© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. Magyar hirlap friss hirek 2020. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Friss | 2022/04/02 - 19:00 Idén Magyarország rendezi meg a lányok matematikai diákolimpiáját A természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai (STEM) diplomások között még ma is... A Varázslatos Magyarország átadta A magyar természetfotó nagydíját Az idén 13. életévét betöltő, ezreket megmozgató természetfotó-pályázat és a magyar... A marketing szakmának a háború olyan, mint a pandémia Hetek óta együtt élünk azzal a ténnyel, hogy az egyik szomszédos országban háború zajlik. Az... Közzétette féléves pénzügyi jelentését a Delta Technologies Kiemelkedő volumenű, ugyanakkor az időben megcsúszó rendelésállomány mellett a Delta Technologies Nyrt.
Legfrissebb hírek és események a sajtóban - Magyar Hírlap (1968-) magyar napilap
4. ) Karcsúsítsd a derekad! Nőknél 88 cm, férfiaknál 100 cm feletti derékbőségnél már valószínűsíthető az artériák gyulladásának megléte. Kevesebb evés, több mozgás! – néhány centivel máris csökkentheted derékbőségedet. 5. ) Aludj eleget! A statin tartalmú gyógyszert szedők kevesebben halnak meg komoly megfázástól. Az Amerikai Alvástársaság (American Academy of Sleep Medicine) szerint egy átlagos felnőtt napi alvásigénye 7-8 óra. Egy új tanulmány állítja: azok a magas vérnyomásban szenvedő idősebb emberek, akik naponta kevesebb, mint 7, 5 órát alszanak, drámaian nagyobb eséllyel kaphatnak sztrókot vagy szívrohamot. Más tanulmányok szerint a túl sok és a túl kevés alvás is káros lehet. 6. ) Űzd ki a stresszt a mindennapjaidból! A stressz-hormonok magas szintje felszabadíthatja, aktivizálhatja a gyulladást okozó anyagokat. Miért lenne szükségünk a sztatin tartalmú gyógyszerre? A JUPITER kutatásába 17 800 olyan embert vontak be, akiknek a szervezetében magas volt a C-reaktív protein – CRP – szintje. (A C-reaktív fehérjét gyulladás esetén termelik a májsejtek, azonnal reagálva a gyulladás kezdetére és erősségére.
Végső következtetésük szerint szájhigiéniánk javításával nem csak az ínygyulladás, hanem az érszűkület kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük.
Napi 80 mg-os adag mellett az izommellékhatás előfordulása 5 éves simvastatinszedés alatt az első csoportban 0, 6%, a középső csoportban 3%, míg a leglassabban feldolgozók körében 18%. ** A genetikai variáns vizsgálatával megállapítható, hogy kik azok az emberek, akiket közepes vagy nagyobb eséllyel fenyeget izomfájdalom vagy izomkárosodás kialakulása, ha sztatint kezdenek el szedni, vagy már kezelés alatt állnak. Náluk célszerű alacsonyabb dózist, és/vagy meghatározott típusú sztatint (pl. fluvastatint) alkalmazni, illetve más koleszterincsökkentő kezelésre áttérni. *Wilke et al: The Clinical Pharmacogenomics Implementation Consortium: CPIC Guideline for SLCO1B1 and Simvastatin-Induced Myopathy. Sztatin tartalmú gyógyszerek. Clinical pharmacology & Therapeutics 2012; 92(1):112-117. ** Link et al: SLCO1B1 variants and statin-induced myopathy--a genomewide study. N Engl J Med. 2008 Aug 21;359(8):789-799.
Ezt most törölték, s az új ajánlás szerint a májenzimek szintjét csak a sztatinok szedésének elkezdése előtt kell meghatározni, s később csak akkor, ha ez klinikailag indokolt. Az FDA arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy a súlyos májkárosodás igen ritka szövődménye a sztatinoknak, és hogy a rutinszerű májenzim szint ellenőrzéssel nem lehet sem detektálni, sem megelőzni ezt a ritka elváltozást. OTSZ Online - A sztatinok hatását alábecsülik, mellékhatásaikat eltúlozzák. Ha azonban a betegek májbetegségre utaló tünetet tapasztalnak (szokatlan fáradtság és gyengeség, étvágytalanság, felső hasi fájdalom, sötét vizelet, illetve a szemfehérje vagy a bőr sárga színe), azonnal értesíteniük kell kezelőorvosukat. A sztatinok egyes beszámolók szerint kognitív változásokat okozhatnak. Ezért az ismertetők ezentúl tartalmazni fogják azt is, hogy egyes személyekben emlékezetzavar vagy konfúzió alakulhat ki. A beszámolók szerint ezek a tünetek általában nem súlyosak és a sztatin szedés abbahagyására elmúlnak. A betegeknek azonban értesíteniük kell kezelőorvosukat, ha ilyen jelenséget tapasztalnak.
Az érelzsírosodásban alapvető szerepet játszó koleszterin vérszintjét csökkentő sztatinok már évtizedek óta forgalomban vannak, de még mindig vitatják értéküket, mellékhatásaik gyakoriságát sokszor eltúlozzák. A kérdés legismertebb szakértői most terjedelmes tanulmányban foglaltak állást. Akira Endo japán biokémikus, a Sankyo gyógyszergyár munkatársa 1971-ben fedezett föl egy hatóanyagot, mely csökkentette a vérben keringő koleszterin szintjét. Az első ilyen szer végül nem került forgalomba, mert mellékhatásai miatt nem volt piacképes: kutyákon többek között súlyos izomkárosodást okozott. A koleszterinszint csökkentése sztatinokkal. Angol kutatók is rávetették magukat erre a témára, és 1975-ben előállították a lovastatint, mely később Mevacor néven gyógyszerré vált. A sztatinok világszerte a legtöbbet használt gyógyszerek közé kerültek, mert nagy, gondosan tervezett vizsgálatok igazolták, hogy a sztatinkezeléssel csökkentett koleszterinszint hatására a kardiovaszkuláris kórképek gyakorisága szignifikánsan csökken. Mint minden hatásos készítménynek, ezeknek a szereknek is vannak nemkívánatos hatásaik, ezért vannak olyan gyakorló orvosok is, akik lebeszélik betegeiket az ilyen terápiáról.
A betegek majdnem fele nem szedi be a neki rendelt koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, olvasható a PharmaOnline -on. A betegek egy része tart a sztatinok alkalmazásától és visszautasítja a terápiát, miközben a sztatinok alkalmazása igazoltan csökkenti a kardiovaszkuláris elhalálozást, írja a PharmaOnline. Az Amerikai Egyesült Államok AHA (Amerikai Szív Társaság; American Heart Association) és ACC (Amerikai Kardiológiai Szakkollégium; American College of Cardiology) szakmai szervezetei adataira hivatkozva 2003 és 2012 között 18 százalékról 26 százalékra emelkedett a sztatinokat szedők aránya. 2011-2012-re a koleszterinszintet csökkenteni szándékozó betegek 93 százaléka valamilyen sztatint alkalmazott. Részben ennek a hatóanyagcsoport szedésének betudhatóan, részben egyéb faktorokra (pl. dohányzás abbahagyása, a prevenciós és terápiás ellátás javulása) visszavezethető módon az emelkedett koleszterin-szintű betegek aránya 18, 3 százalékról 12, 9 százalékra redukálódott. Mégis, a betegek egy része lemond a sztatinok alkalmazásáról, tartva azok mellékhatásaitól.
A szállítófehérjéknek több fajtája van, az LDL szállítja a koleszterint a májba és a sejtekbe. Ha nagy mennyiségben van jelen, nagyobb a valószínűsége az atherosclerosis kialakulásának, ezért "rossz koleszterinnek" is nevezik. Ezzel ellentétben a HDL a "jó koleszterin", mert a HDL visszaviszi azt a májba, ahol átalakul más fontos anyagokká. A magas HDL szint jobb egészségügyi helyzetre utal. Fontos tudni a koleszterinről Az érelmeszesedés nem visszafordítható. Már fiatal felnőtt korban is megfigyelhetőek a kezdeti elváltozások az érfalon az arra hajlamos egyéneknél. A koleszterinszint mérésére már számos patikában is lehetőség van. A sztatinok működése A koleszterinszint-csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok jelentik, a Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin és rozuvasztatin. Különböző hatáserősségben kaphatók, melyek közül a kezelőorvos az ismételt koleszterinszint-mérések alkalmával állítja be a megfelelő adagot.