A Habsburg Történeti Intézet az 1848. március 15-i forradalmi eseményekre emlékezve kívánt előadásával a reformkor két meghatározó alakjának "polémiájáról" összefoglaló képet nyújtani. A vita kibontakozásáról és annak hátteréről Veliky János történész tartott előadást. A Széchenyi–Kossuth-vita a magyar politikai közgondolkodás egyik legfontosabb értelmezési pontja, és igen intenzíven jelen van a 19-20. századi magyar politikai gondolkodástörténetben, illetve a kultúrtörténetben is. 1841-ben Széchenyi István A Kelet Népe címmel írott röpirattal támadta meg a Pesti Hirlap vezércikkeit jegyző Kossuth Lajost. Kossuth legfőbb vétkének azt a fajta politikai agitációt, modort tekintette, amely szerint " a szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna ". Staff View: Széchenyi és Kossuth vitája. Veliky János a vita karakterét, tartalmát vizsgálva abból indult ki, hogy tulajdonképpen ki is volt ez a két meghatározó szereplő. Széchenyi és Kossuth a nemesi csoport, a nemesi rend részét képezték, ugyanakkor törekvéseikben egyértelműen polgári szerepkörben működtek.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845777467040352 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Két válaszcsoport alakult. Deák Ferenc abból indult ki, hogy a magyar kis nép és kultúra, melyet ledarál az őt körülvevő germán és szláv tömb, ha nem védi meg a Habsburg-birodalom védőernyője. Kossuth viszont úgy vélte, hogy jó lenne ez a védőernyő, de a Habsburgok nem elég erősek ehhez, és megakadályozzák a népek fejlődését. A hatalmi potenciál viszont a Habsburgok nélkül is megvan, ezért a Duna-gondolat jegyében meg kéne egyezni a nemzetiségekkel. Végül Deák elképzelése valósult meg, s amit alkotott, még ötven évig fennmaradt. Civilizációs ugrás Csorba László szerint a 19. században Közép-Európa elérkezett egy újabb szintű nagy civilizációs ugráshoz, ami a piacgazdaságban és a polgárosodásban nyilvánult meg. Ehhez szükség volt az eredeti tőkefelhalmozódásra, ami Nyugat-Európában a világkereskedelmi mozgásoknak köszönhetően megvalósult, Kelet-Közép-Európában viszont nem, ezért felmerült, hogy az elosztás során kinek az érdekei érvényesüljenek. Az egyik álláspont képviselői úgy vélték, ha saját magunk döntünk sorsunkról, akkor nem kell felárat fizessünk a polgárosodásunkért, a másik csoport pedig úgy gondolta, hogy inkább fizessük meg a felárat, de a tőkebehozatal biztosítva legyen.
Kolozsvári rakott káposzta A savanyú káposztát kimossuk, kinyomkodjuk, és egy kevés zsíron puhára pároljuk. A rizst egy evőkanálnyi zsírban rózsaszínűre pirítjuk, majd másfélszeres vízzel felengedjük, megsózzuk és megpároljuk. Az apróra vágott vöröshagymát kevés zsíron megdinszteljük. Hozzáadjuk a megdarált sertéshúst, jól összekeverjük, és 15 percig tovább pirítjuk. Félrehúzzuk a tűzről, sózzuk, borsozzuk, meghintjük bőven pirospaprikával, és elkeverjük benne a párolt rizst. Egy tűzálló tálat kizsírozunk, a káposztát a darált hússal meg a karikára vágott kolbásszal rétegezve 3-4 sorban belerakjuk. A tetejére káposzta és kolbászkarikák kerüljenek. Meglocsoljuk tejföllel, ráfektetjük a felszeletelt füstölt szalonnát, és forró sütőben 20 percig sütjük.
Savanyú káposzta, füstölt szalonna, darált hús és sok tejföl: a kolozsvári rakott káposzta nem mondható épp diétás fogásnak, de cserébe laktató és ellenállhatatlan. Olaj helyett sertés- vagy libazsírt használj hozzá. Kevesebb mosogatnivalót hagysz magad után, és finomabb is lesz, ha a rizst a darált húsos raguban főzöd puhára. Hozzávalók 8 személyre: 1 kg savanyú káposzta 50 dkg darált sertéshús 15 dkg füstölt kolbász 10 dkg füstölt szalonna 5 dl tejföl 4 babérlevél 2 gerezd fokhagyma 2 evőkanál zsír 2 teáskanál pirospaprika 1 vöröshagyma 1 bögre rizs 1 evőkanál borsikafű 1 evőkanál kapor 1 kávéskanál őrölt kömény 1 kávéskanál majoránna só bors A savanyú káposztát csepegtesd le, ízlés szerint mosd át, és egy evőkanál zsíron húsz perc alatt párold puhára egy teáskanál pirospaprikával, az őrölt köménnyel és a babérlevéllel. A vöröshagymát aprítsd fel, és a másik evőkanál zsíron párold üvegesre. Ha már puha, nyomd hozzá a fokhagymagerezdeket, együtt pirítsd egy percig, majd húzd le a tűzről, és keverd hozzá a pirospaprikát és a darált húst.
A tetejét bőven meglocsoljuk tejföllel, megszórjuk pirospaprikával. Előmelegített sütőben 200 fokon 30 perc alatt készre sütjük.
Amint mindennel elkészültünk, válasszunk ki egy megfelelő méretű tűzálló tálat. Legalulra terítsük el a savanyú káposzta felét, erre jöhet rá a hús, majd a rizs, újra hús és végül a maradék káposzta. A tetejét gazdagon meglocsoljuk tejföllel. Ezután szalonnaszeletekkel díszítjük. Ha elkészültünk, tegyük az ételt 180 fokos sütőbe. Kb. 45 perc alatt meg is sül.
Hozzá is keverhetjük a húsos raguhoz a párolt rizst, de én külön szeretem rétegezni. Egy hőálló tálat kikenek zsirral vagy olajjal, egy réteg párolt savanyú káposzta, egy réteg húsos ragu, egy réteg párolt rizs, kolbászkarikák, ezt bekenem tejföllel, majd keződik előről… káposzta, húsragu, párolt rizs, megint káposzta, a tejfö másik fele, a tetejére kolbász karikák és 180 fokra előmelegített sütőben, légkeveréses fokozaton 25-30 perc alatt készre sütöm. Elkészítési idő: 20 perc + sütési idő
Ehhez mutatunk több mint száz bevált receptet!