A 18 éves lány lassan világhírű lesz egy, a netre feltöltött fotónak köszönhetően. "Az anyukámnak és a nagymamának is az átlagosnál hosszabb a nyelve. Sőt! Az elmondások szerint a dédnagypapámnak is az volt, így könnyen lehet, hogy örököltem a dolgot" – idézi a Daily Mail című brit lap a 18 éves michigani lányt, aki kicsit több mint 10 centis nyelvével, hamarosan a Guinness Rekordok könyvébe is bekerülhet. A világ leghosszabb nyelvű emberének járó cím büszke tulajdonosa egyelőre egy 25 éves, kaliforniai fiatalember, bizonyos Nick Stoeberl, akinek nyelve kinyújtott állapotban 10, 1 centiméteres. Adrianne Lewis őt verheti meg, ha 10, 16 centis nyelvének méretét hitelesítik. Adrianne legnagyobb riválisa, Nick Stoeberl A fiatal lány egyébként a genetika mellett annak tudja be nem mindennapi nyelvméretét, hogy az általános iskolában rengeteget nyújtogatta azt. "Az iskolatársaim sokat csúfoltak, ám ahelyett, hogy elszomorodtam volna, felvettem a kesztyűt. Kidugtam rájuk a nyelvemet, ők meg egyszerűen sokkot kaptak" – mondja büszkén a lány, aki idén harmadszor próbál a Guinness rekordok könyvébe bekerülni.
Amíg a világ leghosszabb nevű települése ott szerepel a Guiness rekordok könyvében és ezt a tényt az érintett település ki is aknázza, addig nincs információnk arról, hogy a leghosszabb nevű (Chernelházadamonya) magyarországi faluba ezrek látogatnának csupán e grammatikai érdekesség terének megtapasztalására ". Nos, ez teljesen így van, különlegesen hosszú nevű településeinknek bizony még nem nagyon van turizmusa. Az már azonban kérdés, hogy vajon a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében fekvő Chernelházadamonya tényleg a leghosszabb nevű település Magyarországon. A kérdés eldöntéséhez tudni kell, hogy két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen pedig Chernelháza volt a neve. Ilyenformán nem 17, hanem csak 16 betűből áll a település neve (karakterszámban nézve18). 16 betűs önálló település azonban van másik is Magyarországon, mégpedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényhez közeli Jászfelsőszentgyörgy. Ráadásul ezt a településnevet 20 írásjegy alkotja, ezért talán mindenképp indokolt hogy Jászfelsőszentgyörgy viselje a Magyarország leghosszabb településneve címet.
Márpedig téveszteni könnyű: a vietnami tónusok igen közel állnak egymáshoz. Tónusok a vietnamiban (északi nyelvjárás) (Forrás: GNU, Ishwar) Azonban nem csak a tónusok jelentenek nehézséget a vietnamiban. Vannak olyan mássalhangzók is, melyeket igen összetetten képeznek, a zárhangok (p, t) felpattanását a gégében is felpattanás kíséri (mintha a hang ejtése közben nyelnénk). Ilyen hangok azonban a világ más nyelveiben előfordulnak, igaz, csak bizonyos területeken jellemzőek. Nem könnyű a vietnami helyesírás sem: bár latin betűket használnak, ezeket bonyolult mellékjelekkel látják el. Elgondolkodtató, hogy szabályait maguk a vietnamiak annyira nem tudják betartani, hogy minden harmadik szóban hibáznak. A nyelvtanulóra demoralizálólag hathat az is, hogy beszámolok szerint a vietnamiak szívesen nevetik ki azokat a külföldieket, akik megpróbálkoznak megszólalni anyanyelvükön. 4. A kínai A kínai tanulásakor hasonló nehézségekkel kell megküzdenünk, mint a vietnami esetében: itt is egy szótagú szavak vannak, és a tónusok fontos jelentésmegkülönböztető szerepet játszanak – igaz, csak négyen vannak, legalábbis a mandarinban.
Kép és szöveg: Barna Béla A cikk a Turista Magazin 2011 áprilisi számában jelent meg eredetileg.
2011-ben a női rekorder Chanel Trapper lett, akinek a nyelve a hegyétől a felső ajkáig 9, 7 cm-es. Foto: (metro, softpedia, bumm)
A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás 120. Az igekötős igék írásában a következő szabályok érvényesülnek. a) Ha az igekötő közvetlenül az előtt az ige (vagy igenév) előtt áll, amelyikhez tartozik, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeszállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba, agyon, alá, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel v. föl, félbe, félre, felül v. fölül, fenn v. fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közre, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza stb. Nyelvtan - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy az igenevet), különírjuk tőle, például: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és az ige (vagy igenév) között más szó is van, például: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve.
A három eset a következő: Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll. Ilyenkor egybeírjuk az igével: elmegy, meghall stb. Az igekötő az ige után áll. Ilyenkor különírjuk az igétől: megy el, hallja meg stb. Az igekötő az ige előtt áll, de nem közvetlenül. Ilyenkor különírjuk a szerkezet tagjait: meg is ette, el kell mennie stb. Látható az is, hogy a fenti 3. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás. esetnél az első példa, a meg is ette nem is olyan rázós; ezt valószínűleg a legtöbben tényleg három szóba írják. Az el kell mennie már nehezebb: itt rá kell jönnünk, hogy a kell ugyan ige, de az igekötő nem hozzá tartozik, hanem a menni főnévi igenévhez. Mindez nagyon egyszerű és köztudott. Csakhogy olvasónk, Iván a következő megfigyeléséről számol be: [A]rról az egyre elterjedtebb helyesírási trendről lenne szó, hogy az ige elé tett igekötőket nem írják egybe az emberek a neten (lehet, hogy máshol sem, de én csak itt találkozom vele). * Meg csinál, *át megy, *bele szeret stb. Ez a jelenség egyértelműen az elmúlt pár év terméke, tehát még azt sem tartom kizártnak, hogy valamilyen speciális platform elterjedése miatt jelent ez meg, de egyelőre nem sikerült rájönnöm az okára.
Általános iskolában már az alsó tagozatban tanítják azokat a nyelvtani szabályokat, amelyeket elsajátítva megalapozható a jó helyesírás. Ha ezeket az ember nem értelmezi és alkalmazza, észrevétlenül is alapvető hibákat véthet. Az igekötős szavak is idetartoznak: általában harmadik-negyedik osztályban tanulnak róluk a diákok, mégis sokan felnőttként is bajban vannak velük. Gyakran azért okoz fejtörést ezek helyesírása, mert külön- és egybeírva is helyes a kifejezés, ám mindkét írásmód esetében mást jelent. Ilyenkor az agy felidézi és jóváhagyja a korábban talán többször látott formát annak ellenére, hogy az aktuális kontextusban nem az volna a helyes. Kvíz: igekötős szavak helyesírása Persze az is előfordul, hogy nem egy hasonló, de más jelentésű szó zavar össze, hanem az ember egyszerűen csak hibásan emlékszik az igekötők írásmódjának szabályaira. Az alábbi példamondatok segítségével tesztelheted, hogy neked mennyire megy jól. Igekötős igék helyesírása. 10 kérdéses játék Fotó: Getty Images
7 2015. 16:48 Hogy a tczhikk érdeméhez is hozzászóljak: a különírás nem az igeidők specifikuma, hanem általános jelenség, egyre inkább tapasztalom én is, hogy ha bizonytalanok az emberek, hogy egybe kell-e írni, akkor inkább külön írják, és így egyre inkább mindent külön írnak, összetett szavakat, igekötőket, stb.. 6 2015. 16:45 @lcsaszar: azzal nem veszítettek sokat, sőt, talán még jól is jártak, nem nyalták be a kisiskolás, tudománytalan nyelvi tévhiteket és a nyelvművelési-helyességkérdésbeli dogmákat, azaz nem hagyták kimosni az agyukat. Ráadásul unalmas a nyelvtanozás, és sok mindenre nem jó. Maximum olyan baromságokra jó, mint a" mit állítok? - a Zaldilyegy fosch" szint a reklámban. 5 2015. 15:10 Szerintem egyszerűen csak a telefonjukat nyomkodták a nyelvtanórán... Ige helyesírás - Tananyagok. Azt ugyanis nem lehet a helyesírás-ellenőrzőre fogni, hogy az ly-ból j lesz, kell helyett kel, stb. 4 Savior 2015. 14:45 @Savior: Na ebből látszik, hogy nekem még a sima ellenőrzés sincs bekapcsolva (Firefoxot, Wordöt).
Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran jelentéskülönbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követő szóhoz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt, de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy az igenévvel), például: ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, vissza-visszatérve. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket szintén kötőjellel kapcsoljuk össze, de különírjuk őket az igétől (vagy az igenévtől), például: ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekint; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb.