ szállítása az olvasót távoli események és időpontok, valamint a fantasztikus világot Woland és egész kísérete. Különös érdeklődésre tart számot az új "Mester és Margarita" elemzés, amelynek segítségével jobban érzi e mű teljes filozófiai jelentőségét. A regény műfaj szingularitása Műfajában a "Mester és Margarita"egy regény. A műfaj identitása a következőképpen jelenik meg: egy szociálfilozófiai, fantasztikus, szatirikus regény a regényben. Ez a munka társadalmi, mert tükrözi az ENSZ utolsó évét a Szovjetunióban. A cselekvés helyzete Moszkva, nem akadémikus, nem miniszteri, és nem pártirányító, hanem filisztikus, kommunális és belföldi. Három nap Moszkvában, Woland a világ minden tájáróla lakosztálya tanulmányozza a legközönségesebb szovjet nép szokásait. A kommunista ideológusok gondolata szerint ezeknek az embereknek új típusú polgárokat kellett képviselniük, akik mentesek a társadalmi kudarcoktól és betegségektől.
Visszatekintő, nem életképszerűen a moszkvai állapotokat jellemző, hanem életsorsot bemutató történetmondás csupán egy van: amikor a Mester elbeszéli a kórházba került Ivánnak a maga életét, de ez is csak két évre tekint vissza: akkor kezdte a regényt írni. Arra pedig Margarita emlékezik, hogy éppen egy éve ismerkedett meg a Mesterrel (ez a nap nagypéntek! ). A rendezett, klasszicizáló felépítésű ókori regénnyel szemben a moszkvai fejezetsor a kaotikusság, a rendezetlenség, a labirintusjelleg benyomását kelti. Az ókori fejezeteknek színterei vannak, s ezek is közismertek a kulturális örökségből, a moszkvaiaknak a színterek mellett szintjei és különböző cselekményszálai is. A létező társadalmi rend labirintusában a Mester nem tud eligazodni, így miután kiszabadul a letartóztatása utáni fogságból (ahová ő is egy feljelentés után kerül), szinte menekül az idegklinikára. A moszkvai világ látszólag rendezett és szervezett mind a hatalmi beosztásokban lévők, mind a tömeg számára, ugyanakkor kiismerhetetlen erők működnek.
Nevelő-fejlesztő munkánk a természet megszerettetésén, a népi hagyományok megismertetésén keresztül az értékek közvetítésére épít. Rajtunk múlik, hogy milyenné neveljük a jövő nemzedékét, a kialakuló erkölcsi normák által, hogyan válnak a ránk bízott gyermekek majd a társadalom, hasznos tagjává. Célunk, hogy a tudatosan tervezett munkánk során a gyermekek úgy találkozzanak az ismeretekkel, hogy az által belső értékeik növekedhessenek.
Parkolás az épület előtt kialakított parkolóban. Kérjük, ne álljanak a díszburkolatra! Vissza az oldal elejére » Szerzői jog © 2020, Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda by Interprognet
Tisztelt Megrendelőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy eljárásjogi okok miatt az A. Tü. 730 cikkszámú "Értesítés óvodaváltoztatásról – Értesítés beiratkozásról" megnevezésű nyomtatvány gyártása és forgalmazása megszűnik. Csodavilág Óvoda. A megszűnő nyomtatvány helyett – a hatályos jogszabályok értelmében – az alábbi új nyomtatványok alkalmazhatók. A. 733 Értesítés óvodai felvételről A. 734 Értesítés óvodai jogviszony megszűnéséről A. 735 Értesítés szakértői szakvélemény alapján nem teljesülő óvodakötelezettségről A. 736 Értesítés nem állami, nem önkormányzati óvodába felvételt nyert gyermekről, a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére A. 737 Értesítés nem állami, nem önkormányzati fenntartó által engedélyezett óvodakötelezettség teljesítése alóli felmentésről, a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére Fentiekre való tekintettel, várjuk mielőbbi megrendelésüket az új nyomtatványokra vonatkozóan, melyek megjelenése előreláthatólag február végén – március elején várható.
5061 Tiszasüly Kiséri út 21. Tel: 06-56/497-000 Ügyfélfogadás: Hétfő 7. 30- 12. 00 12. 30- 16. 00 Kedd: 7. 00 Szerda 7. 00 Péntek 7. 30- 13. 00